Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


HORVÁTORSZÁGI HADSZÍNTEREK-KORDUN 1.RÉSZ

KORDUN

 

HADSZÍNTÉR

 

 

petrovagora.jpg

 

                                                                                       

 

Kordun, Horvátország középhegységekkel tarkított , folyókkal szabdalt ,turisztikailag  kiemelt tájegysége . Kordun szó franciai eredetű, jelentése zsinór, sor. Egy részét Kordunnak „Gornja krajina „ néven is illetik , a tájegység a Kapela és a Petrova Gora hegységek közt terül el.   Kordun tájegység főbb részei,Dél-Nyugat, Dél-Kordun (Ogulin, Cetingrad, Rakovica, Slunj), Észak-Kelet, Kelet-Kordun (Karlovac, Duga Resa, Vojnic, General Stol, Vrginmost/Gvozd, Topusko). Kordun nagyobb történelmi városai ,Karlovac, Duga Resa , Ogulin, Vojnic, Slunj, Rakovica, Cetingrad. Főbb folyói a Korana, Glina, Mreznica, Kupa. Kiemelkedő geográfiai tájegysége a Petrova Gora hegység ,melynek legmagassabb pontja az 512m. magas Veliki Petrovac csúcs. Kordun három főbb körzet alkotta  „Cetinska, Sunjska és Tržačka”.
Kordunon keresztül halad át észak-dél irányba a Karlovac – Slunj- Plitvice- Korenica –Gracac E71 jelzésű országút, valamint ezzel párhuzamosan a Karlovac – Korenica- Gospic-Gracac- Knin- Split  fő vasútvonal. Kelet-nyugat vonalon a Sisak-Petrinja -Glina –Topusko-Vrginmost-Vojnic-E71  országút ,és ezzel párhuzamosan a  Karlovac –Glina vasútvonal. Fontos megemlíteni ,hogy Kordunon keresztül lehet eljutni az E71 országútról –Vojnic-Petrova Gora hegységen át a Bosznia és Hercegovina –i Velika Kladusa városba ,ahonnan Cazin  városba juthatunk el, és tovább Bihac vagy Bosanska Krupa felé.
kordun.pngkarta-kordun-feldolgozva.jpg
                                                        Kordun
 
Kordun földrajzi határai:

Északon a szlovéniai Bela Krajina , Gorjanci hegységek határolják . Magába foglalta    Karlovac környékét és Skakavac-ot , Pokusko ,Kupa menti tájegységét .
A keleti határa a Bosznia és Hercegovina (BiH) és Horvátország geográfiai határa Glina folyó bal partvonala, Topusko-Gredjani-Cremusnica, Trepca folyó torkolata a Kupa folyóba . Magába foglalta a Trepče–Kupa torkolattól dél felé Cremusnica , Trstenica ,Batinova Kosa vonalon Cemernica –Glina folyó torkolat , Glina folyó jobb partszakasz ,Orlova hegység mentén a Horvátország-BiH államhatárig terjedő részt. Innen követi az államhatárt , egy részen a Glina folyó mentén , majd Siljkovaca, Samarevci ,Komesarska kosa tájegységeken keresztül , tovább a Korana folyó mentén egészen Vaganac településrészig, ahol a Korana folyó horvátországi szakasza kezdődik. Kordun keleti vonalon a horvátországi Bánsággal, és a BiH Nyugat –Bosznia „Cazinska Krajina szomszédos.
Az államhatártól a Korana folyó horvátországi szakasza mentén  indul el Kordun tájegység déli határa , követve a Korana folyót Korana településig kelet-nyugati vonalon . Korana településtől  észak-nyugat felé fordul Kordun déli határa ,a Trovrh 940m. magaslat- Rakovacka uvala (völgy)- Veliki Stozer 900m. magaslat- Lipov vrh 570m. magaslat- Strmica hegység –Hum 860m. magaslat- Radosic hegység mentén. Kordun délről a horvátországi Lika tájegységgel szomszédos.
Radosic hegységtől kezdődik el Kordun nyugati határa , a  Kapela hegység felé  Močila — Tobolić — Tržić települések vonaláig . Onnan tovább a Plaški — Modruš— Ogulin vonalon.
Kordun esetében Gvozd (Vrginmost),Ozalj, Duga Resa, Karlovac, Vojnic, Slunj, Ogulin járásokról beszélünk. A járások 1991-es demográfiai megosztása a horvát és szerb lakosság körében az alábbiak szerint alakult:
Karlovac járás:
-a járás horvát lakosságának száma 51880 fő, míg szerb 21732 fő. További nemzetiségek voltak 17 cseh, 49 magyar, 17 olasz és 7624 egyéb főleg magát jugoszlávnak valló. A horvátok  a járás északi részét (Karlovac-Skakavac) a szerbek pedig a járás déli részét lakták (Tusilovic, Dugi Dol, Budacka Rijeka).Horvátok lakták többségében a járás székhelyt Karlovac várost, továbbá Stancaki, Krizancici, Lazina, Draganici, Barkovici, Vrbanci, Budrovci, Darici, Goljak, Mrzljak, Draganici, Lug, Mahicno, Zadobarje, G. Stative, Donje Pokupje, Tuskani, Gorscaki, Vukoder, Konjkovsko, Zagraj, Bencetici, Vuksin Sipak, Vodostaj, Recice, Luka Pokupska, Zamrsje, Blatnica Pokupska, Koritinja, Sisljavic, Slunjska Selnica, Banska Selnica, Banski Kovacevac, Kablar, Skakavac, Slunjski Moravci, Brezani, Lipje, Ribari, Brodani, Kobilic Pokupski, Husje, Donji Mekusje,Ladvenjak, Vukmanic,  Knezgorica településeket.
Szerbek lakták Banski Moravci, Sjenicak Lasinjski, Donji Sjenicak, Gornji Sjenicak, Malesevic Selo, Kljajic Brdo, Utinja, Manjerovici, Ivankovic Selo, Udbinja, Klipino Brdo, Donji Trebinja, Gornji Trebinja, Popovic Brdo, Cerovac Tusilovicki, Tusilovic, Brezova Glava, Okic, Zunic, Donji Budacki, Pankovici, Mlakovac, Rastovac Budacki, Dugi Dol, Grabovac Krnjacki, Krnjak, Grabovac Vojnicki, Podgorje Krnjacko, Partizansko Zariste, Budacka Rijeka, Brebornica, Gornji Budacki, Bijeli Klanac, Catrnja, Gornji Skrad, Ponorac, Veliki Crkvina, Dudutkovic, Zagorje, Trupinjak, Vodevic Brdo, Mala Crkvina, Buric Selo, Jasnic Brdo, Periv Selo településeket.
 
Slunj járás:
- a járás horvát lakosságának száma 12091 fő, a szerb lakosság száma 5540 fő. További nemzetiségek voltak 2 cseh, 4 magyar, 1325 egyéb főleg magát jugoszlávnak valló.
Horvátok a járásban Slunj és Cetingrad körzetében, valamint Rakovica és Dreznik körzetében laktak. Horvátok lakták Hrvatski Blagaj, Glinica, Cetingrad, Batnoga, Ponor,Tatar Varos,Gnojnice, Cetinski Varos, Durin Potok, Komesarac, Kruskovaca, Donji Furjan, Gornji és Donji Ladevac, Gornji Popovac, Slunj, Gornji Niksic, Podmelnica, Gorni Kremen, Cvitovic, Dreznicko Seliste, Dreznik Grad, Lipovaca Dreznicka, Korita Rakovicka, Rakovica településeket. 
Szerbek lakták Tocak, Donji Visoscka, Gorji Visocka, Veljun, Ponorac, Slivnjak , Gojkovac, Maljevac, Rusevica, Cvijanovic Brdo, Crno Vrelo, Bukovac Perjasicki, Kuzma Perjasicka, Donji Poloj, Klanac Perjasicki, Trzic Primisljanski, Donji és Gornji Primislje, Brocanac, Gornja Mocila településeket.
Vojnic járás:
 -a járás horvát lakosságának száma mindössze 116 fő, a szerb 7356 fő. További nemzetiségek 2 magyar,  752 egyéb főleg magát jugoszlávnak valló. A horvátok inkább maga a járásszéken Vojnic-ba éltek. Többségi települést nem alkottak, a járás összes településén a szerbek alkottak többséget.
Duga Resa járás:
-a járás horvát lakosságának száma 27253 fő, míg szerb 1973 fő. További nemzetiségek voltak 6 cseh, 4 magyar, 1 olasz és 1243 egyéb főleg magát jugoszlávnak valló. A horvátok teljes mértékben többségben lakták Barilovic-Dobrenici vonaltól nyugatra a járást.
Szerb települések a Mreznica folyó jobb partvonal terület (egészen Dobrenici horvát településig), Dobrrenica - Lucica horvát település majd Korana folyó jobb partvonali terület által behatárolt zónában voltak: Koranski Brijeg, Kosijersko Selo, Donji Skrad, Mali Kozinac, Veliki Kozinac, Kestenjak, Ponorac Perjasicki, Donja Perjasica, Koranska Strana,  Marinkovici, Koransko, Orijenac, Zinajevac, Gornji Poloj, Srednji Poloj, Polojska Kosa, Mala Kosa, Novi Dol, Mreznica, Milosevac, Tocak Perjasicki, Potplaninsko, Perjasica, Marlovac, Svojic, Gasecko .
 
Ogulin járás:
-a járás horvát lakosságának száma 17566 fő, míg szerb 10113 fő. További nemzetiségek voltak 5 cseh, 13 magyar, 3 olasz és 1395 egyéb főleg magát jugoszlávnak valló. A horvátok Ogulin, Ostarije, Josipdol településeken laktak többségében és ezek környékén, valamint elszigetelve Saborsko településen. Horvátok lakták a járásban Saborsko, Ogulin, Josipdol, Ostarije, Cerovnik, Salopeki Modruski, Modrus, Sabljaki Modruski, Munjava Modruska, Donji és Gornji Zagorje, Carevo Polje, Kamenica Skradnicka, Skradnik, Desmerice, Zagorje Modrusko, Salopek Selo, Tounj, Zdenac, Gerovo Tounjsko, Potok Tounjski, Rebrovici, Puskarici, Markovic Selo, Petar, Turkovici Ogulinski, Hreljin Ogulinski, Okruglica, Kucaj, Trosmarija, Bartolovici településeket.
Szerbek lakták Ponikva, Munjasi, Kukici, Gornji Dubrave, Donji Dubrave, Krsici, Donji Zatezale, Mikasinovici, Skerici, Perici, Visajic Brdo, Popovo Selo, Gojak, Oklinak, Brestovac Ogulinski,  Vitunj, Potok Musulinski, Jasenak, Kraka, Radojcici, Trbovici, Partizanska Dreznica, Tomoci, Vukelici, Jezera , Podbitoraj, Meduluske Drage, Poljanak, Zrnici, Nikolici, Munjava, Vojnovac, Podhum Plascanski, Trojvrh, Jancici, Latin, Mededak, Kunic, Janja Gora, Lapat, Jezero, Licka Jesenica, Begovac Plascanski, Blata településeket.  
 
Ozalj járás:
 
  A népesség aránya: 13908 horvát, 142 szerb (többi egyéb nemzetiség)
 Ozalj települést és a járás további településeit többségében horvátok  lakták.   
 
 
 
Gvozd(Vrginmost) járás:
 
A népesség aránya: 4043 horvát, 11729 szerb (többi egyéb nemzetiség)
-horvátok lakta települések-Gredani, Hrvatsko Selo, Ponikvar, Velika Vranovina, Lasinja, Desno Sredicko, Crna Draga, Selo Lasinjsko, Desni Stefanki.
- Gvozd (többségében) és az összes többi főbb települést szerbek lakták.
 
A Jugoszláv Néphadsereg erői
 
Kordunban
 
A JNA Zagreb városban lévő főparancsnokságról működtette a Horvátország Nyugat-Szlavónia nyugati peremén, Észak-Horvátországban, Medumurje, Podravina tájegységén, Közép-Horvátországban, Bánság-Pokuplje tájegységén, Kordun, Lika és Isztria tájegységén 5. katonai körzet(VO)-Zagreb erőit.  A körzet alá tartoztak a szlovéniai 14. és 31. hadtestek, a Varazdin-i 32. hadtest, a Rijeka-i 13. hadtest , valamint a Zagreb-i 10. hadtest erői. A katonai körzetet  Konrad Kolšek és Života Avramović parancsnokok irányították mely körzet erői magába foglalt 35000 katonát,711 tankot, 367 páncélozott szállító harci járművet, 869 ágyút, 64 VBR- rakéta vetőt .
 
Az 5.VO-hez tartoztak a szlovéniai 14.hadtest-Ljubjana és 31.hadtest-Maribor erői is, de azokat kivonták Szlovéniából miután a tizenegy napos JNA-szlovén háborút a szlovének sikeresen megnyerték. A JNA a 14. és 31.hadtesteket bevonta más horvátországi és boszniai hadtesteibe.
 
Az 5. katonai körzet központi erői:
 
- Vo parancsnokság-Zagreb
- parancsnokság -Zagreb
- katonai elhárítás-Zagreb
- 140. információs központ-Zagreb
- 580. vegyes tüzér brigád -Karlovac
- 288. vegyes tankelhárító tüzér brigád-Virovitica
- 471. vegyes tankelhárító tüzér brigád -Karlovac
- 65. gépesített ezred  Zagreb
- 149. közepes hatótávolságú önjáró rakétás ezred-légvédelem PVO-Pleso
- 513. műszaki brigád-Zagreb
- 367. ezred irányítás-Zagreb
- 315. elektronikai felderítő és megfigyelő központ-Velika Buna
- 841. támogató ezred -Ogulin
- 653. továbbképző központ-Otočac
- katonai bíróság-Zagreb
- katonai ügyészség-Zagreb
- 185.  katonai kiképző –lőtér-Slunj
- páncélos és gépesített erők kiképző központja -Zagreb
- lőtér -Jamadol
- 639. támogató hátországi bázis Zagreb
- 944. támogató hátországi bázis Karlovac-Sveti Rok
- 970. támogató hátországi bázis Rijeka
- 15. egészségügyi osztag-Zagreb
- 374. gépkocsizó zászlóalj-Zagreb
- katonai építési hatóság-Zagreb
- katonai egészségügyi központ-Zagreb
- 372. javító zászlóalj -Bregana
 
A katonai körzet központi erőinek horvátországi objektumai:
 
Ogulin
 
- 841. támogató ezred –Ogulin laktanya „Sv Petar”, Oštarije 1 és 2. JNA fegyverzeti bunker raktár valamint Skradnik 1.és 2. JNA fegyverzeti bunker raktár
 
Slunj
 
- 185. katonai kiképző –lőtér-Slunj
 „Poligon” Slunj- üzemanyag tároló és egyben a JNA biológiai-vegyi és nukleáris támadás elleni (ABKO) egységének állomáshelye
 
Licka Jasenica
 -laktanya, fegyverzeti raktár
 
Otocac
 
- 653. továbbképző központ-Otočac
 
JNA további létesítményeit és kiképző objektumait Otočac körzetében:
-JNA Spilnik mező JNA „Vladimir Cetkovic” laktanya
-katonai komplexum „Pekara”-Otocac
-légibázis –Skare/ Otocac
-objektum „Runjevac”-Skare/Otocac
-objektum „Place”-Otocac
-komplexum TO Stáb-Otocac
-objektum TO-„Forcuranje”
-„Muratovo brdo” objektum/raktár Plaski
-„Stari Krug” laktanya
-„Forcuranje” TO objektum
 
Lucani „Sveti Rok”
 
- 944. támogató hátországi bázis Karlovac-Sveti Rok
 
 
Katonai objektumok horvát blokád alatt:
 
1991.szeptember 15-én a horvátok megkezdték akciójukat, a JNA laktanyák és katonai objektumok elfoglalására Ogulin és környékén, mely során jelentős haditechnikai eszköz és muníció birtokába jutottak. Szeptember 16. a horvátok elfoglalták az Ogulin JNA laktanyáját (Sv Petar). Szeptember 19. a horvátoknak nem sikerült lefegyverezni a Skradnik 1.és 2. bázison lévő JNA egységeket, akiket a Slunj-i JNA erők (ABKO) és szerb lázadó csoportok támogattak . A bázisról sikerült kitörniük a JNA erőknek  és elhagyták azt Slunj irányába. Miután a bázist a JNA erők elhagyták a horvátok ellenőrzés alá vonták.
Október 03-án a horvátok elfoglalták a Oštarije 1 és 2. JNA katona támaszpontot . A harcok során keletkezett robbanásban a támaszpont és muníció raktár egy része megsemmisült.
 
JNA erők 1991.11.18-án elfoglalták Slunj települést, ahol az ott lévő JNA katonai objektumban hozták létre a Zagreb, Jastrebarsko ….. objektumokból kivont erőiket.
 
1991.09.14-17. közt (1991.szeptember 16-án) a horvát erők elfoglalják a JNA Spilnik mezőn JNA „Vladimir Cetkovic” laktanyát ( horvát neve„Josip Ban Jelasic” laktanya),   „Muratovo brdo” objektumokat.
 
1991.09.28. A horvát erők elfoglalták a JNA további létesítményeit és kiképző objektumait Otočac körzetében:
-katonai komplexum „Pekara”-Otocac
-légibázis –Skare/ Otocac
-objektum „Runjevac”-Skare/Otocac
-objektum „Place”-Otocac
-komplexum TO Stáb-Otocac
„Forcuranje” TO objektum
 
JNA 10. hadtest műveleti területe
10.hadtest erői
 
A hadtestparancsnokság székhelye Zagreb horvát székvárosban volt. A hadtest műveleti zónája nagyobb részben Horvátországban és kisebb részben („Bihac-i zseb” Bihac, Buzim, Cazin, Velika Kladusa, Bosanska Krupa járások) Boszniában terült el.
 
Horvátországban a közép-horvátországi Vukomericko polje, Zagreb, a  Bánságban Lonjsko polje, Zrinska Gora részeken és Kordun egészén helyezkedett el a 10.hadtest műveleti zónája.
A délnyugat határát képezte Bihac-Vrbovsko vonal, ahol hadtest a Velika és Mala Kapela hegység vonalán a 5.VO/13.hadtest-Rijeka erőivel volt szomszédos. A hadtest északnyugati határát Vrbovsko-tól a szlovén-horvát államhatár képezte egészen Zapresic-ig.Ezen a vonalon a hadtest a 5.VO/14.hadtest-Ljubljana és 31.hadtest-maribor erőivel volt szomszédos.
A hadtest északkeleti határát képezte a Zagreb- Moslovacko hegység-Kutina-Pakrac vonal, ahol az 5.VO/32.hadtest-Varazdin erőivel volt szomszédos. A hadtest délkeleti határát képezte a Pakrac-Novska-Jasenica- Una határfolyó (horvát-boszniai államhatár)- Bosanski Novi-Bosznia területén,Una folyó, Grmec hegység Una határfolyó (horvát-boszniai államhatár).Ezen a vonalon a hadtest az 1.VO/5.hadtest-Banja Luka erőivel volt szomszédos.
 
 -10.hadtest-Zagreb
 
-4. páncélos brigád:Jastrebarsko
(Karlovac-i gépesített zászlóalj)”B”
(31. gépesített zászlóalj Dugo Selo-i tartalék erőt
1990-ben feloszlatták)
-140.gépesítet brigád :Novi Zagreb „Marsala Tito” laktanya és Dugo Selo                             laktanya
-257.gépesített brigád: Petrinja
(257.és 291.gyalogos ezredből)”R”
-622.gépesítet brigád: Petrinja „R”
 
-4. „partizán” brigád:Karlovac „R”
-6. vegyes tüzér ezred :Petrinja „R”
-6. vegyes tankelhárító ezred :Petrinja „R”
-167. tankelhárító tüzér csoport: Zagreb „R”
-151. tankelhárító tüzér üteg”R”
-152. tankelhárító tüzér üteg”R”
-313. könnyű légvédelmi tüzér ezred: Zagreb „R”
-6. könnyű légvédelmi tüzér csoport :Zagreb
-10.felderítő egység „R”
-10.ABHO (vegyi biológiai és nukleáris támadás elleni egység)-Zagreb
- 10. rádió-felderítő szakasz-Zagreb
- tanszék- ISVP-Zagreb
- katonai elhárítás-Zagreb
-10.műszaki ezred
-123.hidász-műszaki zászlóalj:
                  Novi Zagreb kaszárnya „Maršal Tito,” és Dugo Selo laktanya
- 9.gyalogos ezred-Karlovac
-671.hidász-műszaki zászlóalj”R”-Sisak
-485.hidász-műszaki zászlóalj:Karlovac
-17. hidász-műszaki egység
-74.hidász-műszaki egység
-10.védelmi egység
-10. katonarendész zászlóalj”R”
-10. őrzászlóalj”R”
-10.egészségügyi zászlóalj”R”
-60.egészségügyi egység”R”
-10.tartalék zászlóalj „R”
-10.szállító egység”R”
-530.logisztikai bázis :Bosanski Petrovac
-994.logisztikai bázis:Karlovac
-logisztikai bázis:Zagreb
-123. utász műszaki zászlóalj/”
-258.műszaki ezred-Zagreb
- továbbképző sport központ "Svetice" -Zagreb
- lőtér "Vrapčanski potok" -Zagreb
- lőtér- "Petrinja" -Petrinja
 
A hadtest főparancsnoka Dusan Uzelac vezér-alezredes volt.
 
A 10.hadtest objektumai elsősorban Zagreb és környékére koncentrálódtak, valamint kisebb mértékben a Bánságba. Korduni részen Karlovac és környékén állomásoztatott erőket a 10.hadtest.
 
Karlovac
 
Karlovac városban és körzetében a JNA több mint  19. laktanyát tartott fent, ebből 13 laktanya volt Karlovac városban. Karlovac városban összesen 34.katonai objektum volt. Ezen objektumokban 3000 körüli létszámmal rendelkező erő állomásozott.
Legismertebb objektumok voltak „Ivo Lola Ribar" laktanya Karlovac központjában, Luscic városrészben a „Robert Domani” laktanya, továbbá a Korana és Kupa folyók közti városrészben a Petrova Gora katonai létesítmény, a Jamadol (laktanya és fegyver raktárbázis), Borlin „Milan Caksiran” (laktanya és fegyver raktárbázis), Ticarnica laktanya , Turanj laktanya (ma múzeum), Dom JNA, Gaza - objektum„Gaza”-Kupa és Korana folyók közti területen helyezkedett el Karlovac délkeleti részén, valamint még négy katonai objektum a városban, és további három a másik objektum. A város környéki aglomerációban további katonai létesítmények voltak, Kamensko (laktanya és műszakista bázis), Gornji Mekusje laktanya és műszakista bázis, Ilovac- TO haditechnikai raktárbázis, laktanya „Milan Caksiran” (laktanya és fegyver raktárbázis), Logoriste „Stjepan Milasincic-Siljo”laktanya, Cerovac laktanya tűzér-rakétás brigád bázisa (Strekovac hegy-rakétabázis), Vinica lőtér. Az 1990.években a JNA 6.gépesített-gyalogos divíziója „B2 besorolású egysége állomásozott Karlovac katonai létesítményeiben. A divízió mellett katonai kiképző műszaki iskola, 580.vegyes tüzér brigád is a városban állomásozott. 1990.év nyarán a divízió megosztották a 13. hadtest-Rijeka és 10.hadtest-Zagreb erői közt.
 
A katonai létesítményekben az alábbi erők állomásoztak:
 
10.hadtestből :
-4. páncélos brigád:Jastrebarsko
(Karlovac-i gépesített zászlóalj)
-4. „partizán” brigád
-485.hidász-műszaki zászlóalj
-994.logisztikai bázis
- 9.gyalogos ezred-Karlovac
 
13.hadtestből: -8.gyalogos gépesítet brigád: Karlovac „R”
                       -127.műszaki ezred”R”-Karlovac
                       -540.hidász-műszaki zászlóalj „R”-Karlovac
 
 
5.katonai körzet központi erőiből:- 471. vegyes tankelhárító tüzér brigád -Karlovac
- 580. vegyes tüzér brigád -Karlovac
- 944. támogató hátországi bázis Karlovac
 
Katonai objektumok horvát blokád alatt:
 
 
 
Kordun/Karlovac:
 
1991.szeptember 12. a horvát fegyveres csoportok megkezdték a  Karlovac városban és körzetében lévő JNA objektumok blokádját.
 
1991.09.17-én a horvátok elfoglalják az Ilovac-ban lévő JNA Ilovac-i fegyverraktárt és laktanyát „Milan Caksiran” Brolin és 09.14-15-én „Ticarica” objektumot.
 
1991.09.12-én a horvát erők Karlovac városban blokád alá vett JNA katonai objektumból huszonnégyet birtokba vesznek.
 
1991.09.21 a horvátok megkezdték a Gornji Mekušje –i JNA műszaki kiképző központ/iskola laktanya blokádját, amit október 13-ra teljesen ellenőrzés alá vonnak. Szeptember 21-én több kisebb JNA objektum kerül horvát kontrol alá, Cerovac, Ladvenjak, Selišće, Gornji és Donji Mekušje településeken.
 
Szeptember végére a horvátok több kisebb –nagyobb JNA objektumot foglaltak el köztük a  Turanj –i JNA laktanyát, ,
 
1991.október 04-05-én a horvátok birtokba vettek Karlovac városban újabb négy JNA objektumot, köztük a város központjában lévő JNA „Ivo Lola Ribar" laktanyát. Luscic városrészben pedig a „Robert Domani” laktanyát a horvát erők 1991.október 07-én a   Dom JNA parancsnoksággal együtt.
 
A JNA erők mindamellett, hogy jelentős veszteséget szenvedtek haditechnikai parkjukban, a laktanyák horvát kézbe kerülésével, sikerként könyvelték el a Karlovac város JNA parancsnoksága alá tartozó Logoriste laktanyában állomásozó erőiknek 1991.november 6-i  kivonását. Novemberre a horvát katonák jelentős fegyverhez és munícióhoz jutottak a JNA bázisokról.
              
        Jamadol
 
1991.11.04. A JNA elhagyta „Jamadol” katonai objektumát.
 
 

 

Kapcsolódó link: Laktanyaharcok

http://www.wolfline.eoldal.hu/cikkek/horvatorszag-fuggetlensegi-haboruja-1991-1996--4.resz--laktanya-harcok.html

 

 

 
A 10.hadtest erőinek hadmozgása a horvátországi offenzívába:
 
A 10.hadtest kivont erőit a Bánságban és Kordun tájegységbe a szerbek lakta éskontrolálta területeken vonta össze, egyesítve az 5.hadtest-Banja Luka korduni erőivel. A 10.hadtest erői Bánság, Kelet-Kordun hadműveletet irányító Operatív Csoport-1 (1.VO-Beograd) és a Kordun további részeit és Lika tájegységben műveleteket irányító Operatív Csoport -5.( 5.VO) parancsnokságai alatt hajtanak végre műveleti feladatokat. Kordun tájegységben létrehozták a 5. VO --Taktikai Csoport(TG-2) .Slunj laktanya kihelyezett parancsnokság (IKM) a Bihac (Zeljava bázis) 5. VO parancsnokságnak 10. hadtest (KM) .
Jastrebarsko nevezetű településen a JNA 4.sz. páncélos harckocsizó brigádja elhagyta a laktanyáját és erőit a Bánságban vonta össze a 8-OG TO divízió műveleti csoportba, megerősítve a csoportban lévő 2.gépesített TO (területvédelmi) brigádot, 9. gépesített brigádot (1.VO,24.hadtest/Kragujevac), 13.partizán brigádot, 145.könnyű gyalogos brigádot  , 185. lőtéri zászlóaljat, 3. gépesített TO brigádot, 4. gépesített TO brigádot, 530. brigádot, ahol a szerb területvédelmi önkéntes erőket / TO/ támogatva megkezdték a tisztogató offenzívájukat. A 4. páncélos brigád egy egységét bevonták az 6-OG TO műveleti csoportba Plitvice-Kordun területén.
 
A szerb erők a helyi szerbek által többségében lakott területeken biztonságban csoportosíthatták erőiket. Bánság és Kordun jelentős területén képviseltek többséget a szerbek ,így ezen tájegységek védelmére nagy hangsúlyt fektetett a JNA. Bánság esetében a tájegységbe összevont 5. VO 10. hadtest közép-horvátországi veszélyzónákból kivont erővel ,megerősítve a boszniai Banja Luka városban székelő 5. hadtest erőivel, támogatva a helyi szerb területvédelmi (TO) egységekkel elkezdte a felkészülést egy átfogó támadó hadművelet megindítására a horvát főváros ellen. A 10.hadtest erőit a boszniai Bihac városban lévő katonai JNA objektumaiba csoportosította át, ahol központi hadtesti parancsnokságot (KM) létesített. A 10. hadtest a továbbiakban erőit a Bánságban és Kordunban folyó harcokba irányította.
 
Bánság és Kordun tájegységben a JNA taktikáját képezte, hogy megtisztítsa a tájegységek a horvát ellenállási gócpontoktól. Ebben jelentős szerephez jutottak a helyi milíciák és Szerbiából érkezett önkéntes katonai félkatonai csoportok.
 
Miután a szerbek elérték a korduni (Slunj és aglomerációja, Cetingrad, Rakovica, Drezinik Grad és környező horvát lakta települések), és bánsági ( Topusko, Glina, Taboriste, Kostajnica, Slupji kamen, Kraljevcani, Hrastovica, Petrinja, Pokupsko,Dragotinci), horvát gócpontok felszámolását kitolták védelmi vonalukat a Bánságban a Kupa folyóig, annak jobb partvonalához, Kordunban pedig a Kupa –Korana folyó (ez utóbi jobb partvonalához) . Ezzel a megszálló offenzíva első fázisa lezárult.
Második fázist jelentette a Bánságból, mint „védett” zónából indított hadművelet Zagreb és egész Nyugat-Szlavónia, Közép-Horvátország elfoglalására. Illetve a Kordunból Karlovac elfoglalására. Ezen területeken lévő horvát katonai erők semlegesítése a laktanyák blokádjának megszűntetése. A hadművelet második fázisa már nem érte el célját.
 

 

 

 

Kapcsolódó link: JNA offenzívája Horvátország ellen

 

 

 
 
JNA 13. hadtest műveleti területe
13.hadtest erői
 
A JNA  Marjan Cad vezérezredes vezette Rijeka-i 13. hadtest parancsnoksági  körzetében a horvátországi Isztria északi része, Rijeka, Gorski Kotar hegység,  Krbovasko tájegység észak, észak-keleti része, Pljesavica hegység nyugati és déli oldala, Lapacko polje  tartoztak.
 
A JNA 13.hadteste  Ilirska Bistrica (Szlovénia), Rijeka, Delnice, Karlovac, Petrinja, Gospic, Bihac (Bosznia) területén állomásoztatta erőit, mely erő „békeidőben” 5600 főt tett ki, melynek 95%-a szerb nemzetiségű volt. A helyi lakosság köréből ötszázan szolgáltak a hadtestbe Rijeka-ba , melyből mindössze huszonhárom volt horvát. A tiszti állományból pedig a huszonhárom tisztből csak kettő volt horvát nemzetiségű. Mindkét horvát tiszt csatlakozott szeptember-november közt a horvát hadseregbe.
 
A 13.hadtest „hadiállapoti létszáma” 55000-60000 fő volt. Ezen létszámot mozgósítás révén érhették el, mely megváltoztatta a hadtest nemzetiségi arányát, mivel a mozgósítási horvátországi területének a horvátok lakta zónáját érintette, ezért a hadtest nemzetiségi aránya  így a horvátok javára billent el. Az az mozgósítási hadiállapoti létszám esetén a hadtestet 95%-ban horvátok alkothatták és a maradék 5% tette ki a más jórészt szerbek létszámát.
A JNA 13. hadtestének horvát nemzetiségű parancsnoka Sergio Rabar vezérőrnagy ezért is erőltette és támogatta a 13. hadtest mozgósítását, mert akkor a hadtest szinte egy teljesen horvátokból álló katonai erőt alkotott volna. Ennek alapján a horvát nemzetiségiek által többségben alkotott 13. hadtestet azonnal átszervezhették volna Horvátország védelmében a nemzeti Gárdába.  A 13. hadtest haditechnikájának gerincét alkotta 31.db. tank, 12.db. 155.mm-es „haubica” ágyú, 24.db. T-12 „Nora” ágyú, 30.db. légvédelmi fegyverzet , 18.db. nagy-hatótávolságú rakéta vető „VBR” 128.mm-es és jelentős mennyiségű gyalogsági könnyű haditechnika, kézifegyverzet, gépkarabélyok, géppuskák, géppisztolyok, felszerelés muníció.
 
 
13. korpus-hadtest-Rijeka erő:
 
-8.gyalogos gépesítet brigád: Karlovac „R”
-13. gyalogos gépesített brigádok / Ilirska Bistrica (Rijeka-Trsat),
(páncélos zászlóalj)”B”
-25.gépesített brigád :Pazin
-236.gyalogos gépesített brigád:Gospic ( a 9.és 10.  gyalogos ezredből
létrehozva1990-ben) „R”
-6.hegyivadász brigád :Delnice „B”
-12.hegyivadász brigád :Bihac
-(8.”partizán”divízió feloszlatva 1990-ben)
-35.”partizán”divízió:Gospic (2.brigád) „R”
-43.”parizán”divízió :Pazin”R”
-13.vegyes tüzér ezred „R”:Rijeka
-13. vegyes tankelhárító ezred „R”:Rijeka
-166. tankelhárító tüzér csoport :Bihac (1990-ben feloszlatva)
- tankelhárító tüzér csoport”R”
-13. könnyű légvédelmi tüzér ezred”R”,PVO-Rijeka
-13.felderítő egység”R”-Rijeka
-127.műszaki ezred”R”-Karlovac
-540.hidász-műszaki zászlóalj „R”-Karlovac
-hidász-műszaki zászlóalj”R”
-hidász-műszaki zászlóalj”R”
-hidász-műszaki zászlóalj”R”
-13.védelmi egység „R”
-13. őrzászlóalj:Rijeka”R”
-13.katonai rendész zászlóalj :Rijeka „R”
-13.szállító zászlóalj”R”
-13.egészségügyi zászlóalj”R”
-13.tartalék zászlóalj „R”
-13. ABHO (vegyi biológiai és nukleáris támadás elleni egység)-Rijeka
-13. rádió felderítő szakasz-Rijeka
-katonai elhárítás-Rijeka
-lőtér "Kovačevo" (Rijeka)
-44.határőrizeti szektor „A”
 
A 13.hadtest elsősorban Primorska-Goranska, Lika és Kvarner tájegységben állomásoztata erői kisebb mértékben Boszniában (Bihac) és Kordunban (Karlovac)
 
Karlovac (Kordun)
 
-127.műszaki ezred”R”-Karlovac
-540.hidász-műszaki zászlóalj „R”-Karlovac
-8.gyalogos gépesítet brigád: Karlovac „R”
 
 
 

 

Kapcsolódó link: Laktanyaharcok

 

http://www.wolfline.eoldal.hu/cikkek/horvatorszag-fuggetlensegi-haboruja-1991-1996--4.resz--laktanya-harcok.html

 
Katonai objektumok horvát blokád alatt:
Kordun/Karlovac:
 
1991.szeptember 12. a horvát fegyveres csoportok megkezdték a  Karlovac városban és körzetében lévő JNA objektumok blokádját.
 
1991.09.17-én a horvátok elfoglalják az Ilovac-ban lévő JNA Ilovac-i fegyverraktárt és laktanyát „Milan Caksiran” Brolin és 09.14-15-én „Ticarica” objektumot.
 
1991.09.12-én a horvát erők Karlovac városban blokád alá vett JNA katonai objektumból huszonnégyet birtokba vesznek.
 
1991.09.21 a horvátok megkezdték a Gornji Mekušje –i JNA műszaki kiképző központ/iskola laktanya blokádját, amit október 13-ra teljesen ellenőrzés alá vonnak. Szeptember 21-én több kisebb JNA objektum kerül horvát kontrol alá, Cerovac, Ladvenjak, Selišće, Gornji és Donji Mekušje településeken.
 
Szeptember végére a horvátok több kisebb –nagyobb JNA objektumot foglaltak el köztük a  Turanj –i JNA laktanyát, ,
 
1991.október 04-05-én a horvátok birtokba vettek Karlovac városban újabb négy JNA objektumot, köztük a város központjában lévő JNA „Ivo Lola Ribar" laktanyát. Luscic városrészben pedig a „Robert Domani” laktanyát a horvát erők 1991.október 07-én a   Dom JNA parancsnoksággal együtt.
 
A JNA erők mindamellett, hogy jelentős veszteséget szenvedtek haditechnikai parkjukban, a laktanyák horvát kézbe kerülésével, sikerként könyvelték el a Karlovac város JNA parancsnoksága alá tartozó Logoriste laktanyában állomásozó erőiknek 1991.november 6-i  kivonását. Novemberre a horvát katonák jelentős fegyverhez és munícióhoz jutottak a JNA bázisokról.
              
        Jamadol
 
1991.11.04. A JNA elhagyta „Jamadol” katonai objektumát.
 
A 13.hadtest erőinek hadmozgása a horvátországi offenzívába:
 
A 13.hadtest feladata lett volna Rijeka és Delnice városban lévő laktanyáiknak a megtartása, illetve szükség esetén a kitörés a horvát blokád alól Rijeka-Delnice- Vrbovsko-Slunj-Plitvice vonalon, az 5.hadtest légierejének támogatásával , és a 5.VO központi erőinek 389.rakétás tüzér brigádjának és 580.vegyes tüzér brigádjának támogatásával. 1991. december 10-én a JNA 13. hadtest elhagyta Primorska-Goranska régiót és erőinek egy részét Slunj területén a 10. hadtest kihelyezett parancsnoksága alatt vonja össze.
A 13.hadtest Gospic-ban és környékén lévő erőit a 9.hadtest-Knin támogatásával kivonta Sveti Rok bázis védelmére, illetve a horvátok lakta likai Lovinac település és környező falvainak szeptember 27-i elfoglalására.
1991.szeptember 29-től a JNA főparancsnoksága elrendelte a 13. hadtest részére objektumaik és laktanyáik védelmét, valamint a kivonást Rijeka-Delnice-Vrbovsko-Slunj-Plitvice vonalon. A 13. hadtest a 970. hátországi bázis (PoB) támogatásával kezdte meg Rijeka és Delnice városokban lévő objektumaik védelmét, majd a horvát blokád alól történő kitörést és kivonást Rijeka- Delnice-Vrbovsko –Slunj-Plitvice vonalon. A kivonást az 5. katonai körzet légi és légvédelmi egységei biztosítása mellett hajtották végre.
A 13. hadtest 13. gépesített –gyalogos brigádja kitörés és kivonási iránya Rijeka- Delnice-Vrbovsko-Slunj-Plitvice.
A 6. hegyivadász brigád kitörési és kivonási iránya Delnice-Vrbovsko- Slunj-Plitvice.
A 8. gépesített-gyalogos brigád és 4./35. partizán divízió az önkéntes helyi területvédelmisekkel együtt beintegrálódott a 580. vegyes tüzér brigádba .
A 13. hadtest vegyes tüzér ezrede, könnyű tüzér ezrede –légvédelem (PVO) a 13. gépesített-gyalogos brigád könnyű tüzér divízió és 105mm-es „haubica” divíziójával, kitörési és kivonási iránya Rijeka- Delnice-Vrbovsko-Slunj-Plitvice.
A hadtest 13. vegyes páncél elhárító tüzér ezrede a 13. gépesített-gyalogos brigád vegyes páncélelhárító divíziójáva és páncélos zászlóaljával  kitörési és kivonási iránya Klana-Grobnicko Polje-Delnice-Vrbovsko-Slunj- Plitvice.
A hadtest 43.partizán divíziója és a hadtest egészségügyi zászlóalj kivonási iránya Rijeka- Delnice-Vrbovsko-Slunj-Plitvice.
A kivonuló erőknek alá kellett aknázni a „Draga”, „Grobnicko Polje”, „Studena”, „Lisac”,”Pulac” objektumokat.
 

 

 

 

Kapcsolódó link: JNA offenzívája Horvátország ellen

http://www.wolfline.eoldal.hu/cikkek/horvatorszag-fuggetlensegi-haboruja-1991-1996---jna-offenzivaja-ii.resz.html

 
 
 
Horvátországi helyi szerb fegyveres erők
 
Kordun  tekintetében
 
1990. januárban az önállósodó horvátországi szerbek, akiket csak lázadó szerbeknek neveztek, megkezdték a JNA segítségével megalakítani rendőri és nemzetvédelmi fegyveres csoportjait. 1990. december 21-én a szerbek megalakítják a Krajinai Szerb Autonóm Körzetet SAO Krajina . Ezzel, még nagyobb ellenségeskedést váltanak ki Horvátországgal szemben. A horvátokat megkerülve önhatalmúan saját maguknak adtak autonómiát .
Első formáció a milícia volt. A SAO Krajina „belügy szolgálata” Knin városban 2900 fővel (1991.szeptemberre) létrehozta saját rendőri erejét a milíciát. 1991. nyarán elkezdődtek a területvédelmi TO erők , parancsnokságok, területi struktúrájának létrehozása. A SAO Krajina létrehozta a területi TO parancsnokságokat (STO) , járási (OPSTO) és régiós (RGSTO) vezetési stábokat . Augusztusban a regionális stábokat zónákra bontották és létrehozták a zóna parancsnokságokat ZSTO . A SAO Krajina területén három zónát létesítettek:. Észak-Dalmácia és Lika Zóna, Kordun Zóna, Bánság Zóna.
  1991. szeptembertől a TO SAO Krajina már a Jugoszláv Szocialista Föderációs Köztársaság fegyveres erői közé tartozott (SFRJ) , a JNA felügyelete alatt. A SAO Krajina TO erőket (szlavóniai szerbeket kivéve) 24 410 főt számolt 1991. őszére.
 A TO SAO Krajina struktúrája:-főhadiszállás SAO TO Krajina
- három Zóna Stáb parancsnokság (Dalmácia, Lika, Kordun és Banság) -13 megyei parancsnokság, tizenhárom TO, három TO egység.
1991. novemberben a TO SAO Krajina 380 fős központi stábja mellett a TO SAO Krajina illetékessége alá tartoztak az alábbi Zóna Stáb parancsnokságokból állt:
 
1. számú Zóna Stáb parancsnokság Dalmácia  
2. számú Zóna Stáb parancsnokság Lika   
3. számú Zóna Stáb parancsnokság Kordun és Bánság (180 fő):
 - járási stáb TO Vojnic (190 fő):
                    -brigád TO Vojnic (1428 fő)
- járási stáb TO Vrginmost (190 fő):
                    -brigád TO Vrginmost (1428 fő)
 - járási stáb TO Glina (190 fő):
                     -brigád TO Glina (1428 fő)
 - járási stáb TO Kostajnica (190 fő):
                     -brigád TO Kostajnica (1428 fő)
 - járási stáb TO Dvor na Uni (190 fő):
                       -brigád TO Dvor na Uni (1428 fő)
 - járási stáb TO Petrinja (190 fő):
                    -brigád TO Petrinja (1428 fő)
 - járási stáb TO Sisak (190 fő):
                     -brigád TO Sisak (1428 fő)
 -járási stáb TO Karlovac és járási stáb TO Slunj
 A horvátországi szerbek még 1990. évben létrehozott Szerb Autonóm Tartomány (SAO) Krajina és az 1991. év augusztusában létrehozott SAO Nyugat –Szlavónia 1991. decemberében egyesült . Ezzel a SAO Nyugat-Szlavónia Zóna Stáb Terület Védelem (ZnSTO) csatlakozik a SAO Krajina ZnSTO-i közzé( 1. Zóna Stáb Dalmácia, 2.Zóna Stáb Lika, 3. Zóna Stáb Kordun-Bánság),, mint 4. számú körzet. 1992.januában-februárban a SAO Krajina Zóna Stáb Terület Védelem (ZnSTO ) struktúrájában változás történt. Ennek során megalakult az 1. ZnSTO Dalmácia stábból az 1. ZnSTO Észak-Dalmácia , a 2. ZnSTO Lika nem változott, a 3. ZnSTO Kordun-Bánság szétvált és külön 3. ZnSTO Kordun és 4. ZnSTO Bánság jön létre. A 4. ZnSTO Nyugat-Szlavóniából kivállt Kelet-Szlavónia-Nyugat-Szeremség/Baranya mint 5. ZnSTO, a 4. ZnSTO Ny-Szlavóniából pedig 6. ZnSTO Ny-Szlavónia stáb alakult meg.
A JNA február közepétől megkezdte a horvátországi erőnek kivonására irányuló tervezet végrehajtását, előkészítését. Ebbe beletartozott azon terv kivitelezése ,mely arra irányult, hogy a horvátországi szerbek az autonómia (SAO) helyett egy önálló köztársaságot (Republika Srpska Krajina) hozzanak létre, függetlenedve Horvátországtól. Ezen köztársaság létrejöttéhez elengedhetetlen volt a helyi szerb területvédelmi erők JNA által történő felszerelése, és strukturális átalakítása professzionális haderővé. Első lépcsőben a területvédelmi (TO) erőket és rendőri erőket (MUP) szerelte fel a JNA haditechnikával. 1992.április 27-től a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (SFRJ) megkezdte a katonai erőinek kivonását Horvátországból és Boszniából. A kivonás májusban kezdődött el és június végéig tartott. 1992. május 10-én létrejött a Republika Srpska Krajina horvátországi szerbek lakta részén. A kivonuló JNA erők helyét május közepétől a UN erők UNPROFOR (United Nations Protection Forces) vették át.
 
1992.márciusában a Beograd-i Nemzet Védelmi katonai szolgálat megkezdi a horvátországi SAO Krajina erőinek átszervezésére irányuló szerkezeti átalakítást, annak céljából, hogy 1992. májusára létrehozzák a horvátországi szerb köztársaságot (Republika Srpska Krajina) . Ezen TO RSK haderő képezni a katonai szárnyát a horvátországi szerbeket képviselő önálló szerb köztársaság Republika Srpska Krajina (RSK) politikai hatalmának. A JNA 1992.májusi-júniusi ( a nemzetközi tűzszüneti megállapodás értelmében) horvátországi kivonulásával maga mögött hagyta ezáltal a haditechnikai parkjából felszerelt RSK TO, mely erő biztosította továbbra is a RSK meglétét Horvátország területén.
Az alábbi formációk képezték 1992. tavasz végéről és nyár elejétől a RSK katonai és rend fenntartó erői:
A központi vezérkari stáb Knin városban állomásozott. Területileg több területvédelmi Zóna Stáb (Z STO) tartozott (1992.februártól) a központ alá, melyek önálló parancsnokságokkal rendelkeztek.
          1. Zóna Stáb Észak-Dalmácia (parancsnokság –Knin)
2. Zóna Stáb Lika (parancsnokság-Korenica)
 3.Zóna Stáb Kordun (parancsnokság-Vojnic)
-11.brigád TO-Vojnic
-13.brigád TO-Slunj
-19.brigád TO-Vrginmost
Járás parancsnokságok OSTO-Vojnic, Vrginmost, Slunj, Karlovac
4.Zóna Stáb Bánság (parancsnokság-Glina)
5.Zóna Stáb Kelet-Szlavónia és Nyugat-Szeremség és Baranya(parancsnokság-Vukovar)
 6.Zóna Stáb Nyugat-Szlavónia (parancsnokság-Okucani)
 
1992. márciusban a SAO Krajina főparancsnoksága (GSTO) Knin városban lévő bázison intézkedést hoz a ZnSTO erők műveleti területén történő operatív zónák (OZ) kialakításáról:
 
Parancsnokság:
TO RS Krajina-Milan Torbic főparancsnok
-tiszti stáb vezetője védelem Dusan Kasun ezredes
-felvilágosító szolgálat- Jovan Maric ezredes
 
1.OZ Észak-Dalmácia
 2.OZ-Lika- 
  3.OZ-Kordun- parancsnok: Cedo Bulat
-négy járás parancsnokság OpSTO-Vrginmost, Slunj,Vojnic, Karlova,c milícista erők, Vrginmost zászlóalj, Vojnic zászlóalj, Karlovac zászlóalj, Slunj zászlóalj -2590 fő
  4.OZ-Bánság-parancsnok: Rade Vujaklija
5.OZ-Nyugat-Szlavónia-
 6.OZ-Kelet-Szlavónia(Nyugat-Szeremség/Baranya)-
A RSK struktúrájában jelentős szerepet képviselt a milícia. A szerbek nyolc milícista brigádok hoztak létre:
-milícista brigád Knin
-milícista brigád Benkovac
-milícista brigád Korenica-Plitvice
-milícista brigád Vojnic
-milícista brigád Petrinja
-milícista brigád Okucani
-milícista brigád Vukovar
-milícista brigád Beli Manastir
- össz létszám megközelítette a 15 500 főt. Ezt a létszámot 25-30 000 főre kívánta az RSK kibővíteni.
Az 1992. év elején , tavaszán a szerb hadvezetés megkezdte a horvátországi szerb „miniállam” köztársaság RSK strukturális szervezését. A SAO Krajina áprilisban végrehajtott sorozásai révén a  ZnSTO központi Knin-i  erőkből létrejött a 75. hátországi bázis TO , Knin városban .Ezzel együtt a további katonai struktúrák végett elkezdődtek ahelyi lakosság köréből történő sorozások. A 9. hadtest JNA erőiből ahelyi szerb parancsnokok csatlakoztak a ZnSTO –hoz, a katonákkal együtt. A ZnSTO átvette a 2. katonai körzet 405. hátországi bázis erőitől az objektumait Golubic és Kosovo Polje területén.
                      ZnSTO Észak-Dalmácia 
ZnSTO Lika  
ZnSTO Kordun létrehozza Vojnic városban az 53. „haubica H-105mm„tüzér divíziót, Vrgin Most városban a 75. vegyes páncélos –elhárító tüzér divíziót (mpoad), Vojnic városban a 36.könnyű tüzér üteget –légvédelem PVO 20X3mm- , Vojnic városban a 85. hátországi bázist TO.
 ZnSTO Bánság
 ZnSTO Kelet-Szlavónia és Nyugat-szeremség/Baranya  
ZnSTO Nyugat-Szlavónia
 

kartakordunaas4.jpg

 
 
 
 Link:
 
http://www.wolfline.eoldal.hu/cikkek/a-jna-utodhadserege--vojska-republika-srpska-krajina-2.resz--horvatorszag-.html
 
 

 

FOLYTATÁS A TOVÁBBI RÉSZEKBEN
 

A mappában található képek előnézete TÉRKÉPEK Kordun

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.