Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


HORVÁTORSZÁG ISMERTETŐ 3.rész

DALMÁCIA

 

Észak-Dalmácia, Közép-Dalmácia

 

és

 

Dél-Dalmácia

 

 

dalmacija.jpg

térkép Dalmácia

 

Dalmácia Horvátország 11 960 km2 magába foglaló, a Dinaridák mészkő vonulatának hegyei által szabdalt régiója. Északnyugat-délkelet irányban az Adria tenger, északon a horvátországi Lika tájegysége és az adriai Kvarner tengerrész, északnyugat –délkelet vonalon Bosznia és Hercegovina, délen pedig Crna Gora határolja a régiót.

A régió magába foglalja a szárazföldi részen az észak-dalmáciai Velebit vonulat déli részét (Paklenica, Tulova greda) az észak-dalmáciai Bukovica hegyvidékes, valamint Ravni kotar zadari tájrészét, a sibeniki Miljevacska (Miljevci) platót, az észak és közép-dalmáciai hegyvidekes belső szárazföldi krajinai vagy zagorjei tájegységet, a közép dalmáciai „Promina, Kozjak, Svilaja, Mosec, Dinara, Kamesnica, Mosor, Biokovo” hegyvidéket, „Sinjsko, Imorsko, Vrgoracko” mezőket (polje), a tengerparti „Primorska” zónát Zadartól, Szpliten (Split) át a  Neretva folyó torkolatvidékét érintve egészen  a dél dalmát Dubrovnik tengerparti régiójáig, egészen Konavle déli csücskéig, a Prevlavka félszigetig. Dalmácia magába foglalta a északról a „Pag –Silba –Premuda” szigetek vonalától le délig az összes ott található kisebb és nagyobb szigeteket. Dalmácia nagyobb folyó közé tartozott a Csetina (Cetina), Krka, Csikola (Cikola), Neretva, Zrmanja. A legfontosabbnak a Csetina számított, melynek vízhozama révén a víztározók (köztük a legnagyobb: Perucskó tó) által ellátta Dalmáciát és szigetvilágát ívóvizzel. Dalmáciát három nagyobb földrajzi részre bontható, észak, közép és dél.

Észak-Dalmáciát az 1991. évi közigazgatás alapján 1992.decemberig (megyésítés) két központi járás Zadar és Sibenik kontrolálta. Meg kell jegyezni, hogy bár már a Lika régióhoz tartozott Gracsac és Lapac járások, ennek ellenére a Zadar járásközpont közigazgatása alá tartoztak. Pag sziget pedig a Lika régió járásközpontjához tartozott. Zadar járásközpont alá tartozott a már említett Gracsac (Gracac), Lapac, Korenica, Obrovac, Benkovac, Zadar, Sztárigrád (Starigrad), Biograd járások. Sibenik járásközpothoz tartozott Sibenik, Drnis és Knin járások.

Közép-Dalmáciát az 1991. évi közigazgatás alapján 1992.decemberig (megyésítés) szplit központi járás kontrolálta. A járásközpont alá tartozott Szplit (Split) járás, Omis, Makarszka (Makarska), Imotski, Vrgorac, Trogir, Kastel, Solin, Szinj (Sinj), Bracs (Brac), var, Vis járások.

 Dél-Dalmáciát Dubrovnik központi járás kontrolálta, magába foglalva Plocse (Ploce), Metkovics (Metkovic), Dubrovnik, Korcsula (Korcula), Mljet, Lasztovó (Lastovo) járásokat. 

 

 

 

Észak-Dalmácia

 

 

Az Észak-Dalmácia tájegység északi határát „Velebit hegység déli része ( Paklenica-Tulova greda- Prezid hágó- Tremzina hegy)- Krupa- Zrmanja- Strmica  vonal alkotta. A keleti határát Horvátország-Bosznia és Hercegovina geográfiai határa képete Strmica településtől a Dinári hegyvonulat gerincét egészen Csetináig (Cetina). A déli határt az adriai tengertől „Rogoznica- Unesic-Mosec hegység- Kljake- Mirnovic polje- Svilaja hegység -Lemes hágó- Vrlika-Cetina vonal” képezte. Észak-Dalmácia nyugati határa az Adria tenger volt, magába foglalva Pag sziget közép és déli részét (északi része a likai Kvarner régióhoz sorolható), „Olib, Silba, Premuda, Molat, Vir, Sestrunj, Ugljan, Pasman, Dugi Otok, Kornat, Murter, Zirje nagyobb szigeteket és több kisebb szigetet.

Észak-Dalmácia zónája magába foglalta, Dél-Velebit, Ravni Kotar, Bukovica, Dalmatinska Zagora (Zagorje) belső horvátországi tájegységeket.

 

Dél-Velebit hegyvidék és tengerpati részen terült el Sztárigrád (Starigrad) járás, valamint Bukovica tájrészen Obrovac járás.

 

A Ravni Kotar területén Zadar, Benkovac, Biograd járások egészében és Sibenik járás északi része (Krka folyótól északra) helyezkedtek el.

 

Zagorje tájegységen lényegében Észak és Közép Dalmácia osztozott. Zagorjét a már tengerparti övetettől a „Biokovo- Mosor- Kozjak- Opor- Praca-Vilaja-Boraja- Podi- Krtolin- Trtar” hegységek, Krka folyó völgye –Raducic-Padene-Oton” vonala választotta el. Zagorje magába foglalta „Kozjak, Dinara, Svilaja, Mosec, Kamesnica” hegyeket, „Sinjsko, Imotsko, Vrgoracko” mezőket (polje).

Zagorje észak-dalmáciai területén terült el Knin és Drnis járások, míg a közép-dalmáciai részén Szinj (Sinj), Imotski, Vrgorac járások teljes egészében, Kastel, Solin, Omis járások északi részei.

Primorszka (Primorska) az az a tengerpart menti zóna magába foglalta a „Zadar, Biograd, Sibenik, Trogir, Kastel, Split, Omis, Makarska járásokat. 

 

Észak –Dalmácia tengeri zónája több szigetet foglal magába, az északi határától: „Pag –Silba –Premuda” szigetek vonaltól a „Drvenik Mali  sziget- Drvenicki kanal” tengercsatornáig. A tengeri zónában önállójárás volt Pag, Bracs (Brac), Hvar szigetek.

 

 

Közép-Dalmácia

 

 

Közép-Dalmácia északi határát képezte az adriai tengertől  „Rogoznica- Unesic-Mosec hegység- Kljake- Mirnovic polje- Svilaja hegység -Lemes hágó- Vrlika-Cetina vonal”. A keleti határát Horvátország-Bosznia és Hercegovina geográfiai határa alkotta Csetina (Cetina) és Unista településtől a Dinári hegyvonulat gerincét egészen a Rilic tájrész (Vrgoracko polje) területéig. A déli határt A Vrgoracko mező és Rilic tájrész képezte. Közép-Dalmácia nyugati határa az  Adria tenger alkotta, magába foglalva „Drvenik, Mali Drvenik, Brac, Solta, Hvar, Vis, Jabuka, Svitac, Bisevo, Palagruza, Scedro szigeteket.

 

Közép-Dalmácia zónája magába foglalta Dalmatinska Zagora (Zagorje) belső horvátországi tájegységet (Dinara, Svilaja, Mosec, Sinjsko polje, Kamesnica, Mosor, Biokovo, Imotskopolje, Vrgoracko polje) valamint a tengerparti „Primorszka” tájegységet és tengeri szigeteket.

Közép-Dalmáciában terület el „Trogir, Kastel, Solin, Sinj, Imotski, Vrgorac, Makarska, Omis, Split, Brac, Hvar, Vis” járások.

 

 

Dél-Dalmácia

 

Dél-Dalmácia északi határát képezte Vrgoracko mező és Rilic tájrész. A keleti határát Horvátország-Bosznia és Hercegovina geográfiai határa alkotta Dinári hegyvonulat mentén Rilic tájrész (Vrgoracko polje) területől egészen Montenegro (Crna Gora)- Horvátország geográfiai határáig. A déli határt Montenegro (Crna Gora)- Horvátország geográfiai határ alkotta. Dél-Dalmácia nyugati határa az  Adria tenger alkotta, magába foglalva „Korcula, Susac, Lastovo, Mljet, Sipan, Olipa, Jakljan, Lopud, Kolocep, Lokrum” szigeteket.

Dél-Dalmácia „Primorszka” tengerpari része lényegében a Neretva folyó deltavidékére, a Peljesac félszigetre és a Dubrovik tengerpartra (Dubrovacka primorja), Konavle tájrészre és Prevlaka félszigetre bontható. Dél-Dalmáciában terület el „Ploce, Metkovic, Dubrovnik, Korcula, Lastovo, Mljet” járások.

 

 

Etnikai eloszlási arány az 1991.évi adatok alapján Dalmácia tájrégióban járások szerint (annak ellenére, hogy Lapac, Gracsac, Korenica járások közigazgatásilag a dalmáciai Zadar járásközponthoz később megyéhez tartoztak, etnika elosztásukat a Lika régióban taglaltuk, mivel tájrégió alapján Likához tartoznak):

 

Biograd na Moru járást, Kastel járást, Omis járást, Brac járást szinte teljes mértékben horvátok lakták, pár százas szerb kisebbséggel.

 

Zadar járás össz lakossága 1991-ben 136572 volt, ebből horvát 113170, szerb 14112, 9290 egyéb (többségében magát „jugoszlávnak” való polgár). A szerbek két településen, „Smokovic, Gornji Zemunik” alkottak többséget. Az összes többi településen, köztük a járásszéken Zadarban a horvátok laktak többségben.

 

Biograd na Moru járás össz lakossága 1991-ben 17661 volt, ebből 16260 horvát,  679 szerb, 722 egyéb (többségében magát „jugoszlávnak” való polgár). A járáshoz tartozott Pasman sziget. A járásban nem volt olyan település, ahol a szerbek többséget alkottak volna. A szerbek létszáma elenyésző volt a horvát lakossághoz képest. 

 

Obrovac járás össz lakossága 1991-ben 11557 volt, ebből horvát 3761, szerb 7572, 224 egyéb (többségében magát „jugoszlávnak” való polgár). A horvátok „Jasenice, Krusevo, Medvida” településen alkottak többséget, a szerbek „Zaton Obrovacki, Muskovci, Obrovac, Golubic, Birstane, Bogatnik, Nadvoda, Zelengrad, Gornji Karin, Kastel Zegarski, Komazeci, Krupa” településeken tömörültek

 

Benkovac járás össz lakossága 1991-ben 33378 volt, ebből horvát 13553, szerb 18966, 839 egyéb (többségében magát „jugoszlávnak” való polgár). A horvátok az alábbi településeken alkottak többséget „Korlat, Nadin, Raslevic, Tinj, Polaca, Sopot, Perusic Benkovacki, Podlug, Lisicic, Popovici, Bruska, Rodaljice, Pristeg, Donji Lepuri, Drce, Lisane Ostrovicke, Vuksic, Bila Vlaka, Budak, Stankovci, Banjevci, Velim, Kasic, Radosinovci, Dobra Voda” települések, a szerbek pedig Benkovac járásközpontban, „Islam Grcki, Donji Kasic, Smilcic, Donji Karin, Zagrad, Kula Alagaica, Benkovacko Selo, Bukovic, Kozlovac, Brgud, Parcic, Bjelina, Dobropoljci, Donji Biljane, Gornji Biljane, Kakma, Zapuzane, Donji Jagodnja, Gornji Jagodnja, Miranje, Donji Ceranje, Gornji Ceranje, Kolarina, Ostrovica, Morpolaca, Provic” településeken.

 

Knin járás össz lakossága 1991-ben 42954 volt, ebből horvát 3886, szerb 37888, 1180 egyéb egyéb (többségében magát „jugoszlávnak” való polgár). A horvátok három településen alkottak többséget „Vrpolje, Kijevo és Potkonje”. A járás többi településén, köztük a járás központban (Knin) a szerbek alkottak többséget. Kninben a szerbek képeztek abszolút többségi lakosságot.

 

Sibenik járás össz lakossága 1991-ben  85002  volt, ebből horvát 71385, szerb 8971, 4645 egyéb (többségében magát „jugoszlávnak” való polgár). A szerbek „Gacelezi, Sonkovci, Gracac, Skradinsko Polje, Velika Glava, Plastovo, Bratiskovci, Gorice, Zdrapanj, Cista Mala, Bribir, Zazvic, Medare, Cicvare” településeken alkottak többséget a járásban. A járás többi településén, köztük a járásközpontban a horvátok képeztek abszolút többségi lakosságot.

 

Drnis járás össz lakossága 1991-ben 24109 volt, ebből horvát 18732, szerb 4974, 463 egyéb (többségében magát „jugoszlávnak” való polgár). A szerbek „Bobodol, Velusic, Tepljuh, Biocic, Miocic, Stikovo, Kanjane, Baljci, Kricke, Zitnic” településeken  alkottak többséget. A járás többi településén, köztük a járásközpontban a horvátok képeztek abszolút többségi lakosságot

 

 Imotski járás össz lakossága 1991-ben 39052  volt, ebből horvát 37130, szerb 1140 fő, a többi egyéb (többségében magát „jugoszlávnak” való polgár).A szerbek jórésze a járásközpontba Imotski városban lakott. A járás összes településén a horvátok képeztek többséget, beleértve a járásközpontot Imotski várost.

 

Szinj (Sinj) járás össz lakossága 1991-ben 60210 volt, ebből horvát 55789, szerb 2785, a többi egyéb (többségében magát „jugoszlávnak” való polgár).A szerbek Otisic, Koljane és Laktac alkottak többséget. A járás többi településén a horvátok képeztek többséget, beleértve a járásközpontot Szinj (Sinj) várost.

 

Szolin (Solin) járás össz lakossága 1991-ben 27402 volt, ebből horvát 26224, szerb 481, a többi egyéb (többségében magát „jugoszlávnak” való polgár).A szerbek Zelovo Sutiska településen alkottak többséget. A járás többi településén a horvátok képeztek többséget, beleértve a járásközpontot Szolin (Solin) várost.

 

Szplit (Split) járás össz lakossága 1991-ben 207147 volt, ebből horvát 181356, szerb 8703, a többi egyéb (többségében magát „jugoszlávnak” való polgár). A járás összes településén a horvátok képeztek többséget, beleértve a járásközpontot Szplit (Split) várost. A szerbek legnagyobb számban Szlit nagyvárosában éltek.  

 

Trogir járás össz lakossága 1991-ben 22168 volt, ebből horvát 20444, szerb 278, a többi egyéb (többségében magát „jugoszlávnak” való polgár). A járás összes településén a horvátok képeztek többséget, beleértve a járásközpontot Trogir várost.

 

Kastela járás össz lakossága 1991-ben 32286  volt, ebből horvát 29713, szerb 879, a többi 1694 egyéb (többségében magát „jugoszlávnak” való polgár). A járásban nem volt olyan település, ahol a szerbek többséget alkottak volna. A szerbek létszáma elenyésző volt a horvát lakossághoz képest. A járás összes településén a horvátok képeztek többséget, beleértve a járásközpontot Kastela várost.

                            

Omis járás össz lakossága 1991-ben 25784 volt, ebből 25066 horvát, 112 szerb, a többi 606 egyéb (többségében magát „jugoszlávnak” való polgár). A járásban nem volt olyan település, ahol a szerbek többséget alkottak volna. A szerbek létszáma elenyésző volt a horvát lakossághoz képest.  A járás összes településén a horvátok képeztek többséget, beleértve a járásközpontot Omis várost.

 

Metkovic járás össz lakossága 1991-ben 22818 volt, ebből horvát 21292, szerb 749, a többi egyéb (többségében magát „jugoszlávnak” való polgár). Két településen képeztek többséget a szerbek Mihalj és Glusci. A járás többi településén a horvátok képeztek többséget, beleértve a járásközpontot Metkovic várost.

 

Plocse (Ploce) járás össz lakossága 1991-ben 13008 volt, ebből horvát 11091, szerb 551, a többi egyéb (többségében magát „jugoszlávnak” való polgár). A járásban nem volt olyan település, ahol a szerbek többséget alkottak volna. A szerbek létszáma elenyésző volt a horvát lakossághoz képest. A járás összes településén a horvátok képeztek többséget, beleértve a járásközpontot Plocse (Ploce) várost.

 

Vrgorac járás össz lakossága 1991-ben 7497, ebből horvát 7268, szerb 15, a többi egyéb (többségében magát „jugoszlávnak” való polgár). A járásban nem volt olyan település, ahol a szerbek többséget alkottak volna. A szerbek létszáma elenyésző volt a horvát lakossághoz képest.  A járás összes településén a horvátok képeztek többséget, beleértve a járásközpontot Vrgorac várost.

 

Bracs (Brac) járás össz lakossága 1991-ben 13824 volt. Ebből 12985 horvát, 182 szerb a többi egyéb (többségében magát „jugoszlávnak” való polgár). A járásban nem volt olyan település, ahol a szerbek többséget alkottak volna. A szerbek létszáma elenyésző volt a horvát lakossághoz képest. A járás összes településén a horvátok képeztek többséget, beleértve a járásközpontot Bracs (Brac) várost.

 

Hvar járás össz lakossága 1991-ben 11459 volt, ebből 10511 horvát, 207 szerb, a többi egyéb (többségében magát „jugoszlávnak” való polgár). A járásban nem volt olyan település, ahol a szerbek többséget alkottak volna. A szerbek létszáma elenyésző volt a horvát lakossághoz képest. A járás összes településén a horvátok képeztek többséget, beleértve a járásközpontot Hvar várost.

 

Vis járás össz lakossága 1991-ben 4357 volt, ebből horvát 3825, szerb 101, a többi egyéb (többségében magát „jugoszlávnak” való polgár). A járásban nem volt olyan település, ahol a szerbek többséget alkottak volna. A szerbek létszáma elenyésző volt a horvát lakossághoz képest.  A járás összes településén a horvátok képeztek többséget, beleértve a járásközpontot Vis várost. A sziget a háború kezdetéig és a háború alatt is katonai bázisnak számított. A szocializmusban turisták számára nem volt látogatható. A Jugoszláv Haditengerészet fontos stratégiai támaszpontjának számított.

 

Lasztovó (Lastovo) járás össz lakossága 1991-ben 1228 volt, ebből horvát 991, szerb 51, a többi egyéb (többségében magát „jugoszlávnak” való polgár). A járásban nem volt olyan település, ahol a szerbek többséget alkottak volna. A szerbek létszáma elenyésző volt a horvát lakossághoz képest. A járás összes településén a horvátok képeztek többséget, beleértve a járásközpontot Lasztovó (Lastovo) várost.

 

Korcsula (Korcula) járás össz lakossága 1991-ben 19651 volt, ebből horvát 18076, szerb 206, a többi egyéb (többségében magát „jugoszlávnak” való polgár). A járásban nem volt olyan település, ahol a szerbek többséget alkottak volna. A szerbek létszáma elenyésző volt a horvát lakossághoz képest. A járás összes településén a horvátok képeztek többséget, beleértve a járásközpontot Korcsula (Korcula) várost.

 

Dubrovnik járás össz lakossága 1991-ben 75419 volt, ebből horvát 58836, szerb 4765, a többi egyéb (többségében magát „jugoszlávnak” való polgár). A járás összes településén a horvátok képeztek többséget, beleértve a járásközpontot Dubrovnik várost.

 

1992. év decemberében végrehajtották a horvátok a megyésítést. Dalmácia négy nagyobb megyére osztódott: „Zadarsko-Kninsko, Sibenska, Splitsko–Dalmatinska, Dubrovacko-Neretvanska”. Zadar-Knin megye birtokolta Gracsac, Korenica, Sztárigrád, Obrovac, Benkovac, Biograd, Zadar járásokat és megkapta a korábbi „Sibenska” járásközponthoz tartozó Knin járást.

Sibenik megye magába foglalta Sibenik, Drnis járásokat. Szpli-Dalmácia megye (Splitsko-Dalmatinska) magába foglalta „Split ( Kastel Solin, Split járás egyesül), Trogir, Sinj, Omis, Imotski, Makarska, Vrgorac, Brac, Hvar, Vis” járásokat.

Dubrovnik-Neretva megye (Dubrovacko-Neretvanska) megye alá tartoztak „Ploce, Metkovic, Lastovo, Mljet, Korcula, Dubrovnik” járások. Ezen megyeí strúktura 1997-ig tartott.  

 

forrás:

https://hr.wikipedia.org/wiki/Kategorija:Popis_stanovni%C5%A1tva_u_Hrvatskoj_1991.

 

HORVÁT KÖZIGAZGATÁSI

 

TERÜLETEK

 

1990-1997.

 

A kilencvenes évek legelején, Horvátországot, függetlenné válása során még az egykori szocialista „jugoszláv” közigazgatási központi járási közösségek (zajednica opcina) alkották, mely járásokból (opcina) álltak :

Zajednica Opcina Osijek:

„opcina Beli Manastir, opcina Osijek, opcina Valpovo, , opcina Dakovo, opcina Slavonski Brod, opcina Nova Gradiska, opcina Pozega, opcina Slatina, opcina Orahovica, opcina Nasice, opcina Donji Miholjac, opcina Vukovar, opcina Vinkovci, opcina Zupanja”

Zajednica Opcina Bjelovar:

„opcina Krizevci, opcina Koprivnica, opcina Durdevac, opcina Bjelovar, opcina Cazma, opcina Grubisno Polje, opcina Virovitica, opcina Daruvar, opcina Pakrac, opcina Garesnica.”

Zajednica Opcina Varazdin:

„opcina Varazdin, opcina Cakovac, opcina Ludberg, opcina Novi Marof, opcina Ivanec”

Zajednica Opcina Hrvatskoga Zagorja:

„opcina Krapina, opcina Pregrada, opcina Klanjec, opcina Zabok, opcina Zlatar Bistrica „

Zajednica Opcina Zagreb régió:

„opcina Donja Stubica, opcina Sveta Ivana Zelina, opcina Jastrebarsko, opcina Vrbovec, opcina Dugo Selo, opcina Ivanec Grad, opcina Kutina, opcina Novska.”

Zajednica Opcina Sisak:

„opcina Sisak, opcina Petrinja, opcina Glina, opcina hrvatska Kostajnica, opcina Dvor na Uni.”

Zajednica Opcina Karlovac:

„opcina Gvozd (Vrginmost), opcina Vojnic, opcina Karlovac, opcina Ozalj, opcina Duga Resa, opcina Slunj.”

Zajednica Opcina Rijeka:

„opcina Cabar, opcina Rijeka, opcina Opatija, opcina Labin, opcina Pula, opcina Rovinj, opcina Buje, opcina Buzet, opcina Pazin, opcina Delnice, opcina Vrbovsko, opcina Ogulin, opcina Krk, opcina Rab, opcina Cres, opcina, Crikvenica, opcina Pag.”

Zajednica Opcina Lika:

„opcina Otocac, opcina Gospic, opcina Lapac, opcina Korenica, opcina Gracac”

Zajednica Opcina Dalmacija:

„opcina Obrovac, opcina Zadar, opcina Benkovac, opcina Biograd na Moru, opcina Sibenik, opcina Knin, opcina Drnis, opcina Sinj, opcina Omis, opcina Imotski, opcina Makarska, opcina Vrgorac, opcina Ploce, opcina Metkovic, opcina Dubrovnik, opcina Korcula, opcina Mljet, opcina Hvar, opcina Vis, opcina Brac”

Zajednica Opcina Split:

„opcina Split,opcina Solin, opcina Kastela”

 

 

 

jarasok-1990-1991-majusig.png

alap kép forrás: Wikipedia

 térkép nagyobb méretben a képgalériában 

TÉRKÉPEK SZEMLÉLTETŐK HORVÁTORSZÁG

 

1991.március 31-től a horvát kormányzat változtatás eszközölt a horvát közigazgatásban, mely során május 30-tól érvénybe lépett törvény alapján a központi járások május az alábbi képen alakultak:

Zajednica Opcina Osijek:

„opcina Beli Manastir, opcina Osijek, opcina Valpovo, opcina Dakovo, opcina Orahovica, opcina Nasice, opcina Donji Miholjac”- a korábban „ZO Osijek” illetlkessége alatt álló Szlatina (Slatina)  járás átkerült Virovitica ZO ellenőrzése alá, Vukovar, Vinkovci, Zsupanja (Zupanja) járások önálló központi járást alkottak Vukovar központtal. Nova Gradiska, Szlavónszki Bród, Pozsega járások szintén önálló járást alkottak Pozsega (Pozega) központtal. Pozsega „ZO” alá került Pakrác járás, mely korábban ”ZO  Bjelovar” illetékessége alá tartozott.  

„Zajednica Opcina Vukovar”

„opcina Vukovar, opcina Vinkovci, opcina Zupanja”

„Zajednica Opcina Pozega”

„opcina Slavonski Brod, opcina Nova Gradiska, opcina Pozega, opcina Pakrac”- Pakrác járás korábban korábban ”ZO  Bjelovar” illetékessége alá tartozott.  

„Zajednica Opcina Virovitica”

„opcina Virovitica, opcina Daruvar, opcina Grubisno Polje, , opcina Garesnica, opcina Slatina”- „ZO Virovitica” illetékessége alá került Szlatina járás, mely korábban „ZO Osijek” alá tartozott..

„Zajednica Opcina Bjelovar”:

„opcina Krizevci, opcina Koprivnica, opcina Durdevac, opcina Bjelovar, opcina Cazma, opcina Vrbovec”- korábban  Vrbovec járás „ZO Zgareb” alá tartozott. Korábban „ZO Bjelovar” illetékességéhez tartozott Grubisno Polje, Virovitica, Daruvar,  Pakrác, Garesnica járások, melyek átkerültek „ZO Virotvitica” önálló járás alá.

„Zajednica Opcina Varazdin”:

„opcina Varazdin, opcina Cakovac, opcina Ludberg, opcina Novi Marof, opcina Ivanec”

 

„Zajednica Opcina Krapinska”:

„opcina Krapina, opcina Pregrada, opcina Klanjec, opcina Zabok, opcina Zlatar Bistrica, opcina Donja Stubica, opcina Sveta Ivana Zelina”korábbi elnevezése „Hrvatskoga Zagorja”. „ZO Krapisnka” központi járáshoz csatolták a korábban Donja Stubica és Sveta Ivana Zelina járások.

„Zajednica Opcina Zagreb”:

 Fővároson belüli kerületek: „Susedgrad, Crnomerec, Centar Medvescak, Maksimir, Dubrava,  Tresnjevka, Trnje, Pescenica, Novi Zagreb” – „Zagreb” fővároson kívül eső területek, játások: „Dugo Selo, Zapresic, Samobor, Velika Gorica, Sesvete”. Kivált „ZO Zagreb” illetékességéből Vrbovec, mely „ZO Bjelovar” ellenőrzése alá került, Donja Stubica és Sveta Ivana Zelina járások, melyek „ZO Krapiska” alá kerültek, Ivanec Grad, Kutina, Novszka ( Novska) járások, melyek „ZO Sisak” alá kerültek, Jastrebarsko járás pedig „ZO Karlovac” alá került.

„Zajednica Opcina Sisak”:

„opcina Sisak, opcina Ivanec Grad, opcina Kutina, opcina Novska, opcina Petrinja, opcina Glina, opcina Hrvatska Kostajnica, opcina Dvor na Uni”- a „ZO Sisak” illetékessége alá sorolták a korábban „ZO Zagreb” illetékessége alatt álló  Ivanec Grad, Kutina, Novszka ( Novska) járások.

„Zajednica Opcina Karlovac”:

„opcina Jastrebarsko, opcina Gvozd (Vrginmost), opcina Vojnic, opcina Karlovac, opcina Ozalj, opcina Duga Resa, opcina Slunj, opcina Ogulin”- „ZO Karlovac” illetékessége alá sorolták a korábban „ZO Zagreb” ellenőrzése alatt álló Jastrebarsko járást és a  „ZO Rijeka” ellenőrzése alatt álló Ogulin járást.

„Zajednica Opcina Rijeka”:

„opcina Cabar, opcina Rijeka, opcina Opatija, opcina Delnice, opcina Cres-Losinj-Krk, opcina, Crikvenica”,- a korábbi „ZO Rijeka” központi járásból kivált Labin, Pula, Rovinj, Buje,  Buzet, Pazin járások, mely önálló járást alkottak „ZO Pazin” néven. Kivált „ZO Rijeka” ellenőrzéséből Pag, Rab és Senj járások, melyek a továbbiakban „ZO Gospic” alá tartoztak. Kivált „ZO Rijeka” ellenőrzéséből Ogulin járás, mely a továbboakban „ZO Karlovac” alá tartoztak. 

 

 

„Zajednica Opcina Pazin”:

„opcina Pazin, opcina Buje, opcina Buzet, opcina Labin, opcina Pula, opcina Rovinj”- a fenti járások korábban „ZO Rijeka” központi járáshoz tartoztak.

 

„Zajednica Opcina Gospic”:

„opcina Rab, opcina Pag, opcina Senj, opcina Otocac, opcina Gospic, opcina Korenica”- a „ZO Gospic” illetékessége alá sorolták a korábban „ZO Rijeka” alá tartozó ellenőrzéséből Pag, Rab és Senj járások. Kivált „ZO Gospic” illetékessége alól és „ZO Zadar” alá vonták Lapac és Gracsác (Gracac) járások.

 

A korábbi „Zajednica Opcina Dalmacija” központi járást három külön központi járásra osztották:

 „Zajednica Opcina Zadar”:

„opcina Zadar, opcina Benkovac, opcina Biograd na Moru, opcina Obrovac, opcina Lapac, opcina Gracac”- a „ZO Zadar” illetékessége alá vonták a korábban „ZO Gospic” alá tartozó Lapac és Gracsác (Gracac) járásokat.

„Zajednica Opcina Sibenik”:

 „opcina Sibenik, opcina Knin, opcina Drnis”

„Zajednica Opcina Dubrovnik”:

„opcina Ploce, opcina Metkovic, opcina Dubrovnik, opcina Korcula, opcina Lastovo „

„Zajednica Opcina Split”:

„opcina Split, opcina Solin, opcina Kastela,  opcina Trogir, opcina Sinj, opcina Omis, opcina Imotski, opcina Makarska, opcina Vrgorac, opcina Hvar, opcina Vis, opcina Brac”.- a korábban három járás ( „opcina Split,opcina Solin, opcina Kastela”) alkotta „ZO Split” kiegészült a fenti többi járásokkal.

 

 

 

 

jarasok-1991-majustol-1992-decemberig.png

 

 

alap kép forrás: Wikipedia

                                  térkép nagyobb méretben a képgalériában 

TÉRKÉPEK SZEMLÉLTETŐK HORVÁTORSZÁG

 

 

MEGYÉSÍTÉSI REFORM 1992.

 

1992.november 19-től megválltozott a horvát közigazgatási forma. Az eddigi régiós járásközpontokat felválltotta a zsupánság (megyésítés). Zsupánságok alakultak (megyék) :

„ Vukovarsko-srijemska” – központ Vukovar

„ Osijecko-baranjska” – központ Eszék (Osijek)

„ Pozesko-slavonska” – központ Pozsega (Pozega)

„ Brodsko-posavska” – központ Szlavónszki Bród (Slavonski Brod)

„Viroviticko-podravska”- központ Virovitica

 „Bjelovarsko-moslavacka” – központ Bjelovar

„Koprivnicko-krizevacka” –központ Koprivnica

„Varazdinska” – központ Varazsdin (Varazdin)

„Medimurska” – központ Csakovác (Cakovec)

„Krapinsko-zagorska” – központ Krapina

„Zagrebacka” – központ Zágráb (Zagreb)

„Karlovacka”- központ Karlovac

„Sisacka” –központ Sziszak (Sisak)

„Istarska” –központ Pazin

„Rijecko-goranska” – központ Rijeka

” Licko-primorska”- központ Gospic

„Zadarsko-kninska”- központ Zadar

„Sibenska” – központ Sibenik

„Splitsko-dalmatinska” – központ Szplit (Split)

„Dubrovacka”-központ Dubrovnik

Zágráb (Zagreb) főváros önálló közigazgatással bírt, de nem képzett önmagában megyét és nem birtokolt megyei szintű előjogokat. Előjogokat elvézett nagyobb városok voltak, melyek nem képeztek megyeszékhelyt, Gyakovo (Dakovo), Pula, Vinkovci.

1992.december 18-tól ismételt főleg elnevezés beli reform következett be. 1992.december 29-én a horvát kormányzat törvényt fogadott (PA4-115/1-92. számú) el Horvátország új közigazgatásáról, melyben a korábbi központi járások helyett megyéket hoznak létre. Húsz megyét, és külön Zágráb (Zagreb) fővárost-mely most már megyei jogokat élvezett-, a megyékben hatvankilenc megyei jogú várost négyszáztizennyolc járást és két kerületet hoztak létre. 1993.évben végrehajtásra kerül a közigazgatási reform. Ennek során a korábbi „Bjelovarsko-moslavacka” megyéből „Moslovacka” tájrész átkerült a Sziszak (Sisak) város irányítása alatt álló „„Sisacka” megyéhez és így képezett „Sisacka-moslovacka” megyét, mind amellett „Bjelovarska” megyét „Bjelovarska-bilogorska” megyének nevezték el. „Rijecko-goranska” megye továbbiakban, mint „Primorsko-goranska” megye néven müködött, Rijeka megyeszékkel. Új elnevezést kapott a Gospic megyeszék alatt irányított „” Licko-primorska” megye, a továbbiakban „Licko-senjska” elnevezéssel funkcionált. A korábban „Dubrovacka” elnevezés alatt álló megyét pedig átnevezték „Dubrovacko-neretvanska” megyének. Ezen rendszer 1997.február 7-ig állt fenn. 1997.év januárjában a 01-97-117/1. számú törvény alapján megreformálta a horvát kormány a megyéket.

Egyes megyéken belül különleges státusszal bírt „Sisak” megyében- Kotar (kerület) Glina, „Zadarsko-Kninsko” megyében- Kotar (kerület) Knin.

Megyeszékhelyek: Bjelovar, Csakovác (Cakovec), Dubrovnik, Gospic Karlovac, Koprivnica, Krapina, Pazin, Pozsega (Pozega), Eszék (Osijek), Rijeka, Sziszak (Sisak), Szlavónszki Bród (Slavonski Brod), Szplit (Split), Sibenik, Varazsdin (Varazdin), Virovitica, Vukovar, Zadar, Zágráb (Zagreb).

Város státuszt kapott: Béli Manasztir (Beli Manastir),  Biograd na moru, Buje, Buzet, Crikvenica, Csabar (Cabar), Daruvar, Duga Resa, Drnis, Gykovo (Dakovo), Hvar, Kastela, Knin, Korcsula (Korcula), Krizsevác (Krizevci), Krk, Kutina, Ilok, Imotski, Labin, Makarska, Metkovic,  Nasice, Nova Gradiska, Novi Vinodolski, Novszk (Novska), Ogulin, Omis, Opatija, Otocsac (Otocac), Petrinja, Podravszka Szlatina (Podravska Slatina), Pula, Plocse (Ploce), Porecs (Porec), Rab, Rovinj, Szamobor (Samobor), Szenj (Senj), Szinj (Sinj), Szlunj (Slunj), Szolin (Solin), Trogir, Valpovo, Vinkovci, Vis, Zabok,  Zlatar, Zsupanja (Zupanja).

1992.12.29-től Horvátország megyéi:

„Zagrebacka” – központ Zágráb (Zagreb)-

 városi és települési járások: „Samobor város, Brdovec, Dugo Selo, Rugvica, Brckovljani, Hrusevec Kupljenski, Pusca,  Sveta Nedjelja, Sveti Ivan Zelina, Jastrebarsko, Klinca Sela, Pisarovina, Zumberak (Krasic), Sosice, Vrbovec, Presaka, Rakovice, Gradec, Dubrave, Farkasevac, Jakovlje települések”.

 

„Krapinsko-zagorska” – központ Krapina –

városi és települési járásai: „Krapina város, Zabok város, Zlatar város, Bedekovcina, Budinscina, Desinic, Donja Stubica, Durmanec, Gornja Stubica, Hum na Sutli, Hrascina, Klanjec, Kraljevec na Sutli, Tuhelj, Zagorska Sela, Konjscina, Krapinske Toplice, Lobor, Mace, Marija Bistrica, Mihovljan, Oroslavje, Petrovsko, Pregrada, Radoboj, Stubicke Toplice, Sv. Kriz Zacretje, Veliko Trgovisce, Zlatar-Bistrica,  Zlatar Bistrica”.

„Sisacko-moslavacka” –központ Sziszak (Sisak)

városi és települési járásai: ”Sisak, Kutina, Novska, Petrinja városok, Lipovljani, Lekenik, Martinska Ves, Jasenovac, Jabukovac, Popovaca, Velika Ludina, Sunja, Ivanic Grad, Klostar Ivanic, Kriz települések- a megyén belül önálló került volt Kotar Glina: (Gornji Klasnic, Glina, Vojnic, Lasinja, Vrginmost/Gvozd, Topusko, Mecencani, Donji Kukuruzari, Hrvatska Kostajnica, Utolica, Hrvatska Dubica, Gvozdansko, Dvor, Divusa)”.

 „Karlovacka”- központ Karlovac–

városi és települési járásai: „Karlovac, Duga Resa, Ogulin, Slunj városok, Barilovici, Cetingrad, Draganici, Generalski Stol, Krnjak, Netretic, Bosiljevo, Josipdol, Plaski, Saborsko, Ozalj, Rakovica, Skakavac, Zakanje települések„.

 „Varazdinska” – központ Varazsdin (Varazdin)

városi és települési járásai: ”Varazdin város, Cestica, Gornji Kneginec, Jalzabet, Vidovec, Petrijanec, Sveti Ilija, Beretinec, Trnovec Bartolovecki, Vinica, Sracinec, Bednja, Marusevec, Ivanec, Klenovnik, Donja Voca, Lepoglava, Ludbreg, Donji Martijanec, Sveti Durd, Mali Bukovec, Novi Marof, Varazdinske Toplice, Hum Breznicki, Ljubescica, Breznica, Visoko települések”.

„Koprivnicko-krizevacka” –központ Koprivnica–

városi és települési járásai: „Koprivnica, Krizevci városok, Koprivnicki Ivanec, Peteranec, Drnje, Gola, Legrad, Delekovec, Novigrad Podravski, Hlebine, Rasinja, Sokolovac, Durdevac, Sveti Petar Orehovec, Klostar Podravski, Sveti Ivan Zabno, Molve, Ferdinandovac Brodic, Virje települések”.

 

„Bjelovarsko-bilogorska” – központ Bjelovar-

városi és települési járásai: „Bjelovar, Daruvar városok, Kapela, Veliko Trojstvo, Nova Raca, Velika Pisanica, Koncanica, Dezanovac, Sirac, Dulovac, Cazma, Ivanska, Stefanje, Grubisno Polje, Veliki Grdevac, Garesnica, Berek, Hercegovac, Rovisce települések”.

 „Primorsko-goranska”- központ Rijeka –

városi és települési járásai: „Rijeka, Crikvenica, Cabar, Novi Vinodolski, Opatija, Rab városok, Bakar, Cres, Omisalj, Vrbnik, Fuzine, Lovran, Moscenicka Draga, Mali Losinj, Matulji, Vinodolska (Bribir), Skrad, Ravna Gora, Mrkopalj, Brod Moravice, Vrbovsko települések”.

„Licko-senjska” – központ Gospic–

városi és települési járásai: „Gospic, Otocac, , Senj városok, Brinje, Karlobag, PerusicVrhovine, Novalja, Pag települések”.

„Viroviticko-podravska”- központ Virovitica–

városi és települési járásai: „Virovitica, Podravska Slatina városok, Zdendci, Crnac, Cacinci, Lukac, Gradina, Orahovica, Cadavica, Nova Bukovica, Mikleus, Sopje, Vocin, Suhopolje, Spisic Bukovica, Pitomaca települések”.

„ Pozesko-slavonska” – központ Pozsega (Pozega)

városi és települési járásai: „Pozega, Nasice városok, Brestovac, Caglin, Jaksic, Kaptol, Kutjevo, Pleternica, Velika, Fericanci, Durdenovac, Lipik, Pakrac, Podgorac települések”.

„ Brodsko-posavska” – központ Szlavónszki Bród (Slavonski Brod)

városi és települési járásai: „ Slavonski Brod, Nova Gradiska városok, Bebrina, Brodski Stupnik,  Donji Andrijevci, Grundinci, Garcin, Klakar, Sibinj, Slavonski Samac, Oriovac, Vrpolje, Velika Kopanica, Podcrkavlje, Oprisavci, Cernik, Davor, Gornji Bogicevci, Vrbje, Nova Kapela, Okucani, Resetari, Staro Petrovo Selo, Stara Gradiska települések”.

 

 „Zadarsko-kninska”- központ Zadar–

városi és települési járásai: „Zadar, Biograd na Moru városok, Bibinje, Sukosan, Zemunik Donji, Skabrnja, Policnik, Posedarje, Novigrad, Starigrad, Razanac, Nin, Vir, Preko, Kali, Sali, Pasman, Pakostane, Sv. Filip i Jakov településk- a megyén belül önálló került volt Kotar Knin: (Knin város, Jasenice, Krusevo, Obrovac, Nadvoda, Smilcic, Polaca, Benkovac, Lisicic, Lisane Ostrovicke, Stankovci, Kistanje, Ervenik, Orlic, Lovinac, Gracac, Donji Lapac, Udbina Titova Korenica, Smoljanac, Kijevo, Civljane települések)”.

„ Osijecko-baranjska” – központ Eszék (Osijek)

városi és települési járásai: „Osijek, Dakovo, Beli Manastir városok, Ceminac, Popovac, Petlovac, Knezevi Vinogradi, Bilje, Draz, Darda, Belisce, Bizovac, Cepin, Ernestinovo, Gorjani, Punitovci, Drenje, Koska, Petrijevci, Satnica Dakovacka, Trnava, Semeljci, Strizivojna, Levanjska Varos, Valpovo, Vuka, Viskovet, Donji Miholjac, Sljivosevci, Marijanci, Viljevo Donje, Moslavina Podravska, Erdut, Antunovac Tenjski települések”.

„Sibenska” – központ Sibenik–

városi és települési járásai: „Sibenik, Drnis városok, Primosten, Skradin, Tisno, Vodice, Oklaj, Ruzic (Gradac), Unesic települések”.

„ Vukovarsko-srijemska” – központ Vukovar–

városi és települési járásai: „ Vinkovci, Vukovar, Ilok, Zupanja városok, Bosnjaci, Borovo, Cerna, Gradiste, Gunja, Drenovci, Ivankovo, Jarmina, Lovas, Tovarnik, Nustar, Nijemci, Otok, Bogdanovci, Tompojevci, Stari Jankovci, Stari Mikanovci, Tordinci, Trpinja, Vrbanja, Andrijasevci, Babina Greda települések”.

„Splitsko-dalmatinska” – központ Szplit (Split)

városi és települési járásai: „ Split, Hvar, Imotski , Kastela,  Makarska, Omis, Sinj, Solin, Trogir, , Vis városok, Podstrana, Bol, Pucisca, Postira Dol, Selca, Donji Muc, Dugi Rat, Solta (Grohote), Hrvace,  Podbalje (Drum), Cista Provo, Lovrec, Donji Prolozac, Zmijava-Runovic (Zmijavci), Jelsa, Sucuraj, Kastelsak Zagora (Lecevica), Podgora, Gradac, Donja Brela, Baska Voda, Marina, Otok, Dicmo, Klis, Supetar, Milna, Stari Grad, Sestanovac, Seget (Donji Seget), Trilj, Vrlika, Komiza, Vrgorac, Nerezisca, Zagvozd települések”.

„Istarska” –központ Pazin–

városi és települési járásai: „ Pazin, Buje, Buzet, Labin városok, Bale, Barban, Brtonigla, Cerovlje, Gracisce, Groznjan, Kanfanar, Krsan, Rasa, Lanisce, Liznjan, Lupoglav, Sveti Lovrec, Marcana, Medulin, Motovun, Sveti Nedilja, Vodnjan, Vrsar, Zminj települések”.

„Dubrovacko-neretvanska” – központ Dubrovnik–

városi és települési járásai: „Dubrovnik, Korcula, Metkovic, Ploce városok, Konavle (Cavtat), Ston, Orebic, Mljet, Blato, Opuzen, Kula Norinska, Pojezerje (Otric-Seoci), Slivno, Zazablje (Mliniste), Vela Luka, Lastovo (sziget) települések”. 

„Medimurska” – központ Csakovác (Cakovec) –

városi és települési járásai: „Cakovec város, Belica, Donja Dubrava, Donji Kraljevec, Gorican, Mala Subotica, Mursko Sredisce, Nedelisce, Poturen, Prelog, Sveti Juraj na Bregu, Sveti Martin na Muri, Selnica, Strigova, Domasinec, Kotoriba, Donji Vidovec, Vratisinec települések”.

 
   

1992---1997-02-07---ig.png

                                 alap kép forrás Wikipedia

 térkép nagyobb méretben a képgalériában

TÉRKÉPEK SZEMLÉLTETŐK HORVÁTORSZÁG

 

 

MEGYÉSÍTÉSI KÖZIGAZGATÁSI REFORM

1997

 

A háború utáni időszakban, 1995. év után a horvát kormányzat ismételten reformizálta a közigazgatási területeket. 1997.évben (január 17.) történik meg a horvát kormányzat általi újabb közigazgatási reform elfogadása, majd annak  január 30-tól kezdődő végrehajtása. Az új törvény értelmében eltörlik a „Kotar” (kerület) önálló területeket. A megyék esetében „Sisacko-moslavacka” megyében- Kotar (kerület) Glina és „Zadarsko-Kninsko” megyében- Kotar (kerület) Knin önállóságai megszüntek. „Zadarsko- Kninsko” megszünik és létrehozzák belőle külön „Zadarska” megyét. „Kninsko” területet Sibenik megyéhez csatolják, így alakították ki „Sibensko-kninska” megyét. A korábbi 1997.év előtti „Zadarsko- Kninsko” megye Kotar Knin részéből  („Jasenice, Krusevo, Obrovac, Nadvoda, Smilcic, Polaca, Benkovac, Lisicic, Lisane Ostrovicke, Stankovci, Kistanje, Ervenik, Knin, Orlic, Lovinac, Gracac, Donji Lapac, Udbina Titova Korenica, Smoljanac, Kijevo, Civljane”) területek három megyéhez csatolódnak:

„Gracac, Jasenice, Krusevo, Obrovac, Nadvoda, Smilcic, Polaca, Benkovac, Lisicic, Lisane Ostrovicke, Stankovci” területeket „Zadarska” megyéhez csatolták. a megyében a továbbiakban „Kolan, Pag, Povljana, Vir, Privlaka, Nin, Vrsi, Razanac, Posedarje, Novigrad, Starigrad, Policnik, Zadar, Bibinje, Sukosan, Zemunik Donji, Skabrnja, Galovac, Polaca, Sv. Filip i Jakov, Biograd na Moru, Pakostan, Stankovci, Lisane Ostrovicke, Benkovac, Preko, Kali, Sali, Kukljica, Pasman, Tkon” járások funkcionáltak.

„Lovinac, Donji Lapac, Udbina Titova Korenica” területeket „Licko-senjska” megyéhez csatolták. A megyében a továbbiakban „Brinje, Otocac, Vrhovina, Plitvica Jezera, Udbina, Donji Lapac, Lovinac, Gospic, Karlobag, Senj, Perusic, Novalja” járások funkcionáltak.

„Kistanje, Ervenik, Knin, Orlic, Kijevo, Civljane” területeket „Sibensko-kninska” megyéhez csatolták. A megyében a továbbiakban „Murter, Pirovac, Tisno, Tribunj, Vodice, Skradin, Bilice, Drnis, Unesic, Gradac (Ruzic), Oklaj (Promina), Orlic (Biskupija), Kijevo, Civljane, Knin, Ervenik, Kistanje, Primosten, Rogoznica” járások funkcionáltak. 

„Sisacko-moslavacka” megyében- Kotar (kerület) Glina megszünt. A kerület alá tartozott részek („Gornji Klasnic, Glina, Vojnic, Lasinja, Vrginmost/Gvozd, Topusko, Mecencani, Donji Kukuruzari, Hrvatska Kostajnica, Utolica, Hrvatska Dubica, Gvozdansko, Dvor, Divusa”) jórésze maradt „Sisacko –Moslavacka” megyében, de „Vojnic” átkerült „Karlovacka” megyébe. Mindamellett más megyékben is több járástérség megváltozott. Horvátországi megyék 1997-től: 

„Zagrebacka” megye- központ Zágráb (Zagreb):

városi és települési járások: „Dugo selo, Ivanic.Grad, Jastrebarsko, Samobor, Sveti Ivan Zelina, velika Gorica, Vrbovec, Zapresic városok, Bedenica, Bistra, Brckovljani, Brdovec, Dubrava, Dubravica, Farkasevac,  Gradec, Jakovlje, Klinca Sela, Krasic, Klostar Ivanic, Kravarsko, Kriz, Luka, Marija Gorica, Orle, Pisarovina, Pokupsko, Preseka, Pusca, Rakovec, Rugvica, Stupnik, Sveta Nedjelja, Zumberak (Kostanjevac) települések”,

„Krapinsko-zagorska” megye- központ Krapina:

városi és települési járások: „Donja Stubica, Klanjec, Krapina, Oroslavje, Pregrada, Zabok, Zlatar városok, Bedekovcina, Budinscina, Desinic, Durmanec, Gornja Stubica, Hrascina, Hum na Sutli, Jesenje, Konjscina, Kraljevec na Sutli, Krapinske Toplice, Kumrovec, Lobor, Mace, Marija Bistrica, Mihovljan, Novi Golubovec, Petrovsko, Radobolj, Stubicke Toplice, Sveti Kriz Zacretje, Tuhelj, Veliko Trgovisce, Zagorska Sela, Zlatar-Bistrica települések.”

 

 

„Sisacko-moslavacka” megye- központ Sziszak (Sisak):

városi és települési járásai: ” Glina, Hrvatska Kostajnica, Sisak, Kutina, Novska, Petrinja városok, Donji Kukuruzari, Dvor,  Vrginmost/Gvozd, Hrvatska Dubica, Jasenovac, Lekenik, Lipovljani, Majur, Martinska Ves, Popovaca, Sunja, Topusko, Velika Ludina települések”.

 „Karlovacka” megye- központ Karlovac:

városi és települési járásai: „Karlovac, Duga Resa, Ogulin, Slunj, Ozalj városok, Barilovici, Bosiljevo, Cetingrad, Draganici, Generalski Stol, Josipdol, Krnjak, Lasinja, Netretic,  Plaski, Rakovica, Ribnik, Saborsko, Tounj, Vojnic, Zakanje települések„.

„Varazdinska” megye– központ Varazsdin (Varazdin) –

városi és települési járásai: ”Varazdin, Ivanec, Lepoglava, Ludbreg, Novi Marof, Varazdinske Toplice város, Bednja, Breznica, Hum Breznicki, Beretinec, Cestica, Donja Voca, Donji Martijanec, Gornji Kneginec, Jalzabet, Klenovnik, Ljubescica,  Mali Bukovec, Marusevec, Petrijanec, Sracinec, Sveti Durd, Sveti Ilija, Trnovec Bartolovecki, Veliki Bukovec, Vidovec, Vinica, Visoko települések”.

 „Koprivnicko-krizevacka” megye –központ Koprivnica–

városi és települési járásai: „Koprivnica, Krizevci, Durdevac városok, Drnje, Gola, Delekovec, Ferdinandovac, Hlebine, Kalinovac, Kalnik, Klostar Podravski, Koprivnicki Ivanec, Koprivnicki Bregi, Legrad, Novigrad Podravski, Molve, Peteranec, Rasinja, Sokolovac, Sveti Petar Orehovec, Sveti Ivan Zabno, Novo Virje, Virje települések”.

„Bjelovarsko-bilogorska”megye  – központ Bjelovar-

városi és települési járásai: „Bjelovar, Daruvar Cazma, Garesnica, Grubisno Polje városok, Berek, Dezanovac, Dulovac, Ivanska, Hercegovac, Koncanica, Kapela, Nova Raca, Rovisce, Severin, Sirac, Sandrovac, Stefanje, Velika Pisanica, Veliki Grdevac, Veliko Trojstvo, Velika Trnovitica, Zrinski Toplovac  települések”.

 

 

„Primorsko-goranska”megye - központ Rijeka –

városi és települési járásai: „Rijeka, Cres, Bakar, Delnice, Kastav, Kraljevica, Krk, Mali Losinj, Crikvenica, Cabar, Novi Vinodolski, Opatija, Rab, Vrbovsko városok, Baska, Cavle, Dobrinj, Omisalj, Vrbnik, Fuzine, Jelenje, Klana, Kostrena, Kokve,  Lovran, Malinska Dubasnica, Moscenicka Draga, Matulji, Vinodolska (Bribir), Skrad, Ravna Gora, Mrkopalj, Brod Moravice, Viskovo települések”.

„Licko-senjska” megye – központ Gospic–

városi és települési járásai: „Gospic, Otocac, Novalja, Senj városok, Brinje, Otocac, Vrhovina, Plitvica Jezera (Korenica), Udbina, Donji Lapac, Lovinac, Gospic, Karlobag, Senj, Perusic települések”.

 „Viroviticko-podravska” megye- központ Virovitica–

városi és települési járásai: „Virovitica, Podravska Slatina,Orahovica városok, Zdendci, Crnac, Cacinci, Lukac, Gradina, Cadavica, Nova Bukovica, Mikleus, Sopje, Vocin, Suhopolje, Spisic Bukovica, Pitomaca települések”.

„ Pozesko-slavonska” megye– központ Pozsega (Pozega) –

városi és települési járásai: „Pozega, Pakrac, Pleternica, Lipik városok, Brestovac, Caglin, Jaksic, Kaptol, Kutjevo, Velika települések”.

„ Brodsko-posavska” megye – központ Szlavónszki Bród (Slavonski Brod) –

városi és települési járásai: „ Slavonski Brod, Nova Gradiska városok, Bebrina, Brodski Stupnik, Bukovlje, Donji Andrijevci, Dragalic, Gornja Vrba, Grundinci, Garcin, Klakar, Sibinj, Slavonski Samac, Oriovac, Vrpolje, Velika Kopanica, Podcrkavlje, Oprisavci, Cernik, Davor, Gornji Bogicevci, Vrbje, Nova Kapela, Okucani, Resetari, Sikirevci, Staro Petrovo Selo, Stara Gradiska települések”.

 „Zadarska” megye- központ Zadar–

városi és települési járásai: „Zadar, Biograd na Moru városok, Bibinje, Sukosan, Zemunik Donji, Skabrnja, Policnik, Posedarje, Novigrad, Starigrad, Razanac, Nin, Vir, Preko, Kali, Sali, Pasman, Pakostane, Sv. Filip i Jakov településk- a megyén belül önálló került volt Kotar Knin: (Knin város, Jasenice, Krusevo, Obrovac, Nadvoda, Smilcic, Polaca, Benkovac, Lisicic, Lisane Ostrovicke, Stankovci, Kistanje, Ervenik, Orlic, Lovinac, Gracac, Donji Lapac, Udbina Titova Korenica, Smoljanac, Kijevo, Civljane települések)”.

 

 

 „ Osijecko-baranjska” megye– központ Eszék (Osijek) –

városi és települési járásai: „Osijek, Dakovo, Beli Manastir városok, Ceminac, Popovac, Petlovac, Knezevi Vinogradi, Bilje, Draz, Darda, Belisce, Bizovac, Cepin, Ernestinovo, Gorjani, Punitovci, Drenje, Koska, Petrijevci, Satnica Dakovacka, Trnava, Semeljci, Strizivojna, Levanjska Varos, Valpovo, Vuka, Viskovet, Donji Miholjac, Sljivosevci, Marijanci, Viljevo Donje, Moslavina Podravska, Erdut, Antunovac Tenjski települések”.

„Sibensko-kninska” – központ Sibenik–

városi és települési járásai: „Sibenik, Drnis városok, Primosten, Skradin, Tisno, Vodice, Oklaj, Ruzic (Gradac), Unesic települések”.

„ Vukovarsko-srijemska” – központ Vukovar–

városi és települési járásai: „ Vinkovci, Vukovar, Ilok, Zupanja városok, Bosnjaci, Borovo, Cerna, Gradiste, Gunja, Drenovci, Ivankovo, Jarmina, Lovas, Tovarnik, Nustar, Nijemci, Otok, Bogdanovci, Tompojevci, Stari Jankovci, Stari Mikanovci, Tordinci, Trpinja, Vrbanja, Andrijasevci, Babina Greda települések”.

„Splitsko-dalmatinska” – központ Szplit (Split) –

városi és települési járásai: „ Split, Hvar, Imotski , Kastela,  Makarska, Omis, Sinj, Solin, Trogir, , Vis városok, Podstrana, Bol, Pucisca, Postira Dol, Selca, Donji Muc, Dugi Rat, Solta (Grohote), Hrvace,  Podbalje (Drum), Cista Provo, Lovrec, Donji Prolozac, Zmijava-Runovic (Zmijavci), Jelsa, Sucuraj, Kastelsak Zagora (Lecevica), Podgora, Gradac, Donja Brela, Baska Voda, Marina, Otok, Dicmo, Klis, Supetar, Milna, Stari Grad, Sestanovac, Seget (Donji Seget), Trilj, Vrlika, Komiza, Vrgorac, Nerezisca, Zagvozd települések”.

„Istarska” –központ Pazin–

városi és települési járásai: „ Pazin, Buje, Buzet, Labin városok, Bale, Barban, Brtonigla, Cerovlje, Gracisce, Groznjan, Kanfanar, Krsan, Rasa, Lanisce, Liznjan, Lupoglav, Sveti Lovrec, Marcana, Medulin, Motovun, Sveti Nedilja, Vodnjan, Vrsar, Zminj települések”.

„Dubrovacko-neretvanska” – központ Dubrovnik–

városi és települési járásai: „Dubrovnik, Korcula, Metkovic, Ploce városok, Konavle (Cavtat), Ston, Orebic, Mljet, Blato, Opuzen, Kula Norinska, Pojezerje (Otric-Seoci), Slivno, Zazablje (Mliniste), Vela Luka, Lastovo (sziget) települések”. 

 

 

„Medimurska” – központ Csakovác (Cakovec) –

városi és települési járásai: „Cakovec város, Belica, Donja Dubrava, Donji Kraljevec, Gorican, Mala Subotica, Mursko Sredisce, Nedelisce, Poturen, Prelog, Sveti Juraj na Bregu, Sveti Martin na Muri, Selnica, Strigova, Domasinec, Kotoriba, Donji Vidovec, Vratisinec települések”.

„Grad Zagreb”-főváros Zágráb

 

Sibensko-kninska megye-

 Murter, Pirovac, Tisno, Tribunj, Vodice, Skradin, Bilice, Drnis, Unesic, Gradac (Ruzic), Oklaj (Promina), Orlic (Biskupija), Kijevo, Civljane, Knin, Ervenik, Kistanje, Primosten, Rogoznica

 

1997-tol-megyek-napjainkig.png

 

 térkép nagyobb méretben a képgalériában

TÉRKÉPEK SZEMLÉLTETŐK HORVÁTORSZÁG

forrás:

http://narodne-novine.nn.hr/clanci/sluzbeni/127788.html

http://www.croatianviewpoint.com/Maps_P1.php

http://www.hkv.hr/izdvojeno/vai-prilozi/ostalo/prilozi-graana/21933-m-nosic-hrvatske-zupanije.html

A horvát kormányzat által 2006.július 13-án elfogadott törvény  „Zakona prestaje važiti Zakon o područjima županija, gradova i općina u Republici Hrvatskoj (»Narodne novine« br. 10/97., 124/97., 50/98., 68/98., 22/99., 42/99., 117/99., 128/99., 44/00., 129/00., 92/01., 79/02., 83/02., 25/03., 107/03. i 175/03.) Klasa: 015-02/06-01/04, Zagreb, 13. srpnja 2006.

-ZASTUPNIČKI DOM SABORA REPUBLIKE HRVATSKE,Na temelju članka 89. Ustava Republike Hrvatske, donosim ,UKAZ,o proglašenju Zakona o područjima županija, gradova i općina u Republici Hrvatskoj Proglašavam Zakon o područjima županija, gradove i općina u Republici Hrvatskoj koji je donio Zastupnički dom Sabora Republike Hrvatske na sjednici 29. prosinca 1992.Broj : PA4-115/1-92.,Zagreb, 30. prosinca 1992.,predsjednik Republike Hrvatske, dr. Franjo Tuđman, v. r.

DIPLOMSKI RAD br. 34/PE/2015.ANALIZA ŽUPANIJA U REPUBLICI HRVATSKOJ – POVIJEST, DEMOGRAFIJA, GOSPODARSTVO.  Nikola Novak,Varaždin, lipanj2015.

doc. dr. sc. Živana Heđbeli INSTITUCIJE DRŽAVNE UPRAVE REPUBLIKE HRVATSKE OD OSAMOSTALJENJA DO ČLANSTVA U EUROPSKOJ UNIJI I. DIO 1990. - 2004.

 

FOLYTATÁS A TOVÁBBI RÉSZEKBEN

 
 
 
 

A mappában található képek előnézete TÉRKÉPEK SZEMLÉLTETŐK HORVÁTORSZÁG