Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


HORVÁTORSZÁGI HADSZINTEREK - LIKA és PRIMORSKA-GORANSKA RÉGIÓ 1.RÉSZ (Lika)

 

 

ISZTRIA, PRIMORSKA-GORANSKA,

VELEBIT ÉS LIKA

HADSZÍNTÉR

 

 

Lika

Gacko, Krbavsko, Licko polje

 

 

 

 Lika, Horvátország belső tájegységét képezi. Északon a Mala Kapela hegység, nyugaton a Velebit hegység , délen az Észak- Dalmácia régió és a Krajina tájegység ,keleten pedig a Bosznia és Hercegovina ( BiH) országhatár szegélyezi. A Velebit egyfajta éghajlatválasztó szerepe mellett , mely az adriai tengerparti mediterrán időjárását határolja el a szárazföld belsejében lévő kontinentálistól, fontos stratégiai szempontot is jelentette. A hegység választotta el Likát a tengerparti Primorska övezettől (Kvarner öböl). Lika, hegyhátakkal – Pljesiviva, Vrebacka straza, Resnik, Crni vrh és a Velebit-tagolt mezős (polje) medencékből áll. A legkiterjedtebbek Gacko polje,  Krbavsko polje és a legnagyobb Licko polje. Több kisebb medence ékelődött be a nagyobbak közzé, Vrhovinsko polje, Bjelopolje ,Lapacko polje, Lipovo polje. A legkiterjedtebb likai rész a Licko polje ,melynek székvárosa Gospic. Ezen város a háborúban jelentős szerepet tölt be a horvát védelem szempontjából és későbbiekben (1992.év vége-1993.), mint Lika régió főparancsnoki vezetési pont OPZ/ZP Gospic .

 

A likai háborús hadszínterek tekintettében a Lika tájegységhez sorolható de külön tájegységet képzett Gacko. Lika egyik legkiterjedtebb medencéje a Mala Kapela hegység és a Senjska Bilo hegység közt, Brinje, Glibodol, Otocac, Dabar, Ramljani településekkel. A Gacko medencében a frontvonal (északon a Mala Kapela hegységig húzódó Kordun hadszíntérrel határosan ) Glibodol-Dabar- Ramljani-Canak vonalon húzódott és Canak-tól délre kapcsolódott be a Licko medence frontvonalába Perusic-Licki Osik- Gospic, majd a Velebit gerincén folytatódott elérve a dalmáciai hadszínteret,

 

Lika tájegység keleti régióját alkotta Gracac, Korenica, Donji Lapac járások. Ezen járásokban a szerb lakosság többséget képezett a horvátokkal szemben . Gracac járásban Lovinac településen és annak környékén ( Lovinac, Rok, Licko Cerje , Ricice, Smokric, Vranik) képzett etnikai tömböt a horvát lakosság. Korenica járásban, annak  északi részén alkottak tömböt a horvátok ( Vaganacko Polje, Serlic Poljana, Smoljanac,Rodic Poljana, Rastovaca, Poljanak, Plitvice,) és keleti részén, főleg Udbina településtől keletre ( Brestane, Podlapaca, Canak, Jagodnje) lévő településeken.

 

Lika tájegység nyugati régióját alkotta Gospic, Otocac és Senj járások. Ezen járásokban viszont már a horvátok alkottak többséget a helyi szerbekkel szemben. Senj járásban egyetlen egy településen laktak szerbek Vrzici faluban a Velebit hegységben Senj-Otocac közti közlekedési útvonal mentén.

 

Gospic járásban, annak északnyugati részén, Kosinja településnél képeztek etnikai tömböt a szerbek (Mlakva, Studenci, Krs, Lipovo Polje), valamint Gospic várostól kelet, délkelet régióban (Licki Osik, Siroka Kula, Ostrvica, Divoselo, Licki Citluk, Poljari, Ornice, Medak, Mogoric, Brezik, Kukljic, Drenovac-Raducki, Raduc) lévő településeken.

A Lika tájegység  keleti régióban és Otocac járásban szintén éltek szerbek néhány településen ( Vrhovine, Babin Potok, Rudopolje, Gornji Vrhovina, Zaluznica, Turjanski, Doljani, Podum, Skare, Glavace, Dabar, St.Selo, Drenov Klanac, Srpsko Polje, Ponori, Gorici, Brlog, Rapain Klanac, Prokike, Vodotec) .

 

Gospic járásban az 1991 évi demográfiai adatok alapján 18 613 fő horvát, 8976 fő szerb, 3 fő cseh, 7 fő magyar, 3 fő olasz, 1447 egyéb nemzetiségű lakos élt, összességében 29049 fő.

 

Otocac járásban az 1991 évi demográfiai adatok alapján 16 355 fő horvát, 7781 fő szerb, 5 fő cseh, 4 fő magyar, 847 egyéb nemzetiségű lakos élt, összességében 24972 fő.

 

Senj járásban az 1991 évi demográfiai adatok alapján 8549 fő horvát, 207 fő szerb, 3 fő cseh, 3 fő magyar, 1 fő olasz, 442 egyéb nemzetiségű lakos élt, összességében 9205 fő.

 

Korenica járásban az 1991 évi demográfiai adatok alapján 1996 fő horvát, 8585 fő szerb,3 fő magyar, 3 fő olasz, 807 egyéb nemzetiségű lakos élt, összességében 11393 fő.

 

Gracac járásban az 1991 évi demográfiai adatok alapján 1697 fő horvát, 8371 fő szerb,  366 egyéb nemzetiségű lakos élt, összességében 10434 fő.

 

Donji Lapac járásban a szerbek alkottak többséget 6148 fővel a horvát lakosság 202 fő volt a demográfiai adatok alapján.

 

 

Rövid összefoglalás bevezetőnek

Lika tekintetében

 

 

 croatia-lika.pnglika-1991.jpg

 

 

1990. év tavaszán lezajlanak Horvátország szerte a többpárti választások. Lika tájegységben három járásban aratott győzelmet a horvát demokrata párt (HDZ) , Gospic, Otocac, Senj , két járásban, ahol a szerbek többségben éltek, viszont a szerb demokrata párt nyert (SDS), Lapac, Gracac. Egy járásban , Korenica , a szerb kommunista és demokrata koalíció tömörülés nyert SKH-SDP .

 

1990. július 25-én a SDS párt szervezésében Srb településen (Lapac) tartott gyűlésen a szerbek elfogadták saját deklarációjukat a Horvátországon belül élő szerbek  szuverenitásáról, önállóságáról. Augusztus 19-szeptember 2. közt a horvátországi szerbek megszervezik a saját népszavazásukat annak érdekében, hogy a helyi szerbekkel elfogadtassák a horvátországi szerb autonómiát. A sikeres népszavazást követően 1990. december 21-én Knin városban kikiáltották a horvátországi Szerb Autonóm Körzet (SAO) –Krajina „miniállamukat.

Lika tájegységben a SAO Krajina alá tartozott a szerb többségben élő járások, Gracac, Korenica, Donji Lapac . Egy évvel később, 1991. december 19-én a SAO Krajina formációt felváltotta a horvátországi Szerb Köztársaság (RSK)-Krajina.

 

Abban az időszakban mikor a szerbek a SAO –Krajina létrehozásán működtek, a politikai nyomás gyakorlás mellett, a horvátországi kormányzat ellen tüntetésekkel és ellenállással léptek fel a „lázadó szerbek”. Ennek során a lázadó szerb többségű járásokban (SAO-Krajina) útakadályokat, vasúti sínpályák megrongálását, utak vasutak robbanó aknákkal történő aláaknázását, a horvát rendőrállomások elleni fegyveres támadását hajtották végre.

Az ellenállás néhány hónapig tartott, melyet a horvátok „tuskó forradalomnak „ neveztek el.

 

A lázadó szerbek elsőként a SAO-Krajina központjában , Knin városnál 1990. augusztus 17-én kezdték meg az ellenállást, mely futótűzként szélesedett ki. Lika tájegységben augusztus 17-től már elkezdődtek a lázadó szerbek ellenállása, Gracac, Korenica, Donji Lapac járásokban. A helyi szerb önkéntesek felfegyverzése, a JNA területvédelmi (TO) objektumainak haditechnikájából elkezdődött.

  A horvát lakosság és a szerb lázadók közti konfliktus elsősorban azon járásokban éleződött ki, ahol horvátok és szerbek vegyesen laktak. A szerbek igényt tartottak azon járásokra is, ahol a szerbek kisebbséget képeztek, mint Gospic . 1990. őszén a szerbek létrehozzák „háborús vezérkari stábjukat” , speciális rendőrséget és folyamatosan töltötték fel önkéntesekkel fegyveres egységeiket.

1991. január 4-én a lázadó szerbek Lika tájegységben, Gracac, Korenica, D. Lapac járásokban létrehozzák saját rendfenntartó milíciájukat, Mila Martica vezetésével. Az egységet ezért is nevezték „ marticevaca” csoportnak. Céljuk volt a SAO Krajina járásaiban a rendfenntartást átvenni a horvát rendőrségtől (MUP), illetve folyamatosan  támogatni a szerb lázadókat.

A horvát vezetés természetesen nem engedett a szerb térnyerésnek és önállóságnak, ezért létrehozott rendőrsége révén hatékonyan fellépett a szerb lázadókkal szemben.

 

A horvátok és szerbek közti feszültség fegyveres konfliktusba torkollottak. Elsőként 1991.március 2-án Pakrac városban , ahol a szerb milícia megpróbálta kiűzni a horvát rendőrséget és lakosságot a járásból,  majd Plitvice-nél  húsvétkor. A JNA mindkét esetben „békéltető erőként” lépett fel és szállta meg Pakrac és Plitvice részeket, egyfajta „tampon zónát” létrehozva a horvát fegyveres egységek és szerb fegyveres lázadók közt.

Persze ez csak  álca volt a JNA részéről egyfajta horvátországi térnyerés végrehajtására, hiszen a JNA-t irányító szerb hatalmi elit Slobodan Milosevic-csel az élen és Veljko Kadijevic JNA főparancsnokkal asszisztálásával  már rég a pánszerb eszmék, ideológia vonalát követve arra törekedtek, hogy Virovitica- Karlovac-Ogulin-Karlobag vonalon húzzák meg Jugoszlávia határát.

 

A „Véres Húsvét” Plitvice-i tavaknál történt horvát MUP erők és szerb fegyveres lázadók közti összecsapás eredménye volt, hogy a JNA „tamponzóna” kialakítása céljából 1990.április 01-én  „megszállta” Plitvice-t. A helyi horvát rendőrséget a lázadó szerbek körbezárták, és bár a JNA jelenléte visszatartotta őket attól, hogy támadást intézzenek ismételten a horvát MUP ellen, mégis forró volt a helyzet.

A JNA kihasználva a helyzetet a „tamponzóna” álcája alatt, folyamatosan vonta össze az 5.katonai körzethez tartozó erői Plitvice-nél. Mindemellett a JNA Sveti Rok objektumnál kilenc páncélos járműből álló konvojjal készült fel a horvát enklávék elleni akcióra. 

 

Lika nyugati részén lévő JNA 13.hadtest –Rijeka erők Gospic, Perusic, Otocac településeken lévő létesítményeik védelmére készültek fel (236. gépesített brigád, 35 partizán divízió, 1. partizán brigád,  653. továbbképzési központ-Otocac és 944. hátországi bázis, Sveti Rok raktár-objektum ). A JNA erők Gracac járásban lezárták a fő közlekedési útvonalat, ezzel korlátozva a közlekedést a dalmáciai régió és belső horvátországi régió közt a horvátok számára.

1991. júliusában a JNA továbbra is blokkolta a Plitvice-i MUP állomást, miközben a „„ marticevaca” milícia erői megtámadták a Ljubovo-i horvát MUP állomást .Ljubovo stratégiailag fontos volt mindkét félnek,mivel Liscki Osik-Korenica főbb közlekedési útvonalon helyezkedett el. Ljubovo július 29-én szerb kézbe került.

1991.augusztusában folytatódtak a milícia akciói az szerb többségű járásokban lévő horvát enklávék ellen (Siroka Kula) .

Ezalatt a szerbek folyamatos „sorozással” önkéntesek felvételével a helyi likai szerb lakosság köréből  a milícia mellett létrehozták félkatonai területvédelmi (TO) egységeiket, illetve feltöltötték a JNA erők létszámát az önként  jelentkezőkkel.

Ennek során több mint 7078 fős milícia, JNA, TO  szerb erő jött létre Lika tájegységben . A sorozás azonban nem érte el megfelelő eredményét, mivel nem jelentkezett elég önkéntes a helyi szerb lakosságból. Lika területén egyébként 42 000 szerb élt, 17% -a Lika lakosságának.

A JNA végül kénytelen volt 1. katonai körzet –Beograd 5. hadtest-Banja Luka  erőiből támogató egységeket küldeni Likába ( 6. partizán brigád-Prijedor).

 

1991. nyarán Gospic, Otocac  járást sem kerülték el a harci események. A Gospic városban lévő horvát MUP erők gyenge felszereltség és képzetlenség miatt esélytelenek voltak a JNA-val szemben. Ez azt eredményezte, hogy a horvátok a rendőrség (MUP) mellett gyors ütemben felfegyverezte a Nemzeti Gárdáját (ZNG), mint katonai erőt. Gospic városban július 29-én megalakult a ZNG (szeptember 4-től 118. brigád), Otocac városban pedig szintén megalakul a  ZNG (133. brigádja október 19-től).

 

Az első katonai ZNG erők a 25.század Gospic és 26.század Pazariste.Mindegyik század három szakaszból állt.

1991.augusztus 25-től a horvát önkéntesekből megalakult a 25. század-Gospic, mely egység 28-án már harci feladatokat lát el Perusic, és Licki Osik területén. Sikerült a két települést és környékét megvédeni a szerb lázadó erők támadásától.

A század első katonai formációként vett részt Gospic védelmében a helyi horvát rendőri egységgel. Később már érkeztek sorra az önkéntesek Senj, Rijeka, Zagreb városokból.

 

Augusztus 30-án elkezdődtek a komolyabb fegyveres összecsapások (háború) Lika tájegységben, mely az év végéig tartott. A  „ marticevaca” milícia elfoglalta Plitvice-i MUP rendőr állomást a JNA pedig november felére létrehozta Lika tájegység ellenőrzése alá vonása érdekében a 3. számú Operatív Csoportot (OG-3) Vladimir Banjanin vezérezredes vezetésével. Az OG-3 –at a Plitvice-be kihelyezett 13. hadtest (Rijeka) parancsnoksága koordinálta, irányította. A MUP erők elhagyták Plitvice-t és környékét, a nemzeti parkot és környező horvát falvakat. Ezt követően a szerb erők; JNA , milícia, lázadó szerb egységek, Szerbiából a Srpska garda és önkéntesek lázadó egységek, folytatták területszerző akciójukat Gospic, Otocac járás irányába.

Gospic városban élő szerb nacionalisták közreműködésével az intervenciós szerb erők erőteljes támadást intéztek a helyi horvát erők ellen, mely során a JNA légiereje elsőként itt vetette be kazettás bombáit . A várost védő horvát erők-elsősorban HOS- a gyors fegyverszerzés érdekében blokád alá vették a JNA katonai objektumait és fogságba ejtették a JNA Gospic erőinek generálisát és öt páncélozott harci járművét. Szeptember 02-én megalakult a Gospic város, járás operatív törzse (OS-Gospic). Szeptember 18-ig a horvát erők birtokba vették a JNA Gospic , Perusic, Otocac településeknél lévő létesítményeit. Ezzel jelentős fegyverzethez jutott a horvát erő.

 

Ütköző zóna, frontvonal 1991.09.12-14-től:

 

A horvát erők birtokolták az ütköző zónában Brinjski kraj (Brinje), Senjsko bilo,   Lipovlje,  Kompolje polje, Otocac, Gacko folyó völgye, Ramljani, Canak ,

 

-horvát erők védvonala Gacko polje : Velika Runjavica magaslat- Uvala-Velike Sice – Kita magaslat- Stilinovac magaslat- Gradina magaslat- Davidovac magaslat- Petesjak magaslat- Bunarine magaslat- Kalanje vrh magaslat- Skamnica hegyhát- Zarin magaslat- Vukov vrh magaslat- Prokicki Grabar településrész- Zuta Lokva településrész- Selci dolina- Majkovac magaslat- Risovljak magaslat- Rastovaca magaslat- Petkovica magaslat- Diklici település – Cepljes magaslat- Luberdotik magaslat- Donje Svicko jezero (tó)- Skendzici település- Rudinak magaslat- Podkraj településrész- Kompolje településrész- 472.m. magaslat- Redina magaslat- Jurkovici dolina- Oreskovici település- 426.m. magaslat (Kompolje) - Orovac településrész- Poljicki vrh magaslat- Otocac (Fortica) település - Donja Dubrava település- Gornja Dubrava település – Krasovcevo Sela település- 460.nm. magaslat- Lug tájrész- Covici település- 467.m. magaslat-  Sinac település- Godaca hegyhát –Pirovisce hegyhát-   Udol hegyrész (vasútállomás Sinac)- Venac magaslat- Veliki Kotal magaslat - Vrsak magaslat- Stipanov Gric magaslat- Lisine- Samogradica magaslat-  Korite hegyhát (Canak település)-  Drinovaca magaslat- Grabac település- Stampari település- 807.m. magaslat- Rudine hegyhát- Sikara hegyhát- Jurkovic Do település – Lucici település

 

-horvát erők védvonala Licko polje: Ozidina magaslat- Korlice hegyrész- Sv. Trojica magaslat (kápolna)- Bukovac Perusicki településrész- Lipovacka brda hegyrész- Bukovac-Perusicki település- Gluntusa 583.m. magaslat-  Ravni vrh 745.m. magaslat-  Marina glava 770.m. magaslat- Sorici hegyrész- Licki Osik vasútvonala –Vuksic település –Licki Osik nyugati bevezető közút- Stari Budak település- Gradsko Selo település- 572.m. magaslat- 579.m. magaslat-  Plantaza tájrész (erdő)- Rajacica tájrész- Balinovac tájrész- Novcica folyó/ Gospic város –Gospic város (belváros, nyugati városrész) – 565.6 m. magaslat- Trupinovac tájrész- Zabica település- Musica brdo tájrész- Novcica folyó szakasz – Gradina 617.m. magaslat- Glavicica magaslat- Rasce tájrész- Sedrvan tájrész (erdő) – Rizvanusa 650.m. magaslat- -Velebit hegység gerinc a Mali Alan hágóig.

 ( a Velebit hegységben a hegyi mentőkből megalakult önkéntes fegyveres alakulat járőrözött és létesített megfigyelő állásokat a stratégiai magaslatokon, a hegyvidéki járőrözést télen a nehéz időjárási és terepviszonyok végett általában szüneteltették, 1992.évben a speciális rendőri erők létesítenek nyári és téli állandó bázist és járőrzónát a hegygerincen). 

 

A szerb erők birtokolták az ütköző zónában Glibodol, Dabar, Drenov Klanac, Brlog, Srpsko (Hrvatsko) Polje, Gacko Polje/Podum, Zaluznica, Medeni, Duman, Vrhovinsko polje, Turjansko polje, Kozjak, Ljubovo területét.

 

-szerb vonalak: Kozaricki Vrsic- Glibodol település- Dubljanka magaslat– Vijenac  magaslat- Ljustonova grada- Gradisko polje- Dabar település-Crni Vrh magaslat-  Vucjak hegyhát- Vrbovica- Pistenjak magaslat- Durminovac magaslat- Velika Greda magaslat- Ravni Vrh magaslat- 662.m. magaslat- Brtoska Kosa- Dobrica- Klanac- 455.m. magaslat- Prgocevac magaslat- Risovljak magaslat- Vodenjak magaslat- Kurozeb magaslat- Petkovica magaslat- Sekizovac magaslat- Bjijeljine település- Srpsko polje (Hrvatsko polje) – Miksica Most település- Marasovac magaslat- Velika Devira magaslat- Brloska Dubrava tájrész- Tukljace település- Novo Selo település- Staro Selo település- Naprte település- Marjani település-  Podum hegyhát- Preknovac magaslat-Zaluznica- Panos magaslat- Vucjak magaslat- Veljun hegyrész-  Brda magaslat- Crni vrh magaslat- Samograd magaslat – Duman tájegység- Cilj magaslat- Masica Budzak település- Sokolovac magaslat- Veratovac magaslat- Strabeznica magaslat- Grabar magaslat- Crnjak település- Tucari település- Pavenka magaslat- 876.m. magaslat (Canak- Kozjak települések közti közút)- Trla magaslat- Rastici dolina- Kuzmanovaca- Canci magaslat- Gradina magaslat- 663.m. magaslat-   Gluncusa település, Vujetovo tájrész- Varosina 538.m. magaslat- Klenovac település- Licki Osik település- vasútvonal mente- Rastic tájrész- Novoselija település – 583.m. magaslat- Ostrvica- vasútvonal mente egészen Gospic város keleti városrészéig- Jasikovac tájrész- Vedro Polje település-  Podklisa település- Divoselo tájrész (601.m.magaslat)- Vujinovica brdo magaslat- Hrastova 683.m. magaslat- Kruskovace tájrész (Bukova glava magaslat) -  Velebit hegység keleti oldala Tulova greda magaslatig

 

 

Történések

 

Szeptember 20-ra a horvátok kiszorították a szerbeket Gospic keleti részéről és visszafoglaltak két települést Ribnik és Bilaj-t. Szeptember második részére a szerb erők a támadó műveletekből átváltani kényszerültek a védekező műveletekre.

 

1991.szeptember 02-tól felállt az operatív törzs (Lika OS) . Szeptember 04-től pedig megalakult a 118. brigád. Az OS Lika Bilaj településen alakította ki parancsnokságát, mely 2.km-re volt Gospic-tól Gracac irányába. 1991.09.14-től sora foglalta el a horvát likai erők a Perusic-i, Podostra-i és Pazariska-i JNA létesítményeket.

 

Szeptember végén viszont a szerb TO erők SAO Krajina ismét támadást intéztek a horvát erők ellen. Ennek során megtámadták –többek közt bevetve a páncélvonatot- Lovinac települést.

A harcok fokozódtak Gospic, Bilaj, Perusic, Licki Osik zónában, ennek ellenére a szerbek nem tudták áttörni a Bilaj-Ribnik horvát védvonalat.

A szerbek Gospic keleti részének birtokba vételére Jasikovac terület irányából intéztek támadást, melyet a horvát erők visszavertek  („ Alarova brda” csata). A horvát erők megtörték a szerb erőket Bilaj térségében .

 

Nem volt másabb a helyzet Lika tájegység északi részében lévő Gacko medencében sem, ahol a szerbek ellenőrzés alatt tartották Zuta Lokva ( Velebit) részt , Otocac –Senj-Brinje  közlekedési útvonalon. A szerbek Zuta Lokva-nál blokád alá vették az útszakaszt, ezzel gátolva a horvát kapcsolatot Otocac –Senj közt. A horvátok így biztonságosan a Velebit hegységen Senj-ből az Otocac járásba csak a Krasno-Senj közti hegyi makadám utat használhatták, lényegesen lassúbb logisztikai ellátást eredményezve a tengerpart és Lika közt.

A horvátok nem sokáig nélkülözték a jobb és gyorsabb közlekedés végett a Senj-Zuta Lokva-Otocac közutat, mert 1991.09.26-án „Medvjed” akció során felszabadították Z. Lokva települést a szerb kontrol alól.

 

Brlog- Kompolje –Srpsko (Hrvatsko) Polje frontvonal 1991.szeptember:

 

A „Medvjed” horvát akcióval a horvátok Gacko tájegységben lévő frontvonala Brlog és Srpsko (Hrvatsko) Polje elfoglalásával az alábbiak szerint alakult:

 

Velika Runjavica magaslat- Uvala-Velike Sice – Kita magaslat- Stilinovac magaslat- Gradina magaslat- Davidovac magaslat- Javornik magaslat- Baklajin vrh magaslat- Zegarski vrh magaslat- Skamnica hegyhát- Grabar hegyrész- Babica Most településrész- Veliko Derivo magaslat- Jurkovici településrész- Klek magaslat- Poljana hegyhát- Poljicki vrh magaslat- Staro Selo település-  Donja Dubrava település- Gornja Dubrava település – Krasovcevo Sela település- 460.nm. magaslat- Lug tájrész- Covici település- 467.m. magaslat-  Sinac település- Godaca hegyhát –Pirovisce hegyhát-   Udol hegyrész (vasútállomás Sinac)- Venac magaslat- Veliki Kotal magaslat - Vrsak magaslat- Stipanov Gric magaslat- Lisine- Samogradica magaslat-  Korite hegyhát (Canak település)-  Drinovaca magaslat- Grabac település- Stampari település- 807.m. magaslat- Rudine hegyhát- Sikara hegyhát- Jurkovic Do település – Lucici település

 

A szerb erők elvesztették Brlog és Srpsko (Hrvatsko) polje területét visszavonultak Drenov Klanac területére.Gacko tájegységben ezáltal az alábbiak szerint módosult a frontvonaluk:

 

Kozaricki Vrsic- Glibodol település- Dubljanka magaslat– Vijenac  magaslat- Ljustonova grada- Gradisko polje- Dabar település-Crni Vrh magaslat-  Vucjak hegyhát- Vrbovica- Pistenjak magaslat- Tomisevac magaslat- Durminovac magaslat- Velika Greda magaslat- Ravni Vrh magaslat- Drakule település- Jurkovici (Gacke) település- Brloska Dubrava településrész – Tukljace település- Kuk magaslat- Milesnjak magaslat- Staro Selo település- Naprte település- Marjani település-  Podum hegyhát- Prazinovac magaslat-Zaluznica- Panos magaslat- Vucjak magaslat- Veljun hegyrész-  Brda magaslat- Crni vrh magaslat- Samograd magaslat – Duman tájegység- Cilj magaslat- Masica Budzak település- Sokolovac magaslat- Veratovac magaslat- Strabeznica magaslat- Grabar magaslat- Crnjak település- Tucari település- Pavenka magaslat- 876.m. magaslat (Canak- Kozjak települések közti közút)- Trla magaslat- Rastici dolina- Kuzmanovaca- Canci magaslat- Gradina magaslat

 

 

Drenov Klanac – Staro Selo frontvonal 1991. október-november:

 

A sikeres „Medvjed” akción felbuzdulva a horvát erők 133. brigád, MUP, 111.br-Rijeka, 128.brigád és más egységek több további akciót hajtott végre a Gacko medencében, Otocac járásban. A horvát erők 1991.10.10-11-én sikertelenül, majd 1991.november 04-én a „Drenjula” akcióval sikeresen  végrehajtják Drenov Klanac tájegység és Staro Selo településrész  felszabadítását.

 

A „Drenjula ” horvát akcióval a horvátok Gacko tájegységben lévő frontvonala Drenov Klanac elfoglalásával az alábbiak szerint alakult :

 

Velika Runjavica magaslat- Uvala-Velike Sice – Kita magaslat- Stilinovac magaslat- Gradina magaslat- Davidovac magaslat- Loncara uvala- Loncari település- Novo Selo település- Staro Selo település- -  Donja Dubrava település- Gornja Dubrava település – Krasovcevo Sela település- 460.nm. magaslat- Lug tájrész- Covici település- 467.m. magaslat-  Sinac település- Godaca hegyhát –Pirovisce hegyhát-   Udol hegyrész (vasútállomás Sinac)- Venac magaslat- Veliki Kotal magaslat - Vrsak magaslat- Stipanov Gric magaslat- Lisine- Samogradica magaslat-  Korite hegyhát (Canak település)-  Drinovaca magaslat- Grabac település- Stampari település- 807.m. magaslat- Rudine hegyhát- Sikara hegyhát- Jurkovic Do település – Lucici település

 

 A szerb erők elvesztették Drenov Klanac tájegységet visszavonultak Glavace területére.Gacko tájegységben ezáltal az alábbiak szerint módosult a frontvonaluk:

 

Kozaricki Vrsic- Glibodol település- Dubljanka magaslat– Vijenac  magaslat- Ljustonova grada- Gradisko polje- Dabar település-Crni Vrh magaslat-  Vucjak hegyhát- Vrbovica- Glavace- Naprte település- Marjani település-  Podum hegyhát- Prazinovac magaslat-Zaluznica- Panos magaslat- Vucjak magaslat- Veljun hegyrész-  Brda magaslat- Crni vrh magaslat- Samograd magaslat – Duman tájegység- Cilj magaslat- Masica Budzak település- Sokolovac magaslat- Veratovac magaslat- Strabeznica magaslat- Grabar magaslat- Crnjak település- Tucari település- Pavenka magaslat- 876.m. magaslat (Canak- Kozjak települések közti közút)- Trla magaslat- Rastici dolina- Kuzmanovaca- Canci magaslat- Gradina magaslat

 

1991. októberében a horvátok létrehozzák a 4. számú Operatív Zóna (OZ) ,Karlovac –i parancsnoksággal. A Karlovac-i Zóna parancsnokság irányítása alatt pedig október 19-én pedig létrehozzák Lika védelmében a Lika Operatív Csoport (OG) parancsnokságot ,melynek bázisát Gospić városban alakítják ki (ZM OG Lika).1991.decembertől az OG Lika parancsnokságot áthelyezik Otocac városba ahol koordinálják a Glibodol-Dabar- Ramljani-Canak vonalon kialakult harci helyzetet.

 

1991.őszén Lika védelmében megalakulnak a horvát katonai egységek;118., 133. . A feladatuk megvédeni Gospić, Otočac, Brinje településeket és folyamatosan támadni a Gračac és Korenica –i szerb erőket. Az 5.számú Operatív Zóna (OPZ) Rijeka horvát erőinek (128. brigád, 111.brigád…)  feladata volt a 13. JNA hadtest Isztria félszigeti és Gorski kotar-i erőinek a felszámolása, blokkolása, majd ezt követően ősz közepétől folyamatosan megerősítették Gospic- Perusic- Canak-Otocac- Glibodol vonalon a helyi likai erőket. A 4. OZ Karlovac parancsnokság átadja OG Lika irányítását az 5.OZ –Rijeka parancsnokságnak 1992.01.12-től kezdődően, mely 1992.február 2-ra zárul le. 1992.februártól az 5.OZ Rijeka kihelyezett (IZM) parancsnokságot létesít Krasno területén, ahol kialakítják az OG Lika új műveleti parancsnokságát is.

 

 1992.év végére az Operatív Zónákat (OZ) felváltják a Területi Parancsnokságok (ZP) .Ennek során likai tájegység önálló ZP műveleti parancsnokságba sorolják be, melynek központja Gospic városban lett megalakítva (ZP-Gospic) . Ezzel az 5.OZ Rijeka átadta Gacko és Licko polje hadműveleti zónáját (Kapela hegységtől a Velebit hegységig ) a ZP Gospic parancsnokságnak, mely a háború végéig kontrolálja Likát.

 

Októberben a szerb erők  6. TO divíziójának egységei (4.TO brigád) támogatva a JNA OG-3 operatív csoport és 13.hadtest gépesített, páncélos, tüzérségi és légierejével hevesen támadta Licko polje területét. Heves támadást intéztek Licki Osik – Siroki Kula vonalon, azzal a céllal, hogy elfoglalják Licki Osik környékét, kettészakítva a Perusica –i nemzeti gárda és a Gospic-i nemzeti gárda erőit. Licki Osik védelmében a horvátok október közepén egy napos gyors támadó akciót hajtottak végre a szerb erők támadásának letörése érdekében.

 

 

Perusica- Licki Osik- Budak frontvonal 1991.október:

 

„Licki Osik” akció .1991.október 14-én a horvát erők Operatív Csoport „Lika” (OG Lika) nemzeti gárdista és rendőri egység speciális alakulata Gospic-Licki Osik- Perusic vonalon „Licki Osik” akció során megtámadja a szerb erők Siroka Kula- Licki Osik- Ostrvica vonalát . A művelet célja volt a horvát erők részéről a védvonaluk kitolása Perusic, Licki Osik, Gospic városok védelme érdekében.

A horvát erők az akció előtti védvonala, melyről a katonai támadó műveletet megindították:

 

Mungici- Sv.Trojica 573.m. magaslat- Lipovacka brda hegyrész- Bukovac-Perusicki település- Gluntusa 583.m. magaslat-  Ravni vrh 745.m. magaslat-  Marina glava 770.m. magaslat- Sorici hegyrész- Licki Osik vasútvonala –Vuksic település –Licki Osik nyugati bevezető közút- Stari Budak település- Gradsko Selo település- 572.m. magaslat- 579.m. magaslat

 

A szerb erők védvonala, melyre a horvát erők a katonai támadó akciót kiterjesztették :

 

Gradina 787.m.magaslat- 663.m. magaslat-   Gluncusa település, Vujetovo tájrész- Varosina 538.m. magaslat- Klenovac település- Licki Osik település- vasútvonal mente- Rastic tájrész- Novoselija település – 583.m. magaslat- Ostrvica

 

A horvát katonai erők négy „harcoló csoportot (BS)” alakítottak ki az akcióhoz: BS-1, BS-2, BS-3, BS-4, melyeket a rendőri erők speciális alakulata támogatta.

 

-A BS-1 csoport Sv. Trojica magaslat- Lipovacka brda hegyrész vonaláról a szerb erők 4. TO brigád 3. osztagának állásait az 663.m. magaslaton.

 

- A BS-2 csoport Gluntusa 583.m. magaslat-  Ravni vrh 745.m. magaslat vonalról támadták a szerb erőket, 4.TO brigád 4.osztagát Poljana dolina, Varosina magaslat, Lisina magaslat, Klenovac település, Marici magaslat, Niksici település , Siroka Kula területén.

 

- A BS-3 csoport Stari Budak település- Gradsko Selo település vonalról támadták a szerb erők 4.TO brigád 4. osztagának vonalait Rastic- Licki Osik/ Urija területén.

 

- A BS-4 csoport  Gradsko Selo település- 572.m. magaslat- 579.m. magaslat vonalról támadták a szerb erők 4.TO brigád 4. osztagának vonalait Poljice tájrész- Zubar magaslat- Krst hegyrész vonalon.

 

- A nemzeti gárda és rendőri speciális erők biztosították Prvan Selo- Vuksic- Licki Osik vonalat.

 

A horvát művelet egy napg tartott a támadást követően a horvát erők visszatértek  :

 

Mungici- Sv.Trojica 573.m. magaslat- Lipovacka brda hegyrész- Bukovac-Perusicki település- Gluntusa 583.m. magaslat-  Ravni vrh 745.m. magaslat-  Marina glava 770.m. magaslat- Sorici hegyrész- Licki Osik vasútvonala –Vuksic település –Licki Osik nyugati bevezető közút- Stari Budak település- Gradsko Selo település- 572.m. magaslat- 579.m. magaslat

 

-védvonalaikra.

 

1991.december 10-14-én a horvát erők 11-re elvesztik Canak települést és Ramljani védelmét erősítik meg, majd ellentámadást hajtanak végre és 14-re visszafoglalták a szerb 4. likai brigád által megszállt Canak települést.

 

Canak –Ramljani frontvonal 1991. december:

 

frontvonal 1991.12.10:

-horvát védvonal

Vrsak magaslat- Stipanov Gric magaslat- Lisina hegyrész - Olan hegyhát -  Plese település- Ladisici település- Alan település- Vrsak dolina - Obucine település- Hecimovici település- Travan dolina -Markovici település -Jurkovic Do település

 

-szerb támadó vonal

Samograda magaslat – Duman tájegység- Cilj magaslat- Masica Budzak település-984.m. magaslat- Ograde dolina- Drage településrész- Golice település – Torine település- Canak település –Siljevaca magaslat- Brine hegyrész

 

frontvonal 1991.12.11-én :

 

-horvát védvonal

Vrsak magaslat- Stipanov Gric magaslat- Lisina hegyrész - Olan hegyhát -  Plese település- Ladisici település- Alan település- Vrsak dolina - Obucine település- Hecimovici település- Travan dolina -Markovici település -Jurkovic Do település

 

-szerb támadó vonal

Samograda magaslat – Duman tájegység- Cilj magaslat- Masica Budzak település- Lisine hegyrész- Lisina település (Ramljani-Canak közti közút)- Alan település- -Vrsak magaslat- Cutica vrh magaslat- Lisac magaslat- Siljevaca magaslat

 

 

horvát ellentámadás, Canak visszafoglalása

 frontvonal 1991.12. 14-én :

          

 -horvát védvonal:

Vrsak magaslat- Stipanov Gric magaslat- Lisine- Samogradica magaslat-  Korite hegyhát (Canak település)-  Drinovaca magaslat- Canak település- Vrsak dolina- Brina hegyrész- - Gornji Lulici település

 

-szerb védvonal:

Samograda magaslat – Duman tájegység- Cilj magaslat- Masica Budzak település- Sokolovac magaslat- Veratovac magaslat- Strabeznica magaslat- Grabar magaslat- Crnjak település- Tucari település- Pavenka magaslat- 876.m. magaslat (Canak- Kozjak települések közti közút)- Trla magaslat- Rastici dolina

 

 

Glibodol-Dabar frontvonal 1991.december:

 

1991.december  13-tól a horvát erők a Glibodol- Licka Jasenica- Saborsko vonalon megpróbálkoztak a Saborsko-i horvát településrész elérésével. Az akció a „Glibodol” kódnevet kapta. A „Glibodol” horvát akcióval a horvátok Gacko tájegységben lévő frontvonalukat:

 

Velika Runjevica magaslat- Uvala hegyrész-Velika Sica hegyrész- Kosa magaslat- Dubajinka magaslat- Stilinovac magaslat- Gradina magaslat- Davidovac magaslat- Loncara uvala- Tomisevac magaslat

 

 vonalról  kitolták:

 

 Velika Runjevica magaslat- Medvedi vrsaljak hegyrész- Jurin vrh magaslat- Glibodol és Licka Jasenica közti erdészeti út 569.m.magaslat Tuk hegyrész- Kosa hegyhát- Jozic vrh magaslat-  Lezic vrh magaslat  - Vijenac magaslat- Durel dolina- Crni vrh magaslat- Vrbovica dolina – Pistenjak magaslat- Tomisevac magaslat vonalra.

 

 

A horvátok ezzel birtokba vették Glibodol és Dabar településeket. A szerbek elvesztették korábbi védvonalukat:

 

Medvedi vrsaljak- Kita magaslat- Glibodol település- Jozic vrh magaslat- Kliscisa zijeba tájrész- Vucjak hegyhát- Crni vrh magaslat vonalon

 

-mely védte  a szerbek által birtokolt Glibodol és Dabar településeket. A  Vidakovici-Glibodol- Licka Jasenica vonalon támadó horvát erők (133.brigád 3. egysége és alá tartozó egyéb alakulat) valamint a  Stilinovac magaslat- Gradina magaslat- Davidovac magaslat vonalról Dabar irányába támadó horvát erők (111.brigád 1. egysége és alá tartozón egyéb alakulat) előretörése végett a szerbek védvonalukat stabilizálni csak a Bozin vrh magaslat- Vretlne-drage hegyrész- Konjska glava magaslat- Dangube magaslat- Bobici magaslat- Veliki és Mali Surdup magaslat- Erderogan magaslat vonalon tudták, ezzel elvesztették a kontrolt Glibodol és Dabar felett. .

 

Otocac/ Glavace- Covici frontvonal 1991.év vége:

 

1991.12.30-1992.01.01. közt a horvát erők (OG Lika) Glavace- Staro Selo- Donja és Gornja Dubrava- Otocac- Covici vonalról végrehajtják a „Podum” katonai akciót.

A frontvonal Gacko polje területén 1991. december végén (Podum akció megkezdésekor) :

 

-horvát vonal

Bricinka magaslat- Glavace település- Novo Selo település- Zorisnjak hegyrész- Staro Selo település- Runjevica tájrész- Markovicevo Selo település- Gornja Dubrava- Covici

 

-szerb vonal (6.”Lika” operatív divízió TO 2.brigád 2.osztaga Skare településen lévő parancsnoksággal) :

Zabare település- Palez hegyrész- Tisovac magaslat – Glavace településrész ( Zabare településrész – Glavace településrész  közti közút vonala)- Krcevine tájrész- Kukica Gaj tájrész- 467.4 m. magaslat- Naprate település- Marjani település- Kangrge település- Uzelci település- Jurkovici település- Prazinovac magaslat-

 

Az akciót a horvátok 1991.12.30-1992.01.01-én végrehajtják, mely során 31-én elérik ( 111. brigád 5. zászlóalj/egység ) Glavace települérészen:

Tisovac magaslat- Veliki Tucic magaslat- Mikic Pogledalo magalat- Glavace településrész- Ajdukusa tájrész -456.m. magaslat vonalat

(133.brigád 1. zászlóalj/egység ) Runjevica- Um-Covici vonalon pedig elérik :

Poljanka magaslat- Um magaslat (Veliki Vrh) – Podum hegy déli része 474.9 m. magaslat- Davidovo brdo tájrész- Sajmarica tájrész- Pecine tájrész- Pakoscani tájrész- Covici település vonalat.

 

A horvát erők 1991.12.31-1992.01.01-én visszatértek az 1991.12.30-i védvonalaikra.

 

A horvát akcióra a szerbek válaszul folyamatos tüzérségi támadással presszionálták a horvátokat Otocac, Gospic városokban.

 

 

A horvát fegyveres erők és horvát felszabadító/védelmi erők Lika-ban végrehajtott sikeresen akcióinak köszönhetőleg , a horvátok elérték hogy Marijan Cado JNA generálisa ,a 13. Rijeka Hadtest parancsnoka aláírja a horvátokkal azon szerződést 1991.11.09-én ,melyben a JNA 13. hadtest kivonul Rijeka és környékének területéről. A horvátok részükről garanciát vállaltak a békés úton történő JNA kivonásra . A JNA 1991.12.13-ig a szerződést teljesítette és erőit kivonta Plitvice-Slunj-Korenica területére. A horvátok ezzel megállították a JNA Lika-i offenzíváját, mely a tájegység megszállására irányult . 1991.őszén, a továbbiakban a horvát védők erős védelmi vonalat alakítottak ki a az álltaluk ellenőrzött vonalon.

 

 

Frontvonal az 1991.év végére:

 

 

-horvát vonal ( OG Lika operatív csoport Krasno Polje 1992.januártól 5. OZ Rijeka operatív zóna parancsnokság , 111.brigád –parancsnokság Brinje, 133.brigád parancsnokság Otocac, 128.brigád parancsnokság Klanac, 118.brigád parancsnokság Gospic, 155.brigád parancsnokság Cesarica)

 

111.brigád 3.egység : Glibodol (Mala Kapela hegység) védvonal

 

Velika Runjevica magaslat- Medvedi vrsaljak hegyrész- Jurin vrh magaslat- Glibodol és Licka Jasenica közti erdészeti út 569.m.magaslat Tuk hegyrész- Kosa hegyhát- Jozic vrh magaslat-  Lezic vrh magaslat  - Vijenac magaslat-

 

111.brigád 2.egység :

 

 Durel dolina- Crni vrh magaslat- Vrbovica dolina – Pistenjak magaslat-

 

133.brigád 1.egység 3.század:

 

 

- Bricinka magaslat- Glavace település- Novo Selo település- Zorisnjak hegyrész- Staro Selo település- Runjevica tájrész-

 

133.brigád tüzér csoport (AG):

 

-Markovicevo Selo település- Gornja Dubrava- Krasovcevo Sela település- 460.nm. magaslat- Lug tájrész- Covici település

 

133.brigád 2.egység:

 

- 467.m. magaslat-  Sinac település- Godaca hegyhát –Pirovisce hegyhát-   Udol hegyrész (vasútállomás Sinac)- Venac magaslat- Veliki Kotal magaslat - Vrsak magaslat- Stipanov Gric magaslat-

 

111.brigád 1.egység 1. század :

 

Lisine- Samogradica magaslat-  Korite hegyhát (Canak település)-  Drinovaca magaslat- Canak település- Vrsak dolina-

 

128.brigád 1.egység:

 

- Brina hegyrész- - Gornji Lulici település- Ozidina magaslat- Korlice hegyrész-

 

 

128.brigád 2.egység :Studenci és Klenovac területén

 

128.brigád 3.egység

 

Sv. Trojica magaslat (kápolna)- Bukovac Perusicki településrész-  Gluntusa 583.m. magaslat-  Ravni vrh 745.m. magaslat-  Marina glava 770.m. magaslat- Sorici hegyrész- Licki Osik vasútvonala –Vuksic település –Licki Osik nyugati bevezető közút- Stari Budak település- Gradsko Selo település-

 

118.brigád ( parancsnokság Gospic) 1.egység és 3.egység:

 

 572.m. magaslat- 579.m. magaslat-- Lika folyó mente Barje tájrész- Piroviste magaslat   – Lika folyó mente (Skenderusa tájrész, Sastavci tájrész, Mastarska draga tájrész)- magaslat -   Bilaj településrész (Butkovici település, Simunici település, Medunici település) – Gradina- Srednja galava magaslat Krajna glava magaslat--582.m.magaslat- - San település - Begluk település– Brdo település- Dukovici település - Matici település– Pociteljica folyó és Lika folyó torkolata- Lika folyó mente- Pociteljica folyó mente- Ornice település- 570.m. magaslat- Boskovo brdo magaslat– 571.m. magaslat – Vedro Polje (Divoselo)- Podklisa település (Klisa magaslat) - Rasce tájrész- Sedrvan tájrész -– Rizvanusa 650.m. magaslat -– 720.m. magaslat (Velebit) Sijevaca magaslat (Velebit).

 

 

-szerb vonal (6.”Lika” operatív TO divízió-Korenica parancsnokság,  megerősítve 10.hadtest –Bihac parancsnokság :

 

145. gyalogos brigád-Rakovica parancsnokság-(2.osztaga):

-Bozin vrh magaslat- Vretlne-drage hegyrész- Konjska glava magaslat- Dangube magaslat- Bobici magaslat- Veliki és Mali Surdup magaslat- vonalon ( Mala Kapela magaslat- Vrsic magaslat- Mala Javornik – Veliki és Mali Lisac magaslat mélységében)-

 

3.TO brigád  Slunj  , Korenica parancsnokság (1.osztaga):

-Erderogan magaslat- Glavace településrész - Krcevine tájrész- Kukica Gaj tájrész- 467.4 m. magaslat- Naprate település- Marjani település- Kangrge település- Uzelci település- Jurkovici település- Prazinovac magaslat- -Zaluznica- Panos magaslat- Vucjak magaslat- Veljun hegyrész-  Brda magaslat- Crni vrh magaslat- Samograda magaslat – Duman tájegység- Cilj magaslat- Masica Budzak település- Sokolovac magaslat- Veratovac magaslat- Strabeznica magaslat- Grabar magaslat- Crnjak település- Tucari település- Pavenka magaslat- 876.m. magaslat (Canak- Kozjak települések közti közút) vonalon ( Erdegoran magaslat- Crni vrh magaslat- Ivanisevici magaslat/Rudopolje település- Vrhovina polje- Turjansko polje- Canak település mélységében)-

 

3.TO brigád Slunj állomásozás és Korenica parancsnokság (3.osztaga):

- Trla magaslat- Rastici dolina- Kuzmanovaca- Canci magaslat- Gradina magaslat- Podovi dolina- Ruda Glavica tájrész- Golo brdo tájrész vonal ( Kozjan tájrész- Bunic település- Ljubovo település mélységében)-

 

3.TO brigád  Slunj  , Korenica parancsnokság (2.osztaga):

- Siroka Kula település- Cukovac település- Crni vrh magaslat- Vucjak település vonalon ( Medena strana hegyrész mélységében)-

 

1.TO brigád  Medak parancsnokság (2.osztaga):

- Vucjak- Ostrvica tájrész- Polovine település- Barlete település –Jaruga folyó mente- Celemije tájrész vonala ( Cardak magaslat mélységében)-

 

 

1.TO brigád   Medak parancsnokság (1.osztaga):

 

- Babina brdo magaslat- Medak település- Zuto brdo magaslat- Ivancevici település- Njegovani település vonalon ( Susnjarice tájrész mélységében,  Siroka Draga /Velebit hegység ) -

 

 

1.TO brigád   Medak parancsnokság (4.osztaga):

 

- Citluk település- Budici település- Divoselo településrész/ Debela Glava magaslat- Vujinovica hegyrész/Velebit- Bukova Glava magaslat/Velebit- Duliba hegyrész/ Velebit vonalon-

 

1.TO brigád   Medak parancsnokság (3.osztaga):

mélységi védelem-Drenov Raduci körzete

 

 

Dél Lika Gracac járás mélységi védelem-

 

2.TO brigád –Gracac parancsnokság ( 1.osztag – Sveti Rok település/ Velebit hegység, 2.osztag- Lovinac körzete, 3., 4. osztag- Velebit/ Mali Alan hágó- Prezid hágó , Velebit hegység déli része és Jasenica körzete) -megerősítve a JNA OG-3 (likai operatív csoport) 9. hadtest-Knin erőivel (Gracac- Otric körzete), támogató erők Udbina katonai reptéri légierő. 

 
 
 
 

FOLYTATÁS A TOVÁBBI RÉSZEKBEN...

 

A mappában található képek előnézete TÉRKÉPEK Lika, Isztria, Primorje-Gorski Kotar


 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.