Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


HORVÁTORSZÁGI HADSZINTEREK - KELET-SZLAVÓNIA (10.RÉSZ-Kronológia 1991-1996.)

 

 

 KRONOLÓGIA

 
 1991.év
 
 
 
1991. január
 
Január 11. A Vinkovci város közelében lévő Sidski Banovci –ban a szerb nacionalista erők titkos tanácsülést tartottak Szlavónia és Baranya sorsáról.
 
Január 17-én Mokrica szlovén településen ,a szlovén és horvát delegáció megbeszélést tartottak a közös együtt működésről és védelmi feladatokról.
 
Január 23.
A JNA ultimátumot intézett a nemzeti védelemben részt vevő horvát erőknek a fegyverletételre.
 
Január 25-én Beograd-ban megbeszélések zajlottak a horvátok és a szerbek közt ,többek közt a horvát rendőrségről.
 
Január 31-én Zagreb –ban Martin Spegelj generális, egykori horvát származású JNA katonatiszt a horvát katonai műveletek irányítójaként vállalt szerepet.
 
1991.április
 
Április 2-án a szerb lázadók felállították első barikádjaikat Kelet-Szlavóniában, ahol Osijek –Dalj és Vukovar- Vinkovci közti utakon létesítettek akadályokat. Brsadina és Borovo Selo-nál a szerb fegyveresek rálőttek több úton közlekedőre.
Borovo Selo-ba Szerbiából önkéntes szerb radikális nacionalisták érkeztek ,és Vojislav Seselj radikális szerb vajda vezetésével, ahol ülést tartottak.
 
Április 15-én a Borovo Selo-i ülésen felszólalt Vojislav Seselj, Milan Paroski Stanko Cvijan. A téma Szlavónia és Baranya sorsa, valamint a nagy szerb célok .
 
Április 21-én fenti szerb nacionalista vezetők Jagodnjak településen, Baranyában szerb lakosok előtt a „Nagy Szerb” célokról beszéltek. A „pánszerb” ideológiai eszmén alapuló célok közt szerepelt Szerbia új határa a Virovitica, Karlovac, Karlobag vonal!
A szerb barikádokon lévő szerbek több helyen tűzet nyitottak a közútakon közlekedő nem szerb polgárokra és aláaknázták Dalj és Borovo Selo közötti területeket.
 
 
1991.május
 
Május 2-án Borovo Selo-ban szerb fegyveres akciójában életét vesztette tizenkét  horvát rendőr és huszonegy polgári személy megsebesült.
 
Május 4-én a horvátok nyilvánosságra hozták a Borovo-i mészárlás áldozatainak nevét.
 
Május 19. Horvátországban népszavazással döntöttek az önálló horvát állam létrehozásáról, ez egyben a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságból történő kiválás is jelentette. A Drávaszögben 67 szavazóhelyen, szavazati joggal rendelkező 41 267 személy közül 27 337-en szavaztak 66% arány. A horvát állam függetlensége mellett 24 390 (89,20 százalék), ellene 2527 (8,25%) szavaztak, amíg 690 (2,52%) szavazólap érvénytelen volt.
 
1991.június
 
Június 19. A szerb hadsereg és a lázadó szerbek erőteljes tűz alá vették a 748 lakosú kelet-szlavóniai magyar falut, Korod (Kórógy)-ot. A falu polgármestere, Kell József megszervezi a falu védelmét, bár egyértelmű, hogy egy támadás esetén a túlerővel szemben szinte semmit sem tehetnek, ezért terv készül  a polgári  lakosság evakuálására is.
 
Június 26. Zagreb-ban és Ljubljana-ban kikiáltották a Szlovén Köztársaság és a Horvát Köztársaság függetlenségét. Az esti órákban a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) harci gépei megjelentek a két főváros felett.
 
Június 27. Palaca szerb faluból egész éjszaka lőtték a kelet-szlavóniai magyar falut,  Laslovo/Szentlászlót. A falu lakosai kísérletet tettek a település védelmének megszervezésére.
 
1991.július
 
Július 1-én a szerb támadás következtében meghalt egy horvát rendőr (MUP).
 
Július 3-án 60 tankból és páncélozott harci járművekből álló páncélos oszlop indult meg Beograd-ból Horvátország felé. Egy része a JNA hadoszlopnak Baranja (Baranya) háromszög térségébe ért .
 
Július 3. A hosszú hónapok óta a szerb—horvát határ mentén felsorakoztatott jugoszláv páncélos egységek délután három órakor a Batina-i (Kiskőszeg) hídon át bevonultak a Drávaszög területére. A mintegy 30 páncélos és 15 teherautó alkotta menetoszlop végigvonult Zmajevac/Vörösmart, Suza/Csúza és Knezevi Vinogradi/Hercegszőlős településeken, majd Beli Manastir/Pélmonostor irányába indultak tovább. Helyi értesülések szerint a különböző gyárak és cégek tehergépkocsijai a Vajdaságban mozgósított tartalékosokat szállították. Eközben Kelet-Szlavóniában folyamatossá váltak az összecsapások a szerb szabadcsapatok, valamint a horvát rendőri alakulatok és a nemzeti gárda egységei között.
 
Ezen napon Vukovar-ban a szerb lázadó erők akciójában két horvát katona életét vesztette.
Július 4. A szerb félkatonai milíciák Borovo Naselja-ban megtámadták a településen lévő horvát katonai és rendőri erőket. Meghalt 10 civil és tíz megsérült a támadás következtében. A ZNG egységei a támadást leverik és kikergették a szerb lázadókat a településről. A horvátok kialakítják védelmi állásaikat, mely vonal ne változott egészen 1991. november közepéig. November közepén beavatkozott a JNA is , mely során a horvátok megsemmisítettek egy tankot .Ez volt az első JNA tank melyet kilőttek Horvátország területén a horvát erők.
 
Július 6.-án a horvát rendőrök fegyveres akciójában életét vesztette 13. szerb lázadó. Az akció válasz volt a  Borovo Naselja-i szerb támadásra.
 
Július 7-én a JNA megkezdte offenzíváját és a Batina-i hídon bevonulnak Baranya területére, a művelet egészen 10-ig tartott. A hadműveletüket azzal magyarázták, hogy úgynevezett tamponzónát hozzanak létre a térségben, melynek célja, hogy elejét vegyék a horvát és szerb helyi lakosok közti összetűzéseknek. Ez persze csak ürügy volt a bevonulásra , hiszen a háború kezdetétől fogva a szerb lázadó egységeket támogatták.
 
Ezen a napon a szerb lázadók Silas és Bobota-ból megtámadták Celije falut, nem messze Vukovar-tól, ahonnan 200 nem szerb lakost elűztek, majd gránát támadást intéztek a településre. A támadás során jelentős anyagi kár keletkezett , több lakóépület kiégett ,megsemmisült.
 
A horvát nemzeti gárda (ZNG) és rendőrség belügyi alakulat (MUP) erői megkísérelték helyreállítani a rendet Tenja településen, mely során sikerült a szerb fegyveres lázadó egységeket kiűzni . Az akciónak a JNA beavatkozása „mint békítő erő” vetett véget.
 
Július 8-án a JNA támadást intézett Ilok településen egy horvát rendőri járőr egység ellen. A támadásban a horvát rendőrök gépkocsija megrongálódott egy szolgálatos rendőr meghalt a többiek megsérültek.
 
Július 9-én a szerb lázadók megtámadják Aljmas és Ilok településeket.
 
Július 13-án a JNA repülőgépei Djergaj településen rakétatámadást intézett a horvát állások ellen.
 
Jűlius 15-én szerb lázadók Silas-ból gránát támadást intéztek a magyar kisebbség által lakott Korod (Kórogy) település ellen. A helyi civilek megszervezték a falu védelmét, de későbbi JNA támadás ellen kénytelenek voltak elhagyni a településüket és Magyarországra menekültek.
 
Július 19-én Mirkovac-i szerb lázadók támadást intéztek Vinkovci ellen. A városban három civil –köztük egy gyermek- megsérült.
 
Jűlius 20-án Vukovar helyi szerb lakói elhagyták a várost.
 
Július 22-én Vinkovci, Stari Jankovci és Novi Cakovci –ban a szerb támadásban meghal 23. ZNG és MUP horvát harcos és civil.
A JNA harci repülőgépei rakétákkal támadta a Novi Cakovac-i ZNG állásokat, mely során három horvát katona meghalt.
 
Ezen a napon megszűnik a vasútközlekedés Zagreb és Beograd vonalon .
 
Július 24-én Osijek városban a JNA-tól dezertált 85 katona .
Vinkovci-ban tűzharc során meghalt két ZNG katona és egy koszovói származású JNA katonatiszt ,aki civilbe volt.
 
Július 25-én a JNA tüzérségi támadást intézett az Erdut-i horvát rendőri lőtérn ellen , Osijek térségében. Kilenc rendőr meghalt tizenhét pedig megsebesült a támadás során.
Ezen napon Vinkovci-ban a JNA-ból 82 katona dezertált.
 
Július 27-én Osijek városban a bázisaikból az utcára gördültek a JNA páncélos egységei.
Ezen napon a JNA gránátozta Ilok települést, ahol négy ZNG-s megsebesült.
A horvát ZNG erők 1. brigád „Tigrisek”  katonája, a magyar származású  Zoltan Hadrava, kilőtte az első JNA tankot Horvátország területén.
 
A szerb lázadók tüzérségi támadást intéztek Nustar és Ceric ellen.
 
Július 28-án a szerb félkatonai egységek tüzérsége támadta Vukovart.
 
Július29-én a Vajdaságból (Vojvodina) aknavető támadást intéznek a szerbek Vukovar ellen. A támadásban ketten halnak meg.
Szerb lázadók bombatámadást hajtottak végre a Beli Manastir-i horvát rendőrállomás ellen.
A JNA Dunai Folyami Flottillája megkezdte Erdut lövetését. Ennek során megsemmisült, megrongálódott a Erdut-i erőd és kulturális emlékhely.
 
Július 30-án az Ilok-i „fennsíkon” megjelent 50 JNA tank.
 
Július végén a kelet-szlavóniai háborús területekről , valamint az elpusztított Celije és Tenja horvát falvakból tömegesen érkeznek a menekültek Osijek/Eszékre és a város környékére. A Tenja-t elfoglaló szerb lázadó egységek folyamatosan lövik Osijek külső városrészeit.
 
1991. augusztus
 
Augusztus 1. Ezer horvát civil érkezett Aljmas, Dalj, Erdut településekről Osijek-re, akik a szerb lázadók elől menekültek el otthonukból. Akiknek nem sikerült elmenekülni azok ismeretlen körülmények közt eltűntek, illetve mára már a Hágai Nemzetközi Bíróság (ICTY) vizsgálatai alapján fény azon tényre, hogy a lakosság otthon maradt részének többségét elhurcolták, vagy lelőtték.
 Közel kétszáz szerb bombatalálat éri Vukovar-t és Borovo Naselj településeket.
 
Augusztus 2. Ilok-ból és a környező településekről kitelepítették a nőket és gyerekeket.
 
Augusztus 3-án a szerb lázadók eltulajdonították azon öt autóbuszt, mellyel Dalj ,Erdut, Aljmas településekről akarták elszállítani a horvát civil lakosokat.
 
Augusztus 7-én szerb tüzérségi támadás érte Beli Manastir-t, valamint a szerb erők polgári objektumokat lőttek Vukovar-ban és Borovo Naselj-ban.
 
Augusztus 8-án a JNA harci repülői megsértik a Magyarország légterét és déli területre berepülnek.
 
Augusztus 11-én fogolycsere történt a horvát és szerb fegyveres erők közt. Ennek során tíz szerb önkéntesért tíz horvát rendőrt és civilt cserélt ki egymással a két fél.
 
Augusztus 12-én  szerb lázadók Sarvas (Szarvas) településen rálőnek egy orvosokból álló csoportra.
 
Augusztus 13-án Orolika-ból a szerbek elszállítottak tizennyolc  horvátot akaratuk ellenére.
 
Közben Vukovar –t a JNA folyami flottillái lőtték, mialatt tüzérségi támadást zúdítottak Osijek és Beli Manastir-ra.
 
Augusztus 16-án a Beograd-i „gengszter”vezérként elhíresült, az Interpol által is jól ismert Zeljko Raznatovics „Arkan”, saját verbuvált milíciájával (Arkan tigrisei egység) elfoglalta Stara Tenja-t.
 
Augusztus 17. Stjepan Penic horvát újságíró ismeretlen körülmények közt elhunyt horvát civilekre bukkant, talál Dalj-ban.
 
Augusztus 19-én a JNA harci repülőgépei megtámadják Osijek-et , ahol két asszony meghalt a támadás következtében. Súlyos rongálási károk keletkeztek az Osijek-i katedrálisban és ipari zóna épületeiben.
 
Augusztus 21-én JNA tüzérségi támadást intézett Osijek ellen. Rengeteg volt a sebesült .
 
Augusztus 23-án ismét megsértik a magyar légteret a JNA harci repülőgépei.
 
Augusztus 24-én Borovo Naselj –nél egyik ZNG katona lelőtt egy JNA harci repülőgépet, mely éppen a térségben hajtott végre támadó feladatot. Az eseményt heves tűzharc követte Vukovar-nál.
 
Augusztus 25. A kelet-szlavóniai magyar falu, Kórógy több mint kilencszáz fős lakossága az agressziót elkövető szerb katonaság és a velük felvonuló szabadcsapatok előretörése következtében elhagyja a falut. Polgármesterük Kell József vezetésével a falu lakosainak jelentős része ideiglenesen magyarországi (siklósi és harkányi) menekülttáborokba kerül
 
Augusztus 26-án a JNA repülői kazettás bombákkal lőtte Vukovar-t és egész nap tartó gyalogsági támadást hajtottak végre a horvát állások ellen.
 
Augusztus 29-én Vukovar védelmével a horvát vezetés megbízta a professzionális katonai képzettséggel rendelkező Mila Dedakovica „Jastreba” –et.
Ezen a napon a horvátok ,néhány katona és civil kénytelen a szerb túlerővel szemben feladni Sotin települést .
JNA tankok elfoglalják Vucedol –t.
 
1991.szeptember
 
Szeptember 1-én Vukovar horvát védelmi parancsnoka Mile Dedaković («Jastreb») lett, aki később (október közepétől) Vinkovci-ba  kerül. Október közepén helyét helyét (Vukovar védelmi parancsnokaként) Branko Borković («Mladi Jastreb») vette át .
 
 A kis létszámú haditechnikailag rosszul felszerelt horvát egységek a harcok során megsemmisítettek 400 páncélost és szállító járművet, 20 harci repülőgépet és helikoptert: A szerbek a harcok során elvesztetek 5.000-8.000 katonát , 10.000 – 15.000 volt a sebesült köztük .
 
Szeptember 2. Nemzetközi Európai Uniós (EU)  misszió érkezett Beograd-ba, Van den Broeka vezetésével és egyezményt írnak alá nemzetközi megfigyelők alkalmazásáról és tűzszünetről. A dokumentumot a horvát részről Stipe Mesic írta alá. Sajnos ennek ellenére Vukovar-on tovább folytatódtak a harcok
 
Szeptember 3-án a JNA tüzérségi támadást intézett Osijek ellen, ahol 14. személy meghalt ,28 pedig megsebesült. Egész nap gránátozták a szerb erők Vinkovci-t , a szerb szabadcsapatok támaszpontjáról, Mirkovac-ból.
 
Ezen napon a JNA és szerb lázadók megtámadták Bilje falut és tovább folytatták Vukovar támadását.
 
Szeptember 4. A szerb erők befejezettnek tekintik a Drávaszög "felszabadítását", ami a fegyveres megszállás kiteljesedését jelenti. A több mint három hónapig tartó katonai akció nem járt oly hatalmas pusztítással, mint Kelet-Szlavónia esetében, a helybéliek ugyanis nem tanúsítottak semmilyen ellenállást a szerb agresszió, megfélemlítés, túlerővel szemben.
 
Szeptember 4-én a JNA vezérkara megszervezi a Vukovar elleni teljes offenzívát .
 
Szeptember 6-án szerb gránát támadás érte az Osijek-i sv.Petra templomot.
 
Szeptember 7-én Vinkovci körzetében lévő Tordinac-i horvát erők visszaverték a JNA és szerb félkatonai erők támadását. A falu még május 2-án félig körbevette a szerb haderő.
 
Szeptember 10-én JNA tüzérségi támadást intézet Osijek ellen, mely során a városban megrongálódott egy óvoda, és a Ferences rendi egyház épület.
 
Szeptember 9-10. A Horvát Köztársaság Kivándorlásügyi Minisztériumának küldöttsége Pécsett és Mohácson megbeszéléseket folytattak a városi önkormányzat képviselőivel, lévén, hogy e két város területén mintegy 30 000 horvátországi menekült tartózkodik. Az elhelyezési gondok megvitatása mellett szó volt a menekült gyerekek oktatásának megszervezéséről is
 
Szeptember 11. Vukovar-ban a Borovo-i gyár JNA támadása során meghal kilenc civil személy.
 
Szeptember 12-én a szerbek közel 500 tüzérségi lövedéket lőttek ki Vinkovci-ra. A város JNA laktanyájának szerb parancsnoka Djordevica kapitány ultimátumot intézett a horvát erőkhöz. Kijelentette , hogy Vinkovci-t a földel teszi egyenlővé, ha nem teszik le a fegyvert a horvátok.
 
 Szeptember 15. A horvátok megkezdték Osijek és Vinkovci városokban lévő JNA objektumok,laktanyák megszerzését.
A szerbek tüzérségi támadást intéztek az Osijek-i kórház ellen, ahol négy személy meghalt a támadásban.
Vinkovci-ban a támadások során megrongálódott a város több barokk stílusú épülte, és a kórház,mely 400 méterre volt a szerb állásoktól (Mirkovac).
 
Szeptember 16-án a JNA átadta a horvátoknak az Osijek-i a Dom JNA épületét. A horvátok az akció során 10 db. JNA tankot megsemmisítenek, megrongálnak. A szerbek ennek ellenére tovább lőtték a városi kórház épületét.
 
Szeptember 17-én a horvát erők Osijek-en elfoglalták a JNA laktanyáját A JNA kivonta komplett fegyverzetét ,különösen a poligon „C” katonai bázisról.A kivont erőket a JNA a Vukovar elleni offenzívába vezényelte.
 
Szeptember 18-án a horvát erők Dakovo vagy Djakovo –ban elfoglalták a JNA két laktanyáját és a Dom JNA épületét.
 
Szeptember 20-án a szerbek megtámadták Tovarnik-ot . A horvátoknak sikerült megállítani a Beograd-ból Sid-en keresztül érkező 10 000 fős JNA konvojt, mely két nap múlva megkezdte Ilaca támadását.
 
Szeptember 21-én JNA harci repülőgépei támadták Opatovac-ot , ahol saját egységeikre mérték a támadást „ blue fire” , mely következtébe 120 szerb katona meghalt és többen megsebesültek.
 
Szeptember 23-án Franjo Tudman találkozott a JNA generalisával, Karijevic-vel ,és aláírták a két fél közti tűzszünetet.
Ennek ellenére a lázadó szerbek továbbra is támadták a horvát településeket falvakat Kelet-Szlavóia és Nyugat-Szeremség területén.
 
Szeptember 24-én Vinkovci központját támadás érte . A támadásban kazettás bombát, foszfor bombát és kémiai gáz fegyvert is bevetettek a szerbek..
 
Szeptember 26-án a JNA vezetése ultimátumot intézett a Lovas , szeptember 28-án pedig Bapska településket védő horvátok felé.
 
Szeptember 30-án a JNA és szerb lázadó erők megszállták Sotin-t és elfogták a település horvát védőit.
 
1991.október
 
Október 1. A szerbek elfoglalták Marince települést , ahonnan megkezdték az összehangolt támadást a JNA Novi Sad-i és Tuzla-i csapataival, melyek Szerbia irányából érkeztek meg Vukovar-hoz..
 
Október 2.A szerbek megszállták Ceric-et.
 
Október 3-án a szerbek megpróbálták elfoglalni Nustar-t ,mely nem vezetett sikerre . A Vinkovci-i horvát erők sikerrel állták a támadást.
 
Október 4-én a JNA tankokkal támadást intézett Vukovar ellen. A többnapos támadás során a  horvátok megsemmisítenek 100 tankot és 150 páncélozott szállító járművet. Meghalt 4200 JNA katona és szerb lázadó ,közel 8000 megsebesültek.
Ez idő alatt JNA egységek megtámadták Sarengrad és Bapska településeket .
 
Október 05-én ismét megpróbálták a szerbek elfoglalni Nustar-t ,de nem sikerült. Öt tankot és négy páncélozott szállító járművet vesztettek el. A Nustar-i horvát védők a háború szimbólummá váltak hősies ellenállásuk miatt.
 
Október 6. A baranyai szerb katonai közigazgatás lezárta az egyetlen még szabad határátkelőt Magyarország felé. Az udvardi határállomás, és az oda vezető út elaknásításával a Drávaszögben maradt lakosok kizárólag Szerbia felé, a Bezdan-i hídon át közlekedhettek. Ezzel létrejött a baranyai szerb katonai erők által ellenőrzött zóna, közel 5000 fős magyar közösséggel.
 
Október 8-án UN küldöttség, Javier Perez de Cuellar és Cyrusa Vancea vezetésével személyes látogatást tettek az egykori Jugoszláviában.
 
Október 10-én szerbek megszállták Lovas települést. Az akcióban több helyi horvát lakos életét vesztette.
A JNA-hoz csatlakoztak a „Teritorijalna Obrana Slavonija i Zapadna Srijema” elnevezésű szerb önkéntes egység paramilitariáns erői.
 
Október 10. Délután 15.00 órakor életbe lépett a Franjo Tudjman horvát elnök és Kadijevic jugoszláv hadseregtábornok által aláírt — sorrendben hetedik — tűzszüneti megállapodás. A megállapodás értelmében a Jugoszláv Néphadsereg katonai egységeinek vissza kell vonulniuk a kaszárnyákba, a horvát félnek pedig újra biztosítani kell a katonai létesítmények áram-, víz- és gázellátását, valamint helyre kell állítani a telefonösszeköttetést is.
 
Október 12-én szerb rakétatámadás érte Vukovar-t ,mielőtt az ENSZ humanitárius konvoja megérkezett volna.
A JNA ultimátumot intézett az Ilok-i lakosokhoz ,majd bevonult a városba.
Vinkovci-ban a horvátok megalakították a „ZP Operativna Skupina Vukovar-Vinkovci-Zupanja” operatív csoportot . A fő parancsnoki irányítást Mile Deakovic „Jastreb” látta el.
 
Október 14-én JNA és szerb lázadók megszállták Opatovac, Mohovo, Sarengrad, Bapska településeket.
 
Október 17-én ,10000 horvát hagyja el Ilok és környékét .
 
Október 18-án franciák szervezésében „Lijecnici bez granica” humanitárius-orvosi  konvoj megérkezett Vukovar-ba. Megkezdték a sebesültek evakuálást ,miközben egyik gépkocsijuk aknára futott . Megsérült két ápolónő. A városból a humanitárius szolgálat útján evakuáltak 114 súlyos sérültet,de még maradt körülbelül kétszáz sérült a kórházban.
 
Október 25-én a szerbek elfoglalták Tordinci-t ,melyet hat hónapig ostromoltak sikertelenül.
 
Október 28-án a JNA harci repülőgépe, „tévedésből” magyarországi települést ,Barcs-ot rakétázta kazettás bombákkal.
 
1991.november
 
November 2. A horvátok Lusca, Bogdanovac védelme teljesen elkülönült a Vukovar-i horvát védelemtől. Ezzel szétvált a Vukovar-i horvát  védelmi zóna. Egyre súlyosabb volt a helyzet Vukovar-nál.
 
November 3-án a szerb paramilitariáns egységek aknavetőkkel rátámadtak három magyar felségjelzésű dunai hajóra.
 
November 6-án a JNA és hozzá csapódott félkatonai szerb egységek a Baranya háromszög megszállása során több nem szerb lakos tulajdonát képező házat kifosztanak és felgyújtanak.
 
November 10. Bogdanovci települést elfoglalják a szerb erők. az akcióban több helyi horvát lakos életét vesztette vagy került hadifogságba.
 
 November 12-én a szerbek támadták Osijek-et . A város támadása óta a városi kórházban összességében 2600 háborús sérültet láttak el ,akik közül 370 meghalt .
 
November 15-én tűzszüneti megállapodást kötött a horvát és JNA katonai vezetése.
 
November 17-én JNA és szerb lázadók megszállták Nijemci-t.
 
November 18-án erőteljes szerb támadás indult Vukovar ellen. A JNA és szerb félkatonai lázadó egységek szinte minden haditechnikai eszközt bevetettek. Három hónapos védelem után a horvátok kitörtek a Vukovar-i pokolból és a még meglévő folyosón keresztül elhagyták a térséget Vinkovci felé a Vuka folyócskát követve.
 
 A megszálló bevonuló JNA evakuálja a civileket és sebesülteket.
 
November 20-21 a kíméletlen ostrom után elesett Vukovár. A város a Jugoszláv Néphadsereg 650 tankja, több mint száz rakétavetője, 250 ágyúja lőtte, s tette a földdel egyenlővé, majd a reguláris hadsereg és a szerb szabadcsapatok 30 000 katonája rohamozta meg.
 
November 21-én a JNA és szerb lázadó erők teljesen megszállták Vukovar-t..
A városban kb. 4500 horvát védő  (és nem szerb) megadta magát a szerb erőknek. Jórészük ismeretlen körülmények közt eltűnt.
Az ICTY vizsgálatai alapján mára már tény, hogy sajnos legtöbben az önkényesen tevékenykedő szerb radikális szabadcsapatok mészárlásainak estek áldozatul. Az áldozatokat tömegsírokba temették el (Ovcar mészárlás/ Ovcar farm). Csak a Vukovar-i kórházból kétszáz sebesültet hurcoltak el — orvosaikkal és ápolóikkal együtt — és az Ovcar –nál egy tanyánál valamennyiüket tömegsírba lőtték.
A város bevétele után a szerb hadsereg előtt megnyílt az út Horvátország belső területei felé. A kelet-szlavóniai magyar és horvát települések — közöttük Szentlászló és Haraszti is — végveszélybe került.
 

 

Kapcsolódó link:

 

 

November 20-án a JNA és szerb lázadó erők területvédelmi (TO) erők elfoglalták Ernestovo-t.
 
November 24-én Osijek, Vinkovci és a környező településeket a szerbek tüzérségi és gyalogos erőkkel támadták..
 
November 24. 152 napos ostrom után elesett Szentlászló is. A falu védelmében nagy szerepet játszott az egykori magyar-bolíviai születésű Eduardó Rózsa Floresz (ERF) vezette:
 
Kapcsolód külső link.

„Első Nemzetközi Egység” , melyben számos magyarországi önkéntes és más országbeli katonai jártassággal bíró harcos szolgált. November 20-a óta a harcok a falu utcáin folytak, s a védőknek sikerült kimenekíteni a lakosságot. A lerombolt faluban mindössze hét lakos maradt. Az utolsó napokban 38 szentlászlói honvéd esett el, 11 pedig eltűnt. A falut elhagyó több mint 1100 lakos 80 sebesültet vitt magával. JNA és szerb lázadó erők megszállták Laslovo/Szentlászlót .

 
1991.december
 
December 4. A Horvát Kormány „Szábor” (Sabor) elfogadta az emberi jogokról, a szabadságjogokról és az etnikai és nemzeti közösségek vagy kisebbségek jogairól szóló Alkotmányos Törvényt, melynek 3. szakasza kimondja: "A Horvát Köztársaság védi az etnikai és nemzeti közösségek (kisebbségek) egyenjogúságát, és serkenti azok sokoldalú fejlődését.
 
December 5-én 270 horvát foglyot szabadít ki a Nemzetközi Vöröskereszt a szerb koncentrációs táborokból Sremska Mitrovica, Zrenjanina , Nis.
 
Ezen a napon , Osijek (Eszék) városától délre lévő erdős rész, melynek neve Rosinjači egy maréknyi horvát önkéntes veszette életét a „haza oltárán” ,mikor védelmi állásaikat megtámadta a JNA és szerb szabadcsapatok egységei. Az Osijek-i horvát önkéntes katonák 106. brigádból HV (16 katona) Karl Gorinšek parancsnok irányításával a város déli részénél lévő erdős területen,- melynek neve Rosinjači- megerősítették a védelmet ,mivel a JNA – páncélos gépesített zászlóalja- és szerb önkéntes egységek , Života Panić parancsnok vezetésével be akartak törni Osijek városba.
 
A Rosinjači erdőnél zajló csata tragikus momentuma volt a horvátoknak, 1991. december 5. a JNA és szerb szabadcsapatok miután a tüzérség előkészítette nekik a terepet, megindultak Osijek város ellen.
 
A JNA a páncélos –gépesített zászlóalja megkezdte a város déli részén lévő Rosinjači erdő felőli betörést. Az erdőnél a várost védő horvát erők 106. brigádja foglalt el védelmi állásokat (16.katonával). A két fél közti létszám és hadi technikai felszereltség béli különbség egyértelművé tette a csata kimenetelét. A horvát katonák hősies harcot folytattak a túlerővel szemben , de mindannyian odavesztek az ütközetben. A szerbek elfoglalták a horvát állásokat az erdőnél, de a továbbiakban már nem tudtak betörni Osijek-re, a horvát védők megerősítették a többi védelmi vonalat. A 106.Osjek-i brigád 1991. decemberétől több mint 26. katonát veszetett el a város védelmében.
 
JNA és szerb lázadó erők száműzték Antunovac helyi nem szerb  lakosságát.
 
 December 08-án a JNA tüzérsége öt és fél órán át lőtte Osijek-et.
 
December 10-én a Bosznia és Hercegovina (BiH) és Horvátország (Hr) határnál lévő Slavonski Samac városnál, 661 fő Vukovar-i menekültet elfog a szerb hadsereg.
 
December 15. Budapesten aláírták a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása területén folytatandó együttműködés elveiről szóló jegyzőkönyvet, melynek 1. pontja kimondja: a Felek támogatják Magyar—Horvát Kisebbségi Vegyes Bizottság létrehozását.
 
December 19-én a Knin-ben a szerbek kikiáltják a"Republika Srpska Krajina".
 
A horvát hadvezetés (GSHV) támogató erőket küld a Osijek-i hadműveleti körzetbe,megállítani a szerb előre nyomulását.
Az Osijek ZP műveleti főparancsnokság alá tartozó erők:106.,108.,122.,130.,132. brigádok továbbá 107.,121.,123.,131.,101 brigádok , továbbá a Vukovar-i operatív csoport Vinkovci és Zupanja 109., 124.,105.brigádok és a 3.ZNG brigád erős védvonalat alakítottak ki Kelet-Szlavóniában, megállítva a JNA Nyugat-Szlavónia és a Magyarország határa felé irányuló offenzíváját.
 
 
-1992. év -
 
1992.január
.
Január 1—5. A baranyai szerb hatóságok kijelentik, mindenki elhagyhatja a baranyai háromszöget, aki az újonnan felállított szerb válságtörzs előtt írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy a jugoszláv hatóság javára lemond minden vagyonáról. Hogy minél többen távozzanak, a megfélemlítés és a terror fokozódik.

 
Január 2-án Sarajevo-ban találkozót tartottak a horvát és JNA katonai vezetői. Tűzszüneti megállapodást írtak alá.
Január 3-án szintén Sarajevo-ban aláírják a Vance tervet (Vance-.Owen béketerv-UN).

 
Január 15-én nemzetközileg is elismerték a független Horvát Államot.

 
Az Európai Közösség tizenkét tagállama elismeri Horvátország és Szlovénia függetlenségét. Belgrádban ledöbbentek a bejelentéstől ,nemhiába hiszen ez a lényegében a szerb politika veresége.
.
Lipovac védelme
.
Három nappal az újév után aláírták a Horvát Hadsereg és a JNA valamint szerb paramilitariáns egységek részéről a „Sarajevo-i tűzszüneti megállapodást „ .

 
1992. február 04. A Županja területére küldött önálló diverzáns horvát szakasz megkapta a további feladatait. Feladatuk volt a Spačva erdőrész felderítése Lipovac irányába.
Lipovac horvát-szerb határon húzódott ,horvát oldalon. A szerbek még 1991-ben elfoglalták a települést , ahonnan a horvátok kivonták megelőzőleg erőiket. Így a szerbek különösebb harci összetűzés nélkül vonultak be a településre. Miután a szerbek megszállták Lipovac-ot támadást intéztek Apševci, Podrgađe, Donje Novo Selo és Njemci település ellen. A horvát erők egységeiket Lipovac –ból , a hotel „Spačva“ épületéig vonultatták vissza és a Zagreb-Beograd autópálya Lubanj folyócska hídfőjénél védelmi állást alakítottak ki. A horvát ellenőrző pont környékét dús erdős terület vette körbe ,ahol megfelelő védelmi állásokat lehetett létrehozni.
A szerbek az autópályán jelentős haditechnikát sorakoztattak fel, tankokat és egyéb harci járműveket, mivel egyetlen utat Županja felé az autópálya jelentette. A horvát védelmi erők a szerbekhez képest rosszul voltak felszerelve ,így gyalogsággal és gépesített technikával támadó JNA és szerb paramilitariáns alakulatok gyors léptékben , különösebb probléma nélkül elérhették volna Županja-át. A JNA azonban jelentős erőket a Vinkovci és Vukovar környéki területekre összpontosította , és nem irányítottak nagy erőket Lipovac - Županja irányba. Valamint nem rendelkeztek kellő információval a területi horvát erőkről, akik az autópálya szakaszt ellenőrizték. Így nem indítottak támadást az autópálya szakaszon . A horvátok elég rosszul voltak felszerelve , több ponton csak pár páncéltörővel rendelkeztek. Elsődleges feladat volt a felderítés. A horvát felderítők megkezdték a Spačva területén elhelyezkedő erdőrész felderítését, mely a „senki földjén” terült el a horvát védelmi vonalak és szerb állások közt. A területet egyik fél sem kontrolálta , de felderítő egységeket működtettek ott. „ničijeg teritorija“
A terület felderítésében részt vevő egységet a helyi horvátok támogatták, akik kellő helyismerettel rendelkeztek. A munkát nehezítette a téli időjárás .
A horvát felderítők a Spačva folyónál végeztek megfigyelést . A felderítő horvátok folyón való átkelését megnehezítette ,hogy nem ismerték a jég vastagságát , így nem lehetet a befagyott vízen átkelni , valamint nem tudhatták, hogy vannak –e szerb erők a túlparton és ha vannak milyen létszámban. A folyó túlsó partszakaszán már a szerbek voltak. A folyó két oldaláról tartották tűz alatt egymást horvát felderítő egységek és szerbek, mikor egymást észlelték.
A Županja-i horvát katonai parancsnokság a beszerzett felderítési információk alapján tervet készített egy védelmi vonal kialakításáról Lipovac irányába. Az új állásokat egy ,fél kilométerrel tolták előre a régi állásoktól Lipovac felé., a Zagreb–Beograd autópályán. Az új állásokat a Spačva erdő részen az autópálya mellett a bal és jobb oldalán alakították ki . Az autópálya bal oldalán az állások a Spačva folyócska partszakaszán húzódtak. Az autópályán barikád és harckocsi akadályokat telepítettek le . Az erdő bal és jobb oldalán horvát aknamezők voltak, melyről akkor nem készültek tervrajzok így nem ismert azok száma és telepítési sémája.
 Az új állásokba Slavonski Brod-ból érkeztek HV erők a 139. brigád egységétől. Megerősítették a védelmi állásokat és tovább folytatták a felderítést Lipovac felé. A feladat az volt ,hogy a szerbek pontos állásit kellett felderíteni Lipovac körül. A felderítés során a barikádokon túli „stari crkva” régi templom tornyát is kihasználták a horvátok ,ahonnan rá lehetett látni Lipovac-ra . Ezt a szerbek későbbiekben szétlőtték.
.
1991.január
.
Január 23. Év végi számvetést készített az Osijek-en megjelenő Magyar Képes Újság. A közzétett adatok szerint az 1991-es népszámláláskor a Drávaszögben 19 310 horvát, 12 857 szerb és 9920 magyar nemzetiségű polgár élt. A szerb megszállást követően mintegy 17 000 horvát, 6000 magyar és 5000 más nemzetiségű (albán, jugoszláv, német, szlovén) menekült el a térségből. A drávaszögi magyar tannyelvű iskolákban (Vörösmarton és Laskón), valamint a körzeti iskolákban (Újbezdánon, Sepsén, Csúzán, Nagybodolyán, Várdarócon és Kopácson) megszűnt a magyar nyelvű oktatás. A kimutatás szerint Horvátország háborús övezeteiből megközelítően 130 magyar pedagógus menekült el.

A szerb szabadcsapatok Kelet-Szlavóniában szétlőtték a kórógyi, a szentlászlói és a haraszti templomot, a Drávaszögben pedig felrobbantották a pélmonostori, a bellyei, és megrongálták a darázsi templomot. Baranyában egyetlen katolikus pap sem maradt, református igehirdetést is mindössze két lelkész végez Laskón és Karancson. Fosztogatás és rablótámadás során (nem a fegyveres összetűzések alkalmával) a megszállt Baranyában összesen 21 magyart vesztette életét.

 
1992.február
.
Február 1—15 között . Szinte valamennyi horvátországi frontszakaszon az érvényben lévő tűzszünet ellenére folytatódnak a harcok.
A szerb hadsereg folyamatosan lövi Vinkovci-t és Osijek-et.

 
Február 14. A Horvátországi Magyarok Szövetsége Pécsett megtartott rendkívüli kibővített elnökségi ülésén — melyet az elnökségi, választmányi tagok és a szakbizottsági elnökök együttes kérésére hívtak össze — felmentették elnöki tisztségéből Csörgits Józsefet. Az ülés résztvevői kifogásolták, hogy a horvátországi magyarság tragikus helyzete ellenére a HMSZ kilenc hónapja nem működött.

 
Február 15. A "kopácsi pogrom napja". Szerb fegyveresek zárták körül a falut és házról-házra járva, listák alapján gyűjtötték össze a keresett személyeket. A begyűjtött magyar férfiakat bántalmazták. Tóth Sándor a helyszínen, Séri Sándor öt nappal később halt bele a sérüléseibe. Ezt követően a magyar lakosság tömegesen hagyta el a drávaszögi falvakat.

Február 16. A horvát kormány beleegyezik a Nemzetközi Békefenntartó Erők (Unprofor „kéksisakosok”) fogadásába.
 A szerb hadsereg tovább lövi Zadar-t, Sisak-ot és Osijek-et.
Február 18-án a Európai Közösság elfogadta a „Deklarációt Jugoszláviáról”békeprogramot.

 
Február 22. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) dönt a békeerőknek a volt Jugoszlávia háborús övezeteibe történõ kiküldéséről. A 743. számú határozat 13 340 katona 530 rendőr és 519 polgári tisztviselő egy évre szóló kiküldetését hagyja jóvá. A Kelet- és Nyugat-Szlavónia, Észak- és Dél-Krajina területére érvényes békefenntartó kontingens az UNPROFOR nevet kapja.
Február 27. Aláírták a magyar—horvát—UNHCR háromoldalú nyilatkozatot, amelynek egyik legfontosabb eleme a menekültek hazatérését szorgalmazó ajánlás.
Március 4. A szerb megszállás alatt lévő horvátországi területek szerb hatóságai kijelentik, hogy a falvakból és városokból elmenekült horvát és magyar lakosok nem térhetnek vissza otthonaikba. Az üresen maradt házakat és lakásokat a szerb betelepülők rendelkezésére bocsátják
.
1992.április
.
Április 3. A horvát hadsereg Osijek Operatív Zóna parancsnokságának 106. brigádja megkezdi a „Baranja” katonai művelet végrehajtását. Sajnos a nem megfelelő koordináció, a technikai eszközök hiánya a felszereltség , a kiképzés hiánya és parancsnoki vezetők hiánya azt eredményezte , hogy a horvát erők nagy veszteséget szenvedtek és emberi és technikai vonalon egyaránt. Az akciót lezárták,és nem hozta meg a végeredményt.
 
Kapcsolódó link: 

www.wolfline.eoldal.hu/cikkek/-baranja--horvat-hadmuvelet-.html

Április 5. Szerb források szerint "minden korábbinál hevesebb harcok folynak a Drávaszögben". A halottak száma meghaladja a 200-at. Ugyancsak szerb hírforrások szerint a horvát alakulatok Magyarország területéről támadták a szerb egységeket.

 

Április 8. Súlyos bombatámadás érte Osijek-et. Ötven sebesültet szállítottak a város kórházába, közülük négy belehalt sérüléseibe, húsz súlyos sebesült további ápolásra szorul.

 
Április 10. Szlavónia háborús övezetébe megérkeztek az ENSZ békefenntartó alakulatainak első egységei. Az UNPROFOR néven szereplő kéksisakosok legfontosabb feladatai közé tartozik a fegyveres konfliktus felszámolása és a békés tárgyalások feltételeinek a megteremtése.

Április 13. A Kelet-Szlavóniát megszálló szerb hatóságok az elnéptelenedett Kórógynak a Srpska Palaca nevet adják. A faluban maradt néhány magyar mellé az elmúlt hónapokba 750 szerb lakost telepítettek.

 
1992.május
.
Május 14. A Magyar Képes Újság tudósítása szerint megtartotta évi közgyűlését az 1990. március 23-án megalakult Horvátországi Magyar Néppárt. A közgyűlésen hangsúlyozták: A HMNP a jövőben "szorgalmazni fogja a magyarok által leginkább lakott Drávaszög és a magyarországi Baranya egységes régiójának kialakítását."

 
Május 16. Hivatalosan megkezdődik a Drávaszög demilitalizálása. A jugoszláv katonai alakulatok baranyai parancsnoksága vállalta, hogy három napon belül kiüríti a megszállt területet és a nehéztüzérséget is 30 kilométerrel hátrább vonja.

 
Május 19. Darda (Dárda) magyarlakta településen végrehajtott szerb lázadó erők akciójában életét vesztette kilenc nem szerb (öt horvát, három magyar és egy cigány) személy.
 
Május 22. Az ENSZ közgyűlése egyhangú döntéssel 172. tagállamként felveszi tagjai sorába Horvátországot. (Vele egy időben Szlovénia és Bosznia-Hercegovina is az ENSZ tagja lett.)

 
Május 30. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 757. számú határozata azonnali érvénnyel gazdasági és kereskedelmi embargót rendelt el a szerb—montenegrói államszövetség, Kis-Jugoszlávia ellen. A indoklásban szerepel a Horvátország elleni katonai agresszió ténye is.

 
1992. június
.
Június vége Az 1991—92-es tanévben főleg Pécsett és Mohácson tizenegy általános iskolában 914, öt középiskolában pedig 566 horvátországi menekült diák részesült oktatásban.

 
1992.augusztus
.
Augusztus 3. Franjo Tudjman 56,42 százalékkal fölényesen megnyeri a horvátországi választásokat. Pártja, a Horvát Demokratikus Közösség a szavazatok 42,59 százalékával nem szerez ugyan abszolút többséget, de mégis övé a kormányalakítás joga.

 
Augusztus 12. Franjo Tudjman, az első közvetlen szavazással megválasztott elnök Zágrábban leteszi az esküt. Beszédében ígéretet tesz a horvát állami szuverenitás helyreállítására és a megszállt horvát területek felszabadítására.
.
1992.szeptember
.
Szeptember 7. Stjepan Mesic lett a Horvát Kormány (Sabor) új elnöke. A képviselőhelyek több mint kétharmadát, összesen 84-et a kormánypárt, a Horvát Demokrata Közösség szerezte meg. A legerősebb ellenzéki párt a Szociál Liberális Párt. A horvátországi szerbeknek 13 képviselője van, míg a magyarság érdekeit Faragó Ferenc független képviselő (akit a HMDK is támogatott) jeleníti meg.

 
Szeptember 29. Zágrábban közlik: még nem tartják időszerűnek a horvát és a magyar menekültek visszatérését a Drávaszögbe.
Korábban a menekültek szeptember 30-ig történő hazatéréséről beszélt az ENSZ Menekültügyi Főbizottsága is, mire a megszállt terület szerb hatósága erődemonstrációba és újabb megfélemlítési akciókba kezdett.

 
Szeptember 30. Minden figyelmeztetés ellenére Osijek környékéről mintegy száz ember kísérli meg a hazatérést Baranyába, ahol a szerb fegyvereseket készültségbe helyezik. Az UNPROFOR alakulatai Antunovacnál megállítják a hazatérni szándékozókat.

 
Október 23. Az Orvosok az Emberi Jogokért szervezet nyilvánosságra hozta bizonyítékait, amely szerint egy Vukovar környéki tömegsírba a szerbek 174 meggyilkolt kórházi ápoltat temettek el.

 
November 15. A Drávaszögben a szerb fegyveres alakulatok "különleges rendőrséggé" alakulnak át.

 
1992.december
.
December 16. Antall József magyar és Hrvoje Carinic horvát miniszterelnök aláírta a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság közötti baráti kapcsolatokról és együttműködésről szóló szerződést, amely külön fejezetet (17. szakasz) szentel a kisebbségek jogainak érvényesítését biztosító rendelkezéseknek.

- 1993.év -
.
Stabilizálódnak a frontvonalak. A harci zónák mentén folytatódnak a főleg tüzérségi támadások, az Unprofor pedig megpróbálja normalizálni a helyzetet, jórész sikertelenül.
.
Április 6. Zágrábban megtartotta alakuló közgyűlését a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK). Az érdekképviseleti szervezet elnökévé Pasza Árpádot, alelnökévé Jakab Sándort, Kell Józsefet és Horváth Lászlót választották. Ezt megelőzően 1992 februárjában Pécsett a HMSZ elnökségének egy része kibővített ülést tartott, melyen — a Horvátországi Magyarok Szövetségének gyakorlati politizálásával szembeni elégedetlenség következtében — egyhangú döntés született egy új érdekvédelmi szervezet létrehozásáról. Pasza Árpádot ekkor választották meg ügyvezető elnöknek.

 
Május 17. Zagreb-ban a Horvát Igazságügyi és Közigazgatási Minisztérium hivatalosan is bejegyezte a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségét.

 
Május 20. Megalakult a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) Zagreb-i Egyesülete. Elnökévé Baráth Árpádot, alelnökévé Pápé Jánost, titkárává pedig Likó Jánost választották.

 
Június 28. A HMDK küldöttsége a horvát kormányhoz eljuttatott kérelmében jelezte egy Zagreb-i (központi) és egy Osijek-i (körzeti) teljes vertikumú magyar oktatási központ létrehozására vonatkozó igényét.
 
-1994.év-
.
Január 24. Megjelent a Horvátországi Magyarság című szépirodalmi és tudományos folyóirat első száma. A 32 oldalas, havonta megjelenő kiadványt Lábadi Károly felelős kiadó és főszerkesztő irányításával a Drávaszög Alapítvány jelenteti meg.

 
 
Március 24. A HMDK elnöksége levélben fordult W. J. Clintonhoz, az Egyesült Államok elnökéhez, amelyben felhívta a figyelmet a horvátországi magyarok helyzetére, a szerb megszállás által keletkezett pusztítás lehetséges következményeire.

 
Szeptember 13. Hosszas előkészület után négy Zagreb-i középiskolában egy-egy csoport keretében megkezdődött a magyar nyelv oktatása. Az anyanyelv-ápolási tanfolyamokon mintegy hetven gyerek vesz részt.

 
December 16. Kovács László magyar és Mate Granic horvát külügyminiszter budapesti találkozóján egyebek között szó volt az eszéki székhelyű, teljes vertikumú magyar oktatási központ létrehozásáról is. A horvát fél ígérete szerint mindet megtesz a horvátországi magyar nyelvű oktatás előmozdítása érdekében.
.
- 1995.év -
.
Április 5. Osijek-en aláírták a Magyar—Horvát Kisebbségvédelmi Egyezményt, melynek 1. bekezdése leszögezi: "A Szerződő Felek biztosítják a kisebbségek számára a kultúra, a nyelv, a vallás és a magyar, illetve a horvát identitás megőrzését."
.
Július utolsó napjai A horvát fegyveres erők két napos villámháborúban felszabadították a Knin-i Krajinát. Közel 200 000 szerb menekült tart Szerbia felé, ezek egy része Baranyában és Kelet-Szlavóniában marad. A horvát hadsereg ezt követően a Duna-menti megszállt terület felszabadításának szándékával kelet felé vonul, csak a nemzetközi diplomáciai nyomás állította meg Tudjman hadseregének lendületét.
.
Drávaszögben a nyár végén és ősszel soha nem tapasztalt kegyetlenkedési hullám söpört végig a megszállt területen a szerb katonai erők részéről, melynek célja a megfélemlítés a helyi nem szerb lakosság körében. A férfiak lövészárkokat ásnak, megerősítik a frontvonalat és újabb aknamezőket telepítenek. A kényszermunka december közepéig tart.
.
Szeptember 29. A Horvátországban megtartott előrehozott választások során Faragó Ferenc képviselő helyére Jakab Sándor a HMDK alelnöke került a Horvát Száborba.

Hadművelet:Vukovarska Golubica
A "Vukovari Békegalamb" hadművelet.
.
A horvát hadvezetés a Bljesak és Oluja hadműveleteket követően több mint 30-50 ezer katonát vont össze a Kelet-Szlavón-Baranya-Nyugat-Szeremség visszacsatolásához, jórész az 5. gbr. Sokolovi haderejével.
Céljuk a korábbi sikeres Oluja után a térség felszabadítása , kihasználva a szerbek összeroppanását .A hadművelet végül békés úton zajlott le ,mivel a NATO –saját szemszögéből nézve az Oluja hadműveletből levont következtetéseit- megakadályozta a horvátokat abban ,hogy végrehajtsák az akciót. Szankciókkal és a felújításra szánt nemzetközi hitelektől való eleséssel fenyegette meg a horvát kormányt.
A területet ellenőrző UN közreműködésével a szerbek az 1995. november 12-én megkötött Erdut-i szerződés értelmében átadták korában általuk megszállt területeket, és elhagyták azt. A szerződést horvát rézről Hrvoje Šarinić szerb lázadók oldaláról Milan Milanović írta alá. Ezzel megkezdődött a területek békés reintegrációja ,mely 1998.január 15-én lezárult Baranja és Vukovar ismét a horvátoké lett.
.
Erdut-i egyezmény
November 14. Horvátország és Szerbia aláírta a tizennégy pontot tartalmazó Erdut-i Egyezményt, amely a Drávaszög, Kelet-Szlavónia és Nyugat-Szerémség Horvátországhoz történő békés visszacsatolásáról szól. A megállapodás tartalmazza a népszavazás és a választások pontos menetét is.
.
 
FELHASZNÁLT IRODALOM :

 

 

magyar vonatkozású történeti bázisanyaghoz:
 
Az horvátországi (szlavóniai) magyarság történeti kronológiája (1991-2004)
A kronológiák 1999. évig terjedő összeállításához felhasznált adatbázis - a szlovéniai kronológia kivételével - a Teleki László Intézet "A kisebbségek régi és új szerveződései" kutatási programjában készült. Közreműködtek: Jánki András (Ukrajna); Mák Ferenc (Horvátország); Orosz Márta (/Cseh/Szlovákia); Udvardy Frigyes (Románia); Vékás János (Jugoszlávia). A 2000., 2001., 2002., 2003. és 2004. évekre vonatkozó horvátországi összeállításokat Mák Ferenc készítette. A szlovéniai kronológia (1991-2001) Mák Ferenc munkája.
 
http://hem.passagen.se/mihi1/horvatk.htm

 

 
www.domovinskirat.hr
 

A mappában található képek előnézete TÉRKÉPEK Kelet -Szlavónia


 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.