Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


HORVÁTORSZÁGI HADSZÍNTEREK Közép-Horvátország keleti régiója, Északnyugat-Horvátország és Nyugat -Szlavónia 2 RÉSZ

 

HADTÖRTÉNÉSEK

 

                                                           

 

Az 1990. évben április 22-23. és május 06-07. lezajlottak Horvátországban a többpárti választások. Bjelovar járásban a horvát demokrata konzervatív jobboldali Horvát Demokrata Közösség (HDZ) és Horvát Demokrata Párt (HDS) valamint a konzervatív jobboldali Horvát Paraszt Párt HSS és a kommunista elveket hirdető Horvát Kommunista Szövetség- Szociáldemokrata Párt (SKH-SDP) pártok többséget szereztek és léptek koalicióra a horvátországi szerbeket képviselő nacionalista, szeparatista Szerb Demokrata Párt (SDS) párttal szemben.

 

Ez főleg a demográfiai arányoknak volt köszönhető hiszen Bjelovar járásban jelentős többségben éltek a horvátok. 

  Bjelovar város           környező települések         összesen

 

horvát: 20826 -77.34%    32287-82.50%      54113-80.42%

szerb: 2590-9.618%         3308-8.45%           5898-8.91%

jugoszláv: 1485-5.54%     1146-2.92%            2631-3.98%

egyéb: 2025-7.52%            2399-6.13%           4424-6.69%

          

               26926-100%           39113 -100%          66039-100%

 

 

Horvátország önálló államként kikiáltott függetlensége értelmében, a megalakult horvát Belügyminisztérium („sekretarijat unutrasnjih poslova”/SUP későbbiekben 1990. őszétől „Ministarstvo Unutrasnjih Poslova”/MUP ). Bjelovar- Bilogora régióban 1990.01.01-től a SUP Bjelovar a nagyobb városokban Csazma (Cazma), Daruvar, Gyurgyevác (Durdevac), Grubisno Polje, Koprivnica, Krizsevác (Krizevci), Pakrác (Pakrac) és Virovitica alakította meg rendőrségét. A központ Bjelovar városban volt.

1990.július 1-én a Bjelovar-SUP 925 fős állományából 534 fő volt horvát (57.73 %), 266 fő pedig szerb (28.76 %) nemzetiségű. Kilencven heten pedig „jugoszlávnak” valloták magukat.

Bjelovarban 1990.01.01-től megalakuló SUP augusztusban további két helyettesi titkársággal bővült ki. Ezen vezetési belügyi szervezet alá tartozott a „közigazgatási és közösségi szolgálat”, „operatív szolgálat”, közbiztonsági állomás (SJS) Csazma (Cazma), közbiztonsági állomás (SJS)  Daruvar, közbiztonsági állomás (SJS)  Gyurgyevác (Durdevac), közbiztonsági állomás (SJS)  Grubisno Polje, közbiztonsági állomás (SJS)  Koprivnica, közbiztonsági állomás (SJS)  Krizsevác (Krizevci), közbiztonsági állomás (SJS)  Pakrác (Pakrac) és közbiztonsági állomás (SJS)  Virovitica. A koprivnicai rendőrség alá tartozott két további helyi szolgálat, a határvédelem és az operatív szolgálat. Minden rendőrséghez tartozott egy „milicia”, milicista állomáshely (STA).

Ezen struktúra egészen 1990.november 16-ig működött, majd november 16-tól megalakult a Bjelovar Rendőrség („Rendőr Hatóság”/PU).

Az új struktúra hozott némi szerkezeti változást a Bjelovar-Bilogora régió rendőrségében.

Már 1990. augusztus hónapban Zágrábban (Zagreb) elkezdődött a horvát rendőrség tiszti állományának képzése a helyi rendőr akadémián.

 

1990. november 16-tól megalakult a PU-Bjelovar (korábbi SUP-Bjelovar szerkezeti átalakításával). A PU- Bjelovar alátartoztak: a „közigazgatási és közösségi szolgálat”, „operatív szolgálat” ( ez alá tartozott egy rendőr állomás), rendőr állomás (PS) Csazma (Cazma), rendőr állomás (PS) Daruvar, rendőr állomás (PS) Gyurgyevác (Durdevac), rendőr állomás (PS) Grubisno Polje, rendőr állomás (PS) Koprivnica, rendőr állomás (PS) Krizsevác (Krizevci), rendőr állomás (PS) Pakrác (Pakrac) és rendőr állomás (PS) Virovitica. A koprivnicai rendőrség alá tartozott egy operatív szolgálat. Lényegében a közbiztonsági állomás (SJS) „miliciát” felváltotta a rendőr állomás (PS), a SUP-ot pedig a PU. 

A PU-Bjelovar parancsnoka a horvát Ivan Srnec volt. A rendőri erőkből 1990.december 10-re létrejött egy brigád, melyet Josip Hajdinjak vezetésével. Helyettese a magyar nemzetiségű Sandor Toth volt. A brigád három zászlóalj alkotta:

 

- 1. zászlóalj- Bjelovar

-2. zászlóalj- Gyurgyevác (Durdevac)

- 3. zászlóalj- Daruvar

 

1991. március 6-tól a horvát belügyminisztérium (MUP) a rendőrségen belüli elrendeli a speciális alakulatok és a PU-hoz tartozó rendőri hivatalok (PI) kialakítását. 1991.április 25-től a rendőr állomások megkezdik az úgynevezett rendőri hivatalok létrehozását (PI).

1991.04.25-től a PU-Bjelovar minden rendőrállomásohoz létrehoz egy-egy rendőr hivatalt (PI).

 

-rendőr állomás (PS) Bjelovar: PI Raca, PI Kapela, PI Rovisce

 

- rendőr állomás (PS) Csazma (Cazma):  PI Ivanska

 

- rendőr állomás (PS) Daruvar: PI Sirac, PI Miokovicevo

 

- rendőr állomás (PS) Gyurgyevác (Durdevac): PI Virje

 

- rendőr állomás (PS) Grubisno Polje: PI Grdevac

 

- rendőr állomás (PS) Koprivnica: PI Gola, PI Sokolovac

 

- rendőr állomás (PS) Krizsevác (Krizevci):PI Zabno, PI Sv Petar Orehovec

 

- rendőr állomás (PS) Pakrác (Pakrac)- PI Bucje, PI Poljana

 

- rendőr állomás (PS) Virovitica: PI Suhopolje  

 

A horvát rendőrség MUP sorra alakította ki PI-t úgy a horvát területen, mint a szerb kisebbség által lakott területeken az 1991. években.

Viszont a korábbi jugoszláv rendőrségnél még mindig szolgálatban voltak szerb nemzetiségiek.

1990.év kezdetén az aktív és tartalékos rendőri erők aránya Bjelovar járásban a horvátok javára billent, hiszen 68 fő aktív és 70 fő tartalékos horvát, 19 fő aktív és 15 tartalékos szerb valamint 13 egyéb aktív és 14 egyéb tartalékos nemzetiségi szolgált a rendőrség kötelékében. Az arányt a horvátok a javukra úgy növelték, hogy a Zágráb (Zagreb) városban megalakult központi rendőri (MUP) erőkből több mint 57 főt 1990. augusztusban a bjelovari térségbe (megyébe) vezényeltek. Ez konfrontációhoz vezetett, mely során a szerb nemzetiségű önkéntes területvédelmi erők –a horvátok „csetnikeknek” hívták- fegyveres összetűzésbe kerültek a MUP egységeivel. A JNA „békítő” szerepe fokozatosan megszünt és mint agresszor a szerb kisebbség mellé állt. Mint technikailag, mint anyagilag is támogatta a szerb területvédelmi erőket. A helyi JNA erő, mely az 5. katonai körzet 32.számú hadtest Varazsdin (Varazdin), Csakovác (Cakovac), Bjelovar, Dugo Szeló (Dugo Selo), Zágráb (Zagreb), Virovitica, Koprivnica, Krizsevác (Krizevac) városban állomásozó egységei voltak, 1990.05.23-tól folyamatosan vonták ellenőrzés alá az úgynevezett területvédelmi (TO) katonai raktárakat objektumokat.

Bjelovar –Bilogora megyében a bjelovari 32. hadtest 265 gépesített-gyalogos brigádja valamint a 28. és 1. partizán divíziók kezdték meg a TO raktárak és katonai objektumok ellenőrzés alá vonását. Ez azért jelentet nagy problemát mert ehhez el kellett hagyni a laktanyáikat a JNA bjelovari erőinek. Bjelovarban öt nagyobb katonai objektum volt a JNA birtokában:

 

- Bozidar Adzija laktanya

-Dom JNA-székház-

-Logor objektum

-Zvijerci radar állomás ( Trojsteni Markovac településnél)

-Barutana lőszer raktár (Bedenik erdő)

 

1991.június 13-tól a horvát belügyminisztérium (MUP) rendelkezik arról, hogy a horvát rendőri tartalékos és aktív rendőri állományból létrehozzák Horvátország reguláris katonai haderejét a Nemzeti Gárdát (ZNG).  Június 18-tól a Zágráb (Zagreb) „Rakitje” kiképző bázison megkezdődtek a gárdisták kiképzései. A ZNG állományába a Bjelovar-PU is prezentált állományából rendőröket.

 

1991.július 29-től megalakul a Horvát Válság Törzs (KS), mely országos, megyei, járási  és városi  szervezeteire struktúrálódik. Bjelovar-Bilogora régióban a törzs élére Jure Simicet nevezték ki. A katonai irányítást Stjepan Budinski a rendőrit pedig Ivan Srnec és Miralem Aleckovic parancsnokok látták el a törzsön belül. 1991.szeptember 8-ig a PU-Bjelovar 1255 aktív és 1164 tartalékos személyi állománnyal rendelkezett.

 

 

 

Horvátországban a többpárti választások révén létrejött helyi szerbeket képviselő SDS párt. 1990. augusztus elején megalakult az SDS szlavóniai szervezete Podravska Szlatina (Slatina) városban. Ezen szlavóniai SDS-hez tartoztak a sorra megalakuló regionális SDS szervezetek, Bjelovar, Grubisno Polje, Daruvar, Pakrác (Pakrac), Virovitica, Podravska Szlatina (Slatina), Novszka (Novska), Nova Gradiska, Szlavónska Pozsega (Slavonska Pozega), Okucsáni (Okucani) településeken. A szlavóniai SDS-t a krajinai Knin városban központi szervként működő SDS koordinálta.

Nyugat-Szlavóniában elsőként az SDS Grubisno Polje településen alakult meg 1990. június 06-án, ezt követően június 16-án Pakrác városban, majd július 27-én Okucsáni  városban, október 15-én pedig Nova Gradiska városban.

Az SDS népszerűsége az erős szerb nacionalista eszméken alapuló nézetek végett növekedett, a helyi szerb kisebbséget képviselő másik szerb párt az SDP (szerb demokrata párt) beintegrálódott az SDS-be. Az SDS támogató területvédelmi erők 1990. májusában kezdtek el szerveződni. A TO- területvédelmi szerb erők a horvátországi nyugat-szlavóniai TO JNA objektumok könnyű fegyverzetét felhasználva- JNA közreműködésével- gyors iramban haditechnikához jutottak.

Így már a fegyveres területvédelmi erők képviselték a politikai SDS szervezet katonai részét. A horvátországi szerbek, köztük a nyugat-szlavóniai SDS a Horvátországon szerb autonómia kikiáltását tűzte ki célul, semmibe nézve a horvát alkotmányt, mely az új horvát hatalom révén megszületett alkotmányos rendet képviselte. 1990. július 25-én a horvátországi szerb nacionalisták deklarálták a horvátországi szuverén, autonóm szerb „miniállam” létrehozatalát. 1990.augusztusában a szlavóniai lázadó szerbek kihirdették népszavazást a szerb lakosság körében a „miniállam” megalakításáról. 1990.augusztus 23-28. közt ez végrehajtásra is került. Augusztus 23-án néhány szerbek lakta Virotvitica járáshoz tartozó faluban, 24-én Pakrác járáshoz tartozó faluban, 25-26-án pedig más helyeken.

1990.augusztus 28-án a népszavazás eredménye a Koprivnica járásban lévő szerbek lakta Lepavina pravoszlav templomában kihirtesére került, mely megalapozta a horvátországi szerb „miniállam” létrehozását. Az SDS gondoskodott Szlavónia és Baranya szerbeinek tájékoztatásáról a referendum eredményéről.

 

 1990. őszén a szlavónai szerb lázadók aktivizálták magukat és lezárták barikádokkal a Grubisno Polje-Virovitica közutat, tiltakozásul a horvát alkotmányra, és követelve a szerb autonómiát. A lázadókkal szemben a gyengén felszerelt és képzetlen új horvát rendőrség próbált fellépni, a közrend megzavarása végett.

A szerbek válaszul létrehozták fegyveres területvédelmi csoportjaikból a saját rendőri szervezetüket, járási milíciájukat (OSUP). Ezen milicisták megkezdték a szerbek által lakott településeken a helyi rendőr állomások átvételét. 1990. novemberben Grubisno Polje településen vették át elsőnek a kontrolt a rendőr állomáson. Válaszul a horvát rendőrség (MUP) megpróbálta visszaszerezni az állomást, melyet a szerbek 1991.01.26-án nem engedtek.

 

Közben tovább folyt a JNA által támogatott szerb lakosság felfegyverzése, a JNA területvédelmi TO objektumaiból (Doljani-"Polom" laktanya és hadianyag raktár/ Daruvar,). A Doljani TO bázisról több mint 4500-5000 gyalogsági fegyvert, kézi gránátvetőt, öt 120.mm-es aknavetőt 1 300 000 lőszert, robbanóanyagot juttattak ki a 28. partizán divízió JNA egysége 1991.május 3-tól szeptember közepéig. A kijutatott fegyverekkel a Bilogora tájegységben lévő néhány szerb falvakban lévő (Polum, Backovica, Bedenik, Cadavac) önkéntes területvédő szerb csoportokat támogatták.

 

 A horvátországi választások horvát nyertes kormányalakító pártja a HDZ Grubisno Polje településen, intenzíven nekilátott az önkéntesek felfegyverzéséhez.

 

A horvát felfegyverzett önkéntes erőkből 1991. januártól folyamatosan alakultak meg az önálló század szintű erők, melyet a Velika Pisanica horvát településen létrejött válság stáb koordinált. Az áprilisban Bjelovarnál felfegyverzett csoportokból a bjelovari 105. „A” brigád, mely a Nemzeti Gárda (ZNG) egységeként kezdte meg tevékenységét. Ennek során az elsőként megalakuló diverzáns és diverzáns ellenes csoportok már 1991.januárban aknazárat és útakadályokat telepítettek Bjelovar környékére:

 

- Bjelovar-Severin-Velika Grdevac vonalon

-Bjelovar-Veliki Trojstvo-Sandrovac vonalon

-Bjelovar-Kupinovac-Durdevac vonalon

-Bjelovar-G. Plavnice-Lipovo vonalon

-Bjelovar –Korenovo-Cazma vonalon

-Bjelovar-Predavac-Vrbovec vonalon

-Bjelovar-Brezovac-Meduraca vonalon.

 

Az akadályok hatékony technikai kialakításában az akadályokat legyártó horvát üzemek „Remont”,Technogradnje” működtek közre.

 

 

1991.február 23-án megalakult az „Omega” speciális rendőri erő Bjelovar-ban. Ezen erőket vezényelték a „konfliktus pontokra” azon településekhez, ahol a szerb és horvát összetűzések egyre gyakoribbá és véresebbé váltak (1991. március Pakrac).

 

Az SDS erős nacionalista kampányba kezdett 1991.március elején Pakrác területén. A kampány célja volt egy szerb önkéntesekből álló fegyveres tartalékos rendőri milícia felállítása.  

1991. február 22-én Pakrác városban létrejött a helyi szerb járási milicia (OSUP). A OSUP március 1-én megkezdte szolgálatát a településen. Erre válaszul a horvát MUP azonnal fellépett a Pakrácban kialakult szerb „hatalomátvétellel” szemben, de a JNA ezt nem engedélyezte, mint „békítő fél” a fegyveres összetűzéstől tartva.

 

 
   


A toborzás révén létrejött rendőri erő feladata volt a Pakrác (Pakrac) rendőr állomás ellenőrzés alá vonása. Márcus 2-től el is kezdődött a szerb önkéntes rendőri egység akciója, mely során a pakráci horvát rendőr bázist elfoglalták. A szerb akcióra válaszul a horvát bjelovari speciális rendőri erők vonultak fel az állomás visszafoglalására. A szerb milicisták Bucje és Seovici településeken lévő szerb területvédelmi erők bázisaira vonultak el.

 

                                            

 

A JNA úgy reagálta le a Pakrácban kialakult helyzetet, hogy daruvari bázisáról „rendfenntartó” erőt küldött Pakrácba.

Pakrác (Pakrac) után a szerb lázadók akciói kiterjedtek Daruvar és Grubisno Polje településekre.

A szerb néphadsereg (JNA) horvátországi bázisaikról ellenőrzés alá vonták Nyugat-Szlavónia nagy részét a Bilogora, Ravna Gora, Papuk, Psunj hegységeket és a pakráci dombság és okucsáni térséget. Az itt elő szerbek ez által a JNA védelmi szárnyai alatt folytatták térnyerésüket és a horvát helyi lakosság elleni pogromokat a térségben.

A megszállt területről tűz alatt tartották a fontos nemzetközi főútvonalat Novszka (Novska) –Virovitica közt és a Kutina-Suhopolje vasútvonalat. A nemzeti ellentétek végett több horvát elmenekült az anyaállam azon területeire, ahol a horvát erők tartózkodtak.

 

1990.áprilisában a helyi szerbek Okucsaniban (Okucani) ellenállnak a horvát alkotmány rendelkezéseinek és Pakrácon (Pakrac) kikiáltják a saját Szerb Nyugat-Szlavónia (Zapadna Slavonia) Autonóm mini államot. 1991. augusztus 12-én a SAO (szerb autonóm tartomány) „Zapadna Slavonia” beintegrálódik az 1990. év nyarán megalakult Szerb Autonóm Tartomány „SAO Krajina” (Knin) központi szervezetbe.

A szerb milicisták megkezdték az általuk ellenőrzött területen a védelmi vonalaik, bázisaik, fegyverraktáraik, támaszpontjaik létrehozását. Mindehhez a JNA nyújtott segítséget, mely boszniai Boszanszka (Bosanska) Gradiska bázisáról /Száva folyónál/ irányította a hadműveleteket. A Kelet-Szlavónia Vukorvar elestét kompenzálva a horvátok Nyugat-Szlavóniában sikeres hadműveletbe kezdenek.

Nyugat –Szlavóniában (és Medimurje, Prigorje-Bilogore tájegységben) a JNA 5. katonai körzetének erői közül az alábbi létesítményeibe állomásoztatta erői:

 

-laktanya Július 27 Csakovác (Cakovec)

(horvátok elfoglalják 1991.09.17.)

 

- adminisztrációs  épület Dom JNA Csakovác (Cakovec)

(horvátok elfoglalják 1991.09.17.)

 

-objektum „Nazorova 22.” Varazsdin (Varazdin)

(horvátok elfoglalják 1991.09.15.)

 

- laktanya Május 15. Varazsdin (Varazdin)

(horvátok elfoglalják 1991.09.15.)

 

- adminisztrációs épület Dom JNA Varazsdin (Varazdin)

(horvátok elfoglalják 1991.09.15.)

 

-határőrizeti objektum Varazsdin (Varazdin)

(horvátok elfoglalják 1991.09.22.)

 

-objektum Varazsdin (Varazdin)

 (horvátok elfoglalják 1991.09.15.)

 

-objektum V. Breg- Varazsdin (Varazdin)

(horvátok elfoglalják 1991.09.19.)

 

-objektum Drave- Varazsdin (Varazdin)

(horvátok elfoglalják 1991.09.19. )

 

- parancsnoksági épület „kalvarija”- Koprivnica

  (horvátok elfoglalják 1991.10.03.)

 

- laktanya Joza Vlahovic -Koprivnica

(horvátok elfoglalták 1991.10.03.)

 

- objektum MTS Crna Gora -Koprivnica

(horvátok elfoglalták 1991.10.03.)

 

- adminisztrációs épület Dom JNA„ Subotica”- Koprivnica

    (horvátok elfoglalják  1991.10.03.)

 

- laktanya Bozidar Adzija- Bjelovar

(horvátok elfoglalják 1991.09.29. )

 

 

- adminisztrációs épület Dom JNA-Bjelovar

(horvátok elfoglalják 1991.09.29. )

 

- laktanya „Nikola Miljanovic”- Virovitica

(horvátok elfoglalják 1991.09.20. )

 

-.határőrizeti objektum- Virovitica

(horvátok elfoglalják 1991.09.18. )

 

- adminisztációs épület Dom JNA -Virovitica

 (horvátok elfoglalják 1991.09.17. )

 

- laktanya –Daruvar

 (horvátok elfoglalják 1991.09.16. )

 

-objektum "Polom" laktanya - Doljani

(horvátok elfoglalják 1991.09.16. )

 

-objektum Gakovo- Grubisno Polje (Bilogora hegységben)

(horvátok elfoglalják 1991.11.02. )

 

- objektum Odasiljas Humka- Garesnica

(horvátok elfoglalják 1991.09.18. )

 

- objektum Varazsdin (Varazdin)

 (horvátok elfoglalják 1991.09.22. )

 

- objektum Bjelovar

(horvátok elfoglalják 1991.09.29. )

 

- objektum Cerik- Daruvar

(horvátok elfoglalják 1991.09.16. )

 

- objektum lőtér „Marencica”- Krizsevác (Krizevci)

 (horvátok elfoglalják 1991.09.10. )

 

-laktanya „Kalnik” ,” Krizsevác (Krizevci)

(horvátok elfoglalják 1991.09..14-17.)

 

-adminisztrációs épület Dom JNA” , Krizsevác (Krizevci)

    (horvátok elfoglalják 1991.09..14-17.)

-Siroko Brezje MTS fegyverraktár, Krizsevác (Krizevci)

  (horvátok elfoglalják 1991.09..14-17.)

 

-katonai garnizon „Cret” -  Krizsevác (Krizevci) 

(horvátok elfoglalják 1991.09..14-17.)

 

-.határőrizeti objektum- Budakovac -Budakovac

  (horvátok elfoglalják 1991.09.15.)

 

-.határőrizeti objektum- NH. “Lazo Tihomirovic”

   (horvátok elfoglalják 1991.09.16. )

 

-.határőrizeti objektum- NH. “Nikol Miljanovic”

  (horvátok elfoglalják 1991.09.16.)

 

-.határőrizeti objektum- Jegerov Kut Nije

 (horvátok elfoglalják 1991.09.14. )

 

-.határőrizeti objektum- Jegrali Nije

 (horvátok elfoglalják 1991.09.14. )

 

-.határőrizeti objektum- Dekanovac

  (horvátok elfoglalják 1991.09.14. )

 

-.határőrizeti objektum- Terezino Polje

 (horvátok elfoglalják 1991.09.14. )

 

        

             -.határőrizeti objektum- Starogradacki Marof;

            (horvátok elfoglalják 1991.09.14. )

 

-.határőrizeti objektum- Sasnato polje/ Pitomaca

 (horvátok elfoglalják 1991.09.14. )

 

 

-.határőrizeti objektum- Soderica / Koprivnica járás

 (horvátok elfoglalják 1991.10.03. )

 

-.határőrizeti objektum- Zdala/ Gyurgyevác (Durdevac) járás

(horvátok elfoglalják 1991.09.16. )

 

-.határőrizeti objektum-„Florjan Bobic”-D. Dubrava/ Csakovác (Cakovec) járás 

(horvátok elfoglalják 1991.09.17. )

 

-.határőrizeti objektum „Sedam sekretara SKOJ-a”-Kotoriba / Csakovác (Cakovec) ( horvátok elfoglalják 1991.09.17.) 

 

-.határőrizeti objektum „NH Milivoj Marijan”- Botovo/Koprivnica járás 

(horvátok elfoglalják 1991.09.05. )

 

-.határőrizeti objektum ”Ciganfis”- Repas     

 

-.határőrizeti objektum „Mekis”- Podravska Sesvete        

 

A JNA 5. katonai körzet területén, Szlavóniában hadtest formációként a 32. számú főerőt állomásoztatta Varazsdinban. Ezen 32 hadtest foglalta magába a Bjelovarban állomásozó 265. gépesített brigádot, a Viroviticaban állomásozó 288. vegyes tüzérség elleni brigádot és 42 határőrizeti zászlóaljat. A főbb laktanyái a JNA 32 hadtest erőinek Varazsdin, Bjelovar, Virovitica, Szlatina (Slatina) és Daruvar városokban voltak.

 

1991. július 29-től folyamatosan alakultak meg a horvát válság stábok Bjelovar-Bilogora, Koprivnica-Krizsevác (Krizevci) megyékben. A válság stábok irányították az egészségügyi ellátást, az evakuációt, és a főbb közlekedési útvonalak biztosítását. A stáb magába foglalta a Nemzeti Ellenállást (NZ) és a katonai területvédelmi parancsnokságokat (ZP-TO). Bjelovar megyében a „Cesma”, Vidak”, „Tomo Vinkovic” traktorgyár,” Ljevaonika” üzemek megkezdték a horvát fegyveres egységeket támogató kezdetleges és improvizált katonai járművek gyártását, illetve aknavetők és kisebb tüzérségi hadieszközök másolatának kialakítását. 

 

Az 1991. nyár végi őszi harcok során, Bosznia területén lévő 5. hadtest Bánja Luka (Banja Luka) erőiből Szlavóniába vezényelték a 329. páncélos brigádot Bánja Luka (Banja Luka) bázisról, a 16. gépesített brigádot Bánja Luka (Banja Luka) bázisról, a 343. gépesített brigádot Prijedor bázisról. A légi erő a Banja Luka melletti Mahovljani katonai repterét használta szlavóniai műveleteihez.

 

A horvát és szerb lázadó erők között folyamatosan kialakulnak a területi erővonalak, mely lényegében az eldurvuló hadakozás során frontvonalat képezett a két fél közt.  A mai megyék területén (akkori járások, 1992. év végétől a járásokból létrejött megyék) nemzetiségi eloszlása mindkét fél erős etnikai és ezzel párosuló katonai tömböt hoz létre, mindenki birtokolva a saját területeit. 

 

A mai Viroviticko-podravska megyének akkori Virovitica járást  a horvátok kontrolálták teljes egészében. Podravska Szlatina (Podravska Slatina) járásnak azonban a Papuk hegységbe eső részét, a Ceralje-Popovac- Hum-  Vocin-Zecevo-Sekulinci –Duricic-Ceralje háromszöget a szerb lázadó erők kontrolálták. Orahovica járás Kraskovic-Pusina-Kokocak-Papuk hegygerinc- Slatinski Drenovac-Kraskovic  zónát a szerbek kontrolálták. A megye többi területén Szlatina (Slatina) és Orahovica járában a horvát erők vonták ellenőrzés alá a területeket.

 

A mai Pozesko-slavonska megye akkori Pozsega (Pozega) járás Psunj, Ravna Gora, Papuk hegység területét a szerb erők kontrolálták. A megye Pakrác (Pakrac) járás Livadani-Brezovac –Korita-Jagma vonaltól keletre eső Blatusko brdo tájrészt valamint a járás  Jagma-Lipik-Pakrac-Kusonje-Dereza vonaltól keletre eső Ravna Gora, Pakracka Gora hegyvidékes területeit a szerb erők kontrolálták.

A megye többi területét a horvátok ellenőrizték.

 

Nyugat-Szlavóniai harci zónába részben elhelyezkedő mai megyék (akkori járások 1992-től a járásokból létrejött megyék) voltak:

 

 A mai „Bjelovarsko-bilogorska” megye akkori Bjelovar járás Bilogora hegységben elterülő részében birtokoltak a szerb lázadó erők területeket Velika Pisanica körzetében, valamint  Grubisno polje Bilogora hegységben elterülő részében Veliki Grdevac és Sandrovac körzeteiben. Daruvar járásban a szerbek Sirac körzet 90 %-át Sirac-Markovac-Vukovlje-Vrijeska vonaltól keletre eső területeket vonták ellenőrzésük alá valamint Dulovac körzetét. A megye többi járási és körzeti területeit a horvátok ellenőrizték.

 

A mai „Brodsko-posavska” megye akkori Nova Gradiska járása tartozott Nyugat-Szlavóniához. Nova Gradiska járásból  Okucsáni (Okucani), Sztára (Stara) Gradiska, Gornji Bogicevci körzetek teljes egészében szerb ellenőrzés alá kerültek. Cernik, Dragalic, Vrbje körzetek pedig egy kisebb hegyvidékes  része.

 

A mai „Sisacka –Moslovacka” megye Nyugat-Szlavóniába eső akkori Novska járásából Lovska- Trokut- Bair- Paklenica- Mokro polje-  Jasenica vonaltól keletre eső területeket birtokolták a szerbek.

A járás többi részét a horvátok kontrolálták, beleértve akkori Kutina járás nyugat-szlavóniai csücskét is.

 

Szlavónia északi zónájában Szlatina (Slatina), Virovitica, Daruvar, Grubisno Polje és Pakrác városokban megalakultak a horvát katonai krízis stábok. 

Pakracban ugyanakkor a szerbek is létrehozták területvédelmi katonai formációjukat. Ez vezetett a városban 1991. augusztus 19-én kirobbanó konfliktus helyzethez. A szerbek főleg az általuk sűrűn lakott Pakrác, Lipik, Okucsáni, Vocin térségében aktivizálták katonai és milicista fegyveres alakulataikat, ahol a horvátok kisebbséget képeztek. A szerbek ugyanakkor sorra állítják fel barikádjaikat Pozsega (Pozega), Virovitica, Szlatina (Slatina), Nasice közutak és a Zágráb-Belgrád (Zagreb-Beograd) vasútvonal (1991.08.30. Okucsaninál) mentén, blokkolva a szabad közlekedést.

Szlavóniai keleti zónájában Nova Gradiska, Pozsega (Pozega) városokban a szerb lázadók 1991. júniusában kerülnek összeütközésbe a horvát rendfenntartókkal. Az 1990. szeptemberében megalakult szerb területvédelmi erők lezárták Pozsega (Pozega) Pozega és Pakrác közti közlekedési útvonalat. A szerbek Pozsegától (Pozega) délre eső Pozerska Gora hegységben alkottak tömböt, valamint a várostól keletre eső pár településen (Zarilac, Ciglenik és Duboka), Nova Gradiska város esetében pedig elsősorban a várostól északra eső településeken.

1991. év nyarának kezdetén és nyarán megalakult horvát rendőri erők (MUP) egységeiből létrejött az első Nemzeti Gárdista (ZNG) katonai erő.

 

1991. szeptemberében Bjelovar területén sűrűsödtek az incidensek a JNA járőr egységei és a helyi horvátok közt. 1991.09.01-én a reggeli órákban a Nemzeti Ellenállás horvát katonai csoportja lefegyverzett egy JNA járőr egységet Kupinovac településnél. Ezt tovább incidensek követtek. Szeptember 12-én a bjelovari JNA objektumokat a helyi horvátok blokád alá vették.  A JNA helyi parancsnoka R. Kovacevic bánja lukai erőktől várta a támogatást, de Okucsáni (Okucani)- Daruvar- Bjelovar útvonal már nem volt biztonságos a JNA Bánja Luka (Banja Luka) felől érkezhető erői számára.

A bjelovari horvátok felszólították a JNA objektumok átadására az azokat birtokló szerb erőket, illetve ezen szerb erőket vezető parancsnokot R. Kovacevicet.  A szerbek várva továbbra is a bánja lukai JNA támogató erők érkezését nem egyeztek bele az objektumok átadásába.

1991.09.28-30. a horvátok megkezdik a „Bilogora” hadműveletet, mely célja volt a JNA objektumok birtokba vétele. Az akciót a Z. Skarec vezette bjelovari válság törzy (stáb) koordinálta.

A JNA számára a helyzet súlyosságát jelentette, hogy a vezérkar komplett kivonási tervvel rendelkezett a Varazsdin (Varazdin), Bjelovar, Koprivnica bázisain lévő erői számára. Ezen erőknek Bjelovar- Grubisno Polje- Daruvar vonalon kellett volna kivonulni a horvátok által ellenőrzött térségből, de ezt nem lehetett végrehajtani a JNA objektumok horvát blokádja miatt.

 

Bjelovar-nál a 105. brigád erői elhelyezték egységeiket a város védelme érdekében. Ennek során a 105. brigád 1. zászlóalját Bedenik-Velika Pistana harci zónába, 2. zászlóalját Csazma (Cazma) -Norti településekhez, 3. zászlóalját pedig Bjelovar-Podravina tájrészre vezényelte. A brigád műszaki egysége megkezdte az útakadályok és aknazárak kitelepítését megerősítését, a légvédelmi csoportok (PZO) pedig kitelepültek Trojstveno Markovac, Zdralovac, St. Plavnica területére. A brigád 9. tankvadász csoportja ellenőrizte azon útvonalakat, ahol a JNA harckocsizó erői esetleg el tudták hagyni a várost. Gyurgyevác (Durdevac) városnál három páncélozott harci (BOV) jármű irányítható rakétákkal (Maljutka) felszerelve járőröztek.

 

1991.09.29-én tizenhét napos horvát blokád után a hely JNA erők békés megoldást választva és látva azt, hogy nem érkezhet felmentő sereg Okucsáni (Okucani) –Daruvar irányából, átadták a bjelovari objektumokat a horvátoknak. A horvátok 365 közkatonát és 60 tisztet ejtenek foglyul. Ezen katonákat 1991.11.14-én a Vörös Kereszt közreműködésével fogoly csere keretén belül a horvát erők átadták a szerb hadseregnek. A fogolycserére a Boszanszki (Bosanski) és Hrvatska Samac közti Száva folyó hídján került sor. 

A tizenhét napos blokád során kialakult fegyveres összecsapások során, és szerb légi és tüzérségi támadás következtében öt civil lakos vesztette életét, 437 db. középület, 513. db. lakóépület, 169. db. polgári épület, rendőrállomás, posta és ”Prerade” siló rongálódott meg.

A JNA bjelovari laktanyánál történt lövöldözésben egy horvát katona vesztette életét.

 

Az egyik JNA tiszt major Milan Tepic a harcok végével nem hagyta el a Bedenik falunál lévő JNA izolált katonai lőszerraktár bunkert. Katonáit elküldte és magára maradt a bunkerben. Mikor a horvát katonák megkezdték a bunker átvizsgálását szeptember 29-én 10.17 órakor , Tepić aktivizálta a raktárban tárolt robbanóanyagot és a hadianyagot a bunkerrel együtt felrobbantotta. A robbanást 20. km –es körzetben lehetett észlelni akkora erejű volt Közel 10 méter mély kráter körül 200 méteres körben minden megsemmisült. Százhetven tonna robbanóanyag robbant fel. A robbanásban 11 horvát katona vesztette életét a JNA tiszt mellett.

A kapitulált 265.sz. JNA hadtesttől a horvátok nagy mennyiségű fegyverzethez jutottak, köztük 78.db. T-55 tankhoz és 80.db. páncélozott harci szállító járműhez:

 

-„Bozidar Adzija” laktanya: 75 db T-55 harckocsi, 3 db. PT-76 könnyű tank, 9 db. H-122 löveg, 4. db. „Plamen” rakétavető, 77 db. BOV M-80 páncélozott harci szállító jármű –

 

 
   

-„Logor” objektum: a területvédelem (TO) teljes fegyverzete, jórészt könnyű tüzérségi és gyalogsági fegyverek, 1300 db. puska, automata gépkarabély, 100 teherautónyi muníció.

                                           

 

 

  Zágráb (Zagreb) mellett a JNA egyik legfontosabb katonai laktanyája volt a varazsdini kaszárnya. Ezen katonai bázis a 32. JNA hadtest székhelye volt. Fő erőt képviselt a hadtestben a 32. páncélos és gépesített brigád, mely „A” hadrendű egysége volt a JNA –nak. Támogató erőként még egy tüzér-ágyús egységgel megerősítve. A horvátok a laktanya blokádját szeptember 13-án éjjel, 14-én hajnalra virradóan kezdték meg. Elzárták a laktanya áram, víz ellátását és fűtését. Válaszul a blokádra a JNA légierejét vetette be és harci repülőgépeivel bombázta 15-én Varazsdin (Varazdin) városát. A horvátok által blokád alatt tartott laktanyában egyre rosszabbodott a helyzet, a bent lévő JNA katonákat mentálisan és fizikailag is megviselték az események. Többen dezertáltak közülük, és egyre feszültebb lett a légkör, mely a katonák egymás iránti illetve parancsnokaik felé tanúsított negatív magatartásában mutatkozott meg. A blokád alatt lévő laktanyából a harckocsik és ágyuk tüzet nyitottak a városra, mely során több polgári épület rongálódott semmisült meg. Ezzel elkezdődtek a harcok. A horvátok kitartása elérte célját a körbezárt laktanya parancsnoka Vladimir Trifunovic megkímélve saját katonáit a harctól- szeptember 22-én feladta. Vladimir Trifunovic generális a továbbiakban a horvátok részére átadta a 32. hadtest laktanyában lévő 74.db. T-55 tankját, 88.db. páncélozott harcjárművét, 36. db. önjáró légvédelmi lövegét, 24. db. 100mm tankelhárító agyúját, 72.db. aknavetőjét a 120mm-től a másféle nehéz fegyverzetig.

A laktanyaharcokban három civil városi polgár, két JNA katona, egy horvát katona vesztette életét és több mint 37-en sebesültek meg.

 

Másik fontos JNA laktanya Koprivnica városban volt. A horvátok a „Bilogora” akció keretén belül szeptember 30-án elfoglalta. JNA légiereje válaszul október 5-én légitámadást intézett a város ellen, mely során egy horvát katona életét vesztette.

 

Virovitica városban lévő jugoszláv katonai objektum a JNA helyi 288. számú vegyes tankelhárító ágyús brigádjának volt a székhelye. A horvát katonaság szeptember 17-én elfoglalta a laktanyát, mely során kirobbanó harcban egy horvát katona vesztette életét.

 

A csakováci laktanyát a JNA 1991. szeptember 17-én békés körülmények között átadta a horvát katonaságnak. Csakovác (Cakovec) és a Medimurje (Muraköz).

 

Medimurje (Muraköz) tájegysége az első olyan zónája volt Horvátországnak meg felszabadult a JNA ellenőrzése alól. 1991. szeptember 16.-18. a „Július 27.” laktanya és még több mint négy JNA objektum / Donja Dubrava, Kotoriba, Goricsan (Goricani) horvát ellenőrzés alá kerül.

 

A horvátok saját katonai formációkat hoznak létre, Pozsega (Pozega) városban megalakul a 63. számú önálló zászlóalj. Pozega városban a horvát erők 1991.09.13. ellenőrzés alá vonták a JNA laktanyáját, jelentős haditechnikához jutva.

 

1991.augusztusában a nyugat-szlavóniai északi területek járásainak horvát regionális védelmi stábjai intézkednek a járások védelméről. Augusztus 11-i találkozón létrehozzák a regionális krízis stábokat.

 

A nyugat-szlavóniai felszabadító, október-december hónapban lezajló 86 napos katonai művelet végrehajtása végett a horvát hadvezetés vezérkari főnöksége (GSHV) az 1. OZ Osijek műveleti parancsnokság erői közül a 121.brigád (Nova Gradiska szektor) egységét az OG Posavina  műveleti csoport  alá helyezi, a 123. brigád (Pozsega szektor) egységét pedig az OG Papuk műveleti csoport irányítása alá.

 

1991.08.15-16-án a JNA 265.gépesített brigádja (23 darab páncélozott harci jármű, 11 darab teherszállító katonai jármű, 3 darab páncélozott hidász műszaki jármű- ezen konvojt a JNA légierő (JRZ) két MIG vadász gépe kísérte ) elhagyja bjlelovari bázisát és közúti biztosítás mellett, átvonulva több horvát ellenőrzési ponton Okucsániba vonulnak, ahol állomáshelyet alakítanak ki maguknak Gornji Bogicevac településnél.

 

Augusztus 18-án Boszniából csatlakozik hozzájuk megerősítés képen a bánja lukai (Banja Luka) 5. hadtest 329. páncélos brigádja (13 darab tank T-55, 8 darab páncélozott szállító harci jármű (OT), 7 darab légvédelmi tüzér ágyú (PAT) és 122mm-es „haubica” üteg, valamint boszniai helyi szerb önkéntesek és szerb önkéntesek).

 

1991. augusztusában a Nova Gradiska frontra vezénylik az „1. OZ Osijek” műveleti zóna parancsnokság, 3. gárdista brigád „Kuna” – Eszék (Osijek) egységének egy századát és a 106 brigád Eszék (Osijek) egy egységét. Védelmi feladatok láttak el Gornji Bogićevci, Kosovac, Donji Bogićevci, Covac, Smrtići, Pivare.

 

A horvátok által ellenőrzés alá vont régiókból, városokból Virovitica, Szlatina (Slatina), Pozsega (Pozega), Daruvar a szerbek a Papuk hegységben lévő Vocin településen tömörültek össze, hogy megalakítsák 1991. augusztus 6-án a pravoszláv templomban tartott ünnepélyes istentisztelet keretén belül a 12. szlavón brigád 1. zászlóalját.

 

Önkéntesek nemcsak Vocin településről, hanem annak környező szerbek lakta településeiről is csatlakoztak a zászlóaljhoz. A zászlóalj több csapaterőből állt. 1. csapat 103 katonával Zvecevo településen székelt. Ezen csapathoz tartozó romboló csoportok állomásoztak Ceralije, Macute, Bokane, Balinci összességében 200 fővel.

 

A 2. csapat Gornji Meljani és Sekulinci településen székelt 153 fővel. A 3. csapat Lisicine településen székelt 150 fővel. A 4. csapat Vocin településen székelt 119. fővel.

Papuk szerb osztag, a gyalogsági erőkön (7. csoport-148 fő) harckocsizó szakaszt (8. tank 32 fő),speciális szakaszt (29 fő), rakétás szakaszt (17 fő), géppuskás szakaszt (11 fő), 82 és 120.mm aknavetőkkel ellátott szakaszt (51 fő), szanitét szolgálatot (31 fő), és további egészségügyi szolgálatot, tüzér B-1 ágyús szakaszt (22 fő) tartott fent.

 

1991. augusztus 12-én megalakult a Nyugat –Szlavón Szerb Autonóm Tartomány (SAO ZS) . A „SAO ZS” milíciát hozott létre, melynek parancsnokságát Vrbovljani településen helyezte el. 1991. nyarán megalakult Grubisno Polje településen a szerb „Bilogorska” osztag. Az osztag Topolovica településen létesített parancsnokságot. Egységeit a Bilogora hegységben lévő településeken aktivizálja. Képzésre pedig a Gakovo JNA objektumot használta. Az osztagot beintegrálják a 12. szlavóniai brigádba, a 28. partizán divízióba.

1991.szeptember 21-től a JNA 5. hadtest bánja lukai (Banja Luka) erői közül a 329. brigád Bánja Luka (Banja Luka) – Boszanszka (Bosanska) Gradiska vonalon megindult a szlavóniai JNA erők támogatására. Céljuk Nova Gradiska elfoglalása. 

Horvátország védelme érdekében a rendőri és belügyi (MUP) erők mellett felsorakoztak az önálló fegyveres katonai formációk. A fegyveres formációkat folyamatosan a horvát hadvezetés központi parancsnoksága fogta össze és koordinálta. A horvát hadvezetés több nagyobb város és a főváros mellett 1991. tavaszán létrehozta a Bjelovar városban a Védelmi Parancsnokságot (ZOG) Nemzeti Gárda parancsnokságok. A parancsnokság irányítja az áprilistól felálló Nemzeti Gárda (ZNG) erőit, mely már önkéntesekből álló fegyveres csoportok (DOS és TO/területvédők), rendőrség tartalékos állománya és Horvát Felszabadító Erők (HOS), Nemzeti Ellenállás („NZ” Narodna Zastita) katonáiból töltődik fel. Májustól júniusig megkezdi működését a ZNG, Horvátország első reguláris hadserege..

A bjelovari (Bjelovar)  ZNG parancsnokság irányítja a Varazsdin (Varazdin) járásban májusban megalakult 104. brigádot, a Koprivnica városban és járásában júliusban  létrejött  117. brigádot, a Bjelovar járásban júniusban megalakult 105. brigádot és a sorra alakuló önálló zászlóaljakat.  

Bjelovar városban létrejött Nemzeti Gárda Parancsnokság (B ZOG ZNG), 1991. július és augusztustól a ZNG erőket irányítja a nyugat- szlavóniai hadszíntéren. A Bjelovar ZNG Parancsnokság területén (ahogy más ZNG parancsnokságok területén is)  létrejöttek a „köztársasági”, „regionális”, „járási” válság törzs 1991. júliusában.  1991. nyarán sorra alakulnak meg a Regionális Válság Stáb vagy Törzs (RKS), majd ősz elejére a Városi és Járási Válság Stáb (KS).

1991. október 1-én létrehozzák a korábbi ZNG Hadtesti  Parancsnokságokból (ZOG) katonai területi parancsnokságokat és operatív zónákat (OPZ). A Bjelovar a 2. számú operatív zónát képezte:

 

Varazsdin (Varazdin), Ludberg, Novi Marof, Ivanec, Koprivnica, Krizsevác (Krizevci), Gyurgyevác (Durdevac), Csakovác (Cakovec), Bjelovar, Csazma (Cazma), Garesnica, Grubisno Polje, Daruvar, Pakrác (Pakrac), Virovitica járások. Mivel Nyugat-Szlavónia keleti járásait, Podravska Szlatina (Slatina), Orahovica, Nasice, Pozsega (Pozega), Nova Gradiska járásokat a Horvát Hadsereg „1. OZ Osijek” műveleti parancsnokság alá tartoztak. 1991. október végén meginduló Orkan-91, Papuk-91 hadműveletek eredményes végrehajtása végett taktikailag az 1. OZ Osijek parancsnokság a szlatinai (Slatina) 136. brigádját, a Nasice 132. brigád Orahovica járásban állomásozó erőt, a Pozsega járáshoz tartozó 123. brigádot és a Nova Gradiska járáshoz tartozó 121, brigádot a 2.OZ Bjelovar műveleti parancsnokság alá irányították át.  

 

Muraköz (Medimurje) és Drávamente (Podravina) hadműveletileg a 2. OZ –Bjelovar parancsnokság alá került.

 

 

FOLYTATÁS A TOVÁBBI RÉSZEKBEN

 

A mappában található képek előnézete TÉRKÉPEK SZEMLÉLTETŐK HORVÁTORSZÁG


 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.