Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


HORVÁTORSZÁG ISMERTETŐ 2.rész


BANOVINA (Bánság),

 

POKUPLJE (Kupamente)

 

 

banovina.jpg

 

 

Bánság és Kupamente térképe

 

A régió északi határát képezte a Vukomericke hegység vonulata és Draganicka suma tájrész. Nyugaton a régiót Kordun régió határolta a Trepca és Glina folyó mente. A régió déli határát az Una határfolyó képezte, mely Bosznia és Hercegovina- Horvátország geográfiai határát alkotta. A régió keleti határát a Száva folyó képezte elérve Turopolje tájrészt, mely lezárta a régió határát. A régió két főbb tájegység alkotta. A Kupa folyó vonalán terült el kelet-nyugati irányon a Kupamente (Pokuplje) tájegység a Vukomericke hegység és Zrinska Gora hegység közt átnyúlva Kordun régióba. A Zrinska Gora hegység és a hegység valamint a Száva folyó közti részt alkotta a Bánság (Banovina). A Bánság magába foglalta Zrinska Gora hegyvidéket a Glina folyótól a Sunja folyóig, a Sunja folyó és Száva folyó közti zónát. Kisebb részben a régió keleti, északkeleti részén Közép-Horvátország régióból átnyúlt Turopolje, Moszalvina és Lonjsko tájrészek. Turopolje régióba átnyúló része lényegében Zágráb járáshoz tartozott osztozva Sziszak járással. A régióban tekintettel a Zrinska Gora középhegység kiterjedésére erős húzóágazat volt a fakitermelés. A régióban jelentős számú szerb nemzetiségű lakos élt.  Az etnikai népességi arányok a régióban a horvát és szerb nemzetiségiek alkotta két tömb között oszlott meg. A régió déli részén (Bánság) elsősorban szerbek az északi részén (kupamente) pedig horvátok laktak, de mindkét részen egy- egy kisebb etnikai szigetet alkottak egymás nemzetiségei.  

 

Kupamente /Bánság régióban az 1991. közigazgatási adatok alapján az alábbi járások „opcsina” (opcina)  terültek el:

A régió Moszlavina tájrészén elterülő Kutina járásban 32772 horvát, 3105 szerb (többi egyéb nemzetiség) lakos élt. Szerbek lakta települések: „Brinjani, Stupovaca, Srbsko Seliste, Kutinica, Krajiska Kutinica, Mikleuska”, az összes többi főbb  települést horvátok lakták.

Pokuplje és Turopolje déli részén lévő Sisak járásban 54521 horvát, 19209 szerb (többi egyéb nemzetiség) lakos élt. Szerbek lakta települések: „Strmen, Ivanjaki Bok, Crkveni Bok, Drijaca, Cetvrkovac, Donji Hrastovac, Pobrdani, Capljani,Jasenovcani,Papici, Kostresi Saski, Slovinci, Sas, Velika Gradusa, Mali Gradusa, Radonja Luka, Sjeverovac, Kladari,  St Selo,Mala Paukova, Vukosevci, Petrinjci, Brdani Cesta, Kinjacka, Brdani Kosa, Blinski Kut, Sjeverna Kosa, Kolubacak, Palanjek Pokupski,” az összes többi főbb települést horvátok lakták, beleértve a járás székhelyét Siszak (Sisak) várost.

Pokuplje és Banovina tájrészeken terült el Petrinja járás. A járásban 15790 horvát, 15969 szerb (többi egyéb nemzetiség) lakos élt. Szerbek lakta települések- „Petrinja (többségben), Cepelis, Gornji Bacuga, Klinac, Mostanica, Luscani, Srpski Cuntic, Deanovici, Petkovac, Strazbenic, Blinje, Bijelnik, Josavica, Gornji Pastusa, Donji Pastusa, Begovici, Mackovo Selo, Miocinovici, Dodosi, Tremusnjak, Veliki Susnjar, Grabovac Banski”. Horvátok lakta települések: „Nebojan, Mala Gorica, Nova Drencina, Brest Pokupski,  Novi Farkasic Dumace, Vratecko, Slana, Donji Mokrice, Srednje Mokrice, Gornje Mokrice, Novo Seliste, Zupic, Medurace, Glinska Poljana, Gora, Strasnik, Sibic, Graberje, Pecki, Hrastovica, Kriz Hastovacki, Taboriste, Donja Budicina, Madzari, Letovanci, Hrvatski Cuntic, Prnjavor Cunticki, Kraljevcani, Dragotinci”.

 

A régió bánsági tájrészén elterülő Hrvatska Kostajnica járásban 4295 horvát, 9343 szerb (többi egyéb nemzetiség) lakos élt. Horvátok lakta települések: „Dubica, Cerovljani, Bacin, Grabostani, Mracaj, Stubalj, Kostrici, Seliste Kostajnicko, Kostajnicki Majur”.  Kostajica (többségében) és az összes többi főbb települést szerbek lakták.

A régió bánsági tájrészén elterülő Dvor járásban 1395 horvát, 12591 szerb (többi egyéb nemzetiség) lakos élt. Horvátok lakta települések: „Kozibrod, Divusa, Golubovac-Divuski, Uncani, Struga-banska, Zamlaca”. Dvor (többségében) és az összes többi főbb települést szerbek lakták.

 
   


A régió kupamenti és bánsági tájrészén elterülő Glina járásban 8041 horvát, 13975 szerb (többi egyéb nemzetiség) lakos élt. Horvátok lakta települések: ” Bjelovac, Maja, Dolnjaki, Josevica, Skela, Satorija, Gorji és Donji Vidusevac, Dvoriste, Hader, Prekopa, Kihalac, Marinbrod, Novo Selo Glinsko ,Mala és Velika Solina, Stanicevo, Donje Jame, Biscanovo, Gornji és Donji Selkovac, Batica, Donji Trstenica, Donji és Gornji Taboriste, Gornja és Donja Bucica, Desni Degoj, Dovaca, Slatina Pokupska, Zaloj, Gracanica Sisinecka”.Szerbek lakta települések:” Glina (többségében), Gornje Jame, Maljske Poljane,  Brnjeuska, Trtnik Glinski, Vlahovic, Roviska, Ravno Rasce, Majski Trtnik, Drenovac Banski, Martinovici, Veliki Gradac, Mali Gradac, Dragotina, Bijele Vode, Momcilovica Kosa, Dabrina, Donji Klasnic, Kozaperovica, Trnovac Glinski, Brestik, Brezovo Polje, Gornji Klasnic, Buzeta, Brubno, Bojna, Veliki Obljaj, Mali Obljaj, Donji Seliste, Gornji Seliste, sibine, Jajtic, Balinac, Saseva, Borovita”.

 

 

 
   


KORDUN

 

kordun.jpg

 

 

Kordun térképe

 

Kordun, Horvátország középhegységekkel tarkított, folyókkal szabdalt, turisztikailag  kiemelt régiója. Kordun szó franciai eredetű, jelentése zsinór, sor. Egy részét Kordunnak „Gornja krajina „néven is illetik, a régió a Kapela és a Petrova Gora hegységek közt terül el.

Kordunon keresztül halad át észak-dél irányba a „Karlovac – Slunj- Plitvice- Korenica –Gracac” E71 jelzésű országút, valamint ezzel párhuzamosan a „Karlovac – Korenica- Gospic-Gracac- Knin- Split”  fő vasútvonal. Kelet-nyugat vonalon a „Sisak-Petrinja -Glina –Topusko-Vrginmost-Vojnic-E71”  országút és ezzel párhuzamosan a  „Karlovac –Glina” vasútvonal. Fontos megemlíteni, hogy Kordunon keresztül lehet eljutni az E71 országútról –„Vojnic-Petrova Gora” hegységen át a bosznia és hercegovinai „Velika Kladusa” városba, ahonnan „Cazin  városba juthatunk el, és tovább Bihac vagy Bosanska Krupa felé.

Kordun földrajzi határai: Északon a régiót a Kupamente (Pokuplje) tájrész határolta, lényegében a Kupa folyó vonala Trepca folyó torkolatától a szlovén országhatárig. A Kupa folyó választotta el Kordun régiót Közép-Horvátország régiótól. Nyugaton a Kordun régió határát képezte a szlovén határtól egészen a Velika Kapela hegyvonulatig a Kupa folyó- Bela Krajina hegyvidék –Gorski Kotar hegység- Vrbovsko és Duga Resa valamint Vrbovsko és Ogulin járások határa- Delnice és Ogulin járások határa- Crkvenica és Ogulin járásk határa- Velika Kapela vonulat. a régió nyugati hátára valásztotta el Kordunt a „Primorsko-Goranske” régiótól.

Kordun régió déli határát a Velika és Mala Kapela hegyvonulat gerincvonala képezte valamint Slunj és Korenica járások határa Plitvice tájrészen áthúzódva.

Kordun keleti határát Bosznia és Hercegovina- Horvátország geográfiai határa alkotta egészen Glina folyóig. A további keleti határ a Glina folyó és Trepca folyó mentén, „Topusko-Gredjani-Cremusnica” vonalon húzódott elérve a Kupa folyót. 

Kordun régió magába foglalta a Kupamenti Pokupsko, Skakavac és Karlovac térségét, a Petrova Gora hegységet, Korana, Trzac és Dobra, Mreznica folyó mentét. Kordun főbb részei, Dél-Nyugat, Dél-Kordun („Ogulin, Cetingrad, Rakovica, Slunj”), Észak-Kelet, Kelet-Kordun („Karlovac, Duga Resa, Vojnic, General Stol, Vrginmost/Gvozd, Topusko”). Kordun nagyobb történelmi városai, „Karlovac, Duga Resa, Ogulin, Vojnic, Slunj, Rakovica, Cetingrad”. Főbb folyói a Korana, Glina, Mreznica, Kupa. Kiemelkedő geográfiai tájegysége a Petrova Gora hegység, melynek legmagassabb pontja az 512m. magas Veliki Petrovac csúcs. Kordun három főbb tájrész alkotta  „Cetinska, Sunjska és Trzacka”.

Kordun esetében „Gvozd (Vrginmost), Ozalj, Duga Resa, Karlovac, Vojnic, Slunj, Ogulin” járásokról beszélünk. A járások 1991-es demográfiai megosztása a horvát és szerb lakosság körében az alábbiak szerint alakult:

Karlovac járás: a járás horvát lakosságának száma 51880 fő, míg szerb 21732 fő. További nemzetiségek voltak 17 cseh, 49 magyar, 17 olasz és 7624 egyéb főleg magát jugoszlávnak valló.

A horvátok  a járás északi részét (Karlovac-Skakavac) a szerbek pedig a járás déli részét lakták „Tusilovic, Dugi Dol, Budacka Rijeka”. Horvátok lakták többségében a járás székhelyt Karlovac várost, továbbá „Stancaki, Krizancici, Lazina, Draganici, Barkovici, Vrbanci, Budrovci, Darici, Goljak, Mrzljak, Draganici, Lug, Mahicno, Zadobarje, G. Stative, Donje Pokupje, Tuskani, Gorscaki, Vukoder, Konjkovsko, Zagraj, Bencetici, Vuksin Sipak, Vodostaj, Recice, Luka Pokupska, Zamrsje, Blatnica Pokupska, Koritinja, Sisljavic, Slunjska Selnica, Banska Selnica, Banski Kovacevac, Kablar, Skakavac, Slunjski Moravci, Brezani, Lipje, Ribari, Brodani, Kobilic Pokupski, Husje, Donji Mekusje, Ladvenjak, Vukmanic,  Knezgorica” településeket.

Szerbek lakták „Banski Moravci, Sjenicak Lasinjski, Donji Sjenicak, Gornji Sjenicak, Malesevic Selo, Kljajic Brdo, Utinja, Manjerovici, Ivankovic Selo, Udbinja, Klipino Brdo, Donji Trebinja, Gornji Trebinja, Popovic Brdo, Cerovac Tusilovicki, Tusilovic, Brezova Glava, Okic, Zunic, Donji Budacki, Pankovici, Mlakovac, Rastovac Budacki, Dugi Dol, Grabovac Krnjacki, Krnjak, Grabovac Vojnicki, Podgorje Krnjacko, Partizansko Zariste, Budacka Rijeka, Brebornica, Gornji Budacki, Bijeli Klanac, Catrnja, Gornji Skrad, Ponorac, Veliki Crkvina, Dudutkovic, Zagorje, Trupinjak, Vodevic Brdo, Mala Crkvina, Buric Selo, Jasnic Brdo, Periv Selo” településeket.

Slunj járás: a járás horvát lakosságának száma 12091 fő, a szerb lakosság száma 5540 fő. További nemzetiségek voltak 2 cseh, 4 magyar, 1325 egyéb főleg magát jugoszlávnak valló.

Horvátok a járásban Slunj és Cetingrad körzetében, valamint Rakovica és Dreznik körzetében laktak. Horvátok lakták „Hrvatski Blagaj, Glinica, Cetingrad, Batnoga, Ponor, Tatar Varos, Gnojnice, Cetinski Varos, Durin Potok, Komesarac, Kruskovaca, Donji Furjan, Gornji és Donji Ladevac, Gornji Popovac, Slunj, Gornji Niksic, Podmelnica, Gorni Kremen, Cvitovic, Dreznicko Seliste, Dreznik Grad, Lipovaca Dreznicka, Korita Rakovicka, Rakovica” településeket. 

Szerbek lakták „Tocak, Donji Visoscka, Gorji Visocka, Veljun, Ponorac, Slivnjak, Gojkovac, Maljevac, Rusevica, Cvijanovic Brdo, Crno Vrelo, Bukovac Perjasicki, Kuzma Perjasicka, Donji Poloj, Klanac Perjasicki, Trzic Primisljanski, Donji és Gornji Primislje, Brocanac, Gornja Mocila” településeket.

Vojnic járás: a járás horvát lakosságának száma mindössze 116 fő, a szerb 7356 fő. További nemzetiségek 2 magyar,  752 egyéb főleg magát jugoszlávnak valló. A horvátok inkább maga a járásszéken Vojnic-ba éltek. Többségi települést nem alkottak, a járás összes településén a szerbek alkottak többséget.

Duga Resa járás: a járás horvát lakosságának száma 27253 fő, míg szerb 1973 fő. További nemzetiségek voltak 6 cseh, 4 magyar, 1 olasz és 1243 egyéb főleg magát jugoszlávnak valló. A horvátok teljes mértékben többségben lakták Barilovic-Dobrenici vonaltól nyugatra a járást.

Szerb települések a Mreznica folyó jobb partvonal terület (egészen Dobrenici horvát településig), Dobrrenica - Lucica horvát település, majd Korana folyó jobb partvonali terület által behatárolt zónában voltak: „Koranski Brijeg, Kosijersko Selo, Donji Skrad, Mali Kozinac, Veliki Kozinac, Kestenjak, Ponorac Perjasicki, Donja Perjasica, Koranska Strana,  Marinkovici, Koransko, Orijenac, Zinajevac, Gornji Poloj, Srednji Poloj, Polojska Kosa, Mala Kosa, Novi Dol, Mreznica, Milosevac, Tocak Perjasicki, Potplaninsko, Perjasica, Marlovac, Svojic, Gasecko”.

Ogulin járás: a járás horvát lakosságának száma 17566 fő, míg szerb 10113 fő. További nemzetiségek voltak 5 cseh, 13 magyar, 3 olasz és 1395 egyéb főleg magát jugoszlávnak valló.

A horvátok Ogulin, Ostarije, Josipdol településeken laktak többségében és ezek környékén, valamint elszigetelve Saborsko településen. Horvátok lakták a járásban „Saborsko, Ogulin, Josipdol, Ostarije, Cerovnik, Salopeki Modruski, Modrus, Sabljaki Modruski, Munjava Modruska, Donji és Gornji Zagorje, Carevo Polje, Kamenica Skradnicka, Skradnik, Desmerice, Zagorje Modrusko, Salopek Selo, Tounj, Zdenac, Gerovo Tounjsko, Potok Tounjski, Rebrovici, Puskarici, Markovic Selo, Petar, Turkovici Ogulinski, Hreljin Ogulinski, Okruglica, Kucaj, Trosmarija, Bartolovici„ településeket.

Szerbek lakták „Ponikva, Munjasi, Kukici, Gornji Dubrave, Donji Dubrave, Krsici, Donji Zatezale, Mikasinovici, Skerici, Perici, Visajic Brdo, Popovo Selo, Gojak, Oklinak, Brestovac Ogulinski,  Vitunj, Potok Musulinski, Jasenak, Kraka, Radojcici, Trbovici, Partizanska Dreznica, Tomoci, Vukelici, Jezera , Podbitoraj, Meduluske Drage, Poljanak, Zrnici, Nikolici, Munjava, Vojnovac, Podhum Plascanski, Trojvrh, Jancici, Latin, Mededak, Kunic, Janja Gora, Lapat, Jezero, Licka Jesenica, Begovac Plascanski, Blata” településeket.  

 

Ozalj járás: a járás horvát lakosságának száma 13908, míg a szerb 142  (többi egyéb nemzetiség). Ozalj települést és a járás további településeit többségében horvátok  lakták.   

 

 
   


Gvozd (Vrginmost) járás: a járás horvát lakosságának száma 4043, míg a szerb 11729 (többi egyéb nemzetiség). Horvátok lakta települések „Gredani, Hrvatsko Selo, Ponikvar, Velika Vranovina, Lasinja, Desno Sredicko, Crna Draga, Selo Lasinjsko, Desni Stefanki. Gvozd” (többségében) és az összes többi főbb települést szerbek lakták.

 
   
 
   


LIKA

 

lika.jpg

 

 

Lika térképe

Lika, Horvátország belső tájegységét képezi. Északon a Velika és Mala Kapela hegység határolja el Primorsko-Goranske régiótól. Nyugaton a régió egészen az Adria tengerig kiért, Senj várostól egészen Lukovo települések érintve Szenj (Senj), Gospic, Pag járásokat. Ezen rész lényegében a Kvarner öböl szenji (Senj) tengerparti és tengeri része. 1991.májusig Rab és Pag járás a Rijeka központi járáshoz tartoztak Primorszka-Kvarner régióba. 1991. májustól Rab és Pag Lika tengerparti részét (szenji régiórész „Senjska”) képezték, mindamellett, hogy a Kvarner öbölhöz tartoztak. A nyugati régiómentén húzódott észak-dél irányon a Velebit hegység. Délen a régiót a Velebit hegység középső részének gerince és a déli részének gerince Tulova greda hágóig, majd a déli Velebit Prezid hágója és Gracsac (Gracac) járás - Obrovac járás határa, valamint Gracsac járás - Knin járás határa szegélyezte, elválasztva Lika régiót Dalmácia északi régiójától. Keleten Lika régiót a Bosznia és Hercegovina –Horvátország geográfiai határa szegélyezte. Lika régió több tájegység alkotta. Legnagyobbak közé tartozott a Velebit hegyvonulat. A Velebit egyfajta éghajlatválasztó szerepe mellett, mely az adriai tengerparti mediterrán időjárását határolja el a szárazföld belsejében lévő kontinentálistól, fontos stratégiai szempontot is jelentette. A hegység választotta el Likát a tengerparti Primorska övezettől (Kvarner öböl). Lika, hegyhátakkal – „Pljesiviva, Vrebacka straza, Resnik, Crni vrh” és a Velebit tagolt mezős (polje) medencékből áll. A legkiterjedtebbek Gacsko (Gacko) polje,  Krbavsko polje avagy Krbava és a legnagyobb Licsko (Licko) polje. Több kisebb medence ékelődött be a nagyobbak közzé, „Vrhovinsko polje, Bjelopolje, Lapacko polje, Lipovo polje”. A legkiterjedtebb likai rész a Licsko (Licko) polje, melynek székvárosa Gospic.

 

A Velebit hegység

 

A Velebit mészkő hegyvonulat Horvátország legnagyobb hegyrendszere közé tartozik, mint Nemzeti Park. 145.km hosszan húzódik a horvát tengerpart mentén Primorszka-Kvarener régiótól egészen Észak-Dalmáciáig egy szélességében 10-30. km-es tömböt alkotva. A hegység éghajlat választó szerepet tölt be a meleg, mediterrán jellegű likai ( Kvarner) tengerparti rész és a kontinentális likai régió közt.

 A hegyvonulatot nyugaton észak –déli vonalon az Adria „Velebit” tengeri csatornája határolja Szenj (Senj) várostól  – Rovanjska városig ahol a Novsko zdrilo tengerszorossal kapcsolódik össze a Velebit tengercsatorna a Novigradsko tenger résszel, ahova lényegében a Velebit vonulatot délről határoló Zrmanja folyó torkollik.

A hegyvonulat déli határát a Zrmanja alkotja a torkolattól délkeleti irányba a Krupa folyó, Golubics (Golubic) tájegységen át Gracsac (Gracac) város irányába.

Gracsac (Gracac) várostól és síkságától kezdődik a hegyvonulat keleti határa „Likada, Ricice, Cerje” mezőin keresztül a vonulat legnagyobb kiterjedésű „mezsdéje ” a Licsko polje síksága mentén. A Licsko polje mezős, sík területétől a keleti határa  Velebitnek a Gacsko polje síkvidékén folytatódik egészen a hegységet északon lezáró Vratnik tájrészig. A vonulatot északon a Vratnik és a „Senjska draga” szoros határolja egészen Szenj (Senj) tengerparti városkáig. A hegyvonulat legmagasabb csúcsa a Vaganski vrh 1757. méterével. Ezzel ezen csúcs Horvátország harmadik legmagasabb magaslata a Zagore-Dinare 1831.méteres és a Biokovo 1762. méteres csúcsai után.

A vonulat négy részre tagolható:

 Északi Velebit (Sjeverni Velebit)- Vratniktól Veliki Alan hegyrészig magába foglalva a tengerparti Jablanac tájrészt. A zóna szélessége maximálisan 30. km, hosszúsága pedig maximálisan 30. km.

 Közép Velebit (Srednji Velebit)- Baske Ostarijetól a Karlobag-Gospic összekötő út mentén terület el 24. km. hosszan és 20. km maximális szélességben.  

 

Dél-Velebit (Juzni Velebit) Mali Alan hágórésztől magába foglalta Obrovac, Lovinac tájrészeket, 46.km hosszan és 10. km szélességben.

 

Délkeleti Velebit (Jugoistocni Velebit)- magába foglalta a Zrmanje folyó kanyonjának mentét 40.km hosszan.

 

Lika régióhoz lényegében a Velebit középső része és a déli része tartozott a tengerparti Szenj (Senj) várostól a tengerparti Lukovo településig. Lika Velebit tájegységén lényegében Szenj és Gospic járások osztoztak, valamint Gracsac (Gracac) járás déli része.

 

 

Kvarner tengeri régiórész

 

1991. májustól a Kvarner tengeröböl két szigetét, járását Rab és Pag Lika tájegyséhez, majd 1992-től a megalakuló megyésítés során „Licko-Primorske” megyéhez sorolták.

 

Gacsko (Gacko) polje

Lika egyik medencéje gacsko (Gacko), a Mala Kapela hegység és a „Senjska Bilo” hegység közt terült el. Gacsko (Gacko) tájegységben volt Brinje, Glibodol, Otocsac (Otocac), Dabar, Ramljani települések. a tájegységhez tartoztak több kisebb tájrészek Brlog, Kompolje, Hrvatsko/Srpsko polje, Orovac, Drenov Klanac, Doljani, Dabar, Podum, Godacsa (Godaca), Lipovlje. A tájegység területén Otocsac (Otocac) járás terület el.

 

Licsko (Licko) polje

 

Licsko (Licko) polje tájegység Lipovo polje tájrész beékelődésével választódott el Gacsko mezőtől. Licsko (Licko) polje a Velebit vonulat és Krbava tájegység közt terület el északnyugat-délkeket irányon a Lika folyócska mentén. Települései közt voltak Perusic, Licski Osik (Licki Osik), Klanac, Gospic, Lovinac. A tájegység területén Gospic járás terület el.

 

Krbava

 

Krbava tájegység Lika keleti részén terület el északnyugat-délkelet irányon a Pljesevica hegység és Licsko (Licko) polje közt. Korenica, Gracsac „részben” (Gracac), Lapac járások terültek el a Krbava tájegységben. Északon a Plejasnica és Mala Kapela hegységek találkozása (Plitvice) határolta el Korduntól, délen pedig Gracsac (Gracac) és Lapac járások- Knin járás határa szegélyezte leválasztva a már észak-dalmáciai Zagorje (Krajina) régiótól.

Gracsac járás Bruvno és Mazin település körzetei tartoztak Krbava tájegységhez. A járás többi része már a Velebit déli nyúlványához és Észak –Dalmácia hegyvigéki részéhez tartozott. A járás Lovinac, Kik… település körzetei pedig Licsko polje déli szegletéhez tartoztak.

 

Pljesavica hegység 

 

A hegység lényegében Bosznia és Horvátország geográfiai határán húzódott északnyugat- délkelet irányon Korenica és Lapac járások területén.

 

Mala Kapela

 

A hegyvonulat a Velika Kapela folytatásaként húzódott elválasztva Kordun és Lika régiót egymástól. A szomszédos Pjesavica hegységgel való érintkezésénél alakult ki a horvátországi nemzeti parkok gyöngyszeme a Plitvice tavak.

Lika tájegység keleti régióját alkotta Gracsac (Gracac), Korenica, Donji Lapac járások. Ezen járásokban a szerb lakosság többséget képezett a horvátokkal szemben. Gracsac járásban Lovinac településen és annak környékén Lovinac, Rok, Licsko Cserje (Licko Cerje), Ricsice (Ricice), Smokric, Vranik településeken képzett etnikai tömböt a horvát lakosság. Korenica járásban, annak  északi részén alkottak tömböt a horvátok Vaganacsko (Vaganacko) Polje, Serlic Poljana, Smoljanac, Rodics (Rodic) Poljana, Rastovacsa (Rastovaca), Poljanak, Plitvice és keleti részén, főleg Udbina településtől keletre Brestane, Podlapaca, Csanak (Canak), Jagodnje településeken.

 Lika tájegység nyugati régióját alkotta Gospic, Otocsac (Otocac) és Szenj (Senj) járások. Ezen járásokban viszont már a horvátok alkottak többséget a helyi szerbekkel szemben. Senj járásban egyetlen egy településen laktak szerbek Vrzicsi (Vrzici) faluban a Velebit hegységben Szenj-Otocsac közti közlekedési útvonal mentén.

 Gospic járásban, annak északnyugati részén, Kosinja településnél képeztek etnikai tömböt a szerbek („Mlakva, Studenci, Krs, Lipovo Polje”), valamint Gospic várostól kelet, délkelet régióban („Licki Osik, Siroka Kula, Ostrvica, Divoselo, Licki Citluk, Poljari, Ornice, Medak, Mogoric, Brezik, Kukljic, Drenovac-Raducki, Raduc”) lévő településeken.

A Lika tájegység  keleti régióban és Otocsac (Otocac) járásban szintén éltek szerbek néhány településen („Vrhovine, Babin Potok, Rudopolje, Gornji Vrhovina, Zaluznica, Turjanski, Doljani, Podum, Skare, Glavace, Dabar, Staro Selo, Drenov Klanac, Srpsko Polje, Ponori, Gorici, Brlog, Rapain Klanac, Prokike, Vodotec”).

 

Lika régióban a járások 1991-es demográfiai megosztása a horvát és szerb lakosság körében az alábbiak szerint alakult(Lapac, Gracsac, Korenica járások közigazgatásilag a dalmáciai Zadar járásközponthoz később megyéhez tartoztak, etnika elosztásukat a Lika régióban taglaljuk):

 

Gospic járásban az 1991 évi demográfiai adatok alapján 18 613 fő horvát, 8976 fő szerb, 3 fő cseh, 7 fő magyar, 3 fő olasz, 1447 egyéb nemzetiségű lakos élt, összességében 29049 fő. A szerbek a járásban „Divoselo, Ornice, Licki Citluk, Pocitelj, Medak, Brezik, Kukljic, Drenovac Raducki, Raduc, Mogoric, Pavlovac Vrebacki, Vrebacki, Zavode, Ostrovica, Licki Osik, Siroka Kula, Lipovo Polja, Krs, Mlakva, Studenci” falvakban éltek. Gospic várost és a többi települést horvátok lakták.

 

Otocsac (Otocac) járásban az 1991 évi demográfiai adatok alapján 16 355 fő horvát, 7781 fő szerb, 5 fő cseh, 4 fő magyar, 847 egyéb nemzetiségű lakos élt, összességében 24972 fő. A szerbek a járásban „Turjanski, Vrhovine, Gornje Vrhovina, Zaluznica, Doljani, Glavace, Podum, Skare, Gornje Selo, Drenov Klanac, Dabar, Gorici, Ponori, Srbsko Polje, Rapain Klanac, Brlog, Prokike, Vodotecs, D. Babin Potok, G. Babin Potok, Rudopolje” falvakban éltek. Otocsac várost és a többi települést horvátok lakták.

 

Szenj (Senj) járásban az 1991 évi demográfiai adatok alapján 8549 fő horvát, 207 fő szerb, 3 fő cseh, 3 fő magyar, 1 fő olasz, 442 egyéb nemzetiségű lakos élt, összességében 9205 fő. A szerbek a járásban a velebiti Vrzici településen laktak többségben. Szenj várost és a többi települést horvátok lakták.

 

Rab járásban 8861 horvát, 120 szerb, 5 cseh, 10 magyar, 11 olasz, 555 egyéb nemzetiségű lakos élt. A szerbek a járásban kisebbségben éltek, nem képeztek sehol többségi települsét.

 

Pag járásban 7259 horvát, 53

szerb, 4 magyar, 1 olasz, 295 egyéb nemzetiségű lakos élt. A szerbek a járásban kisebbségben éltek, nem képeztek sehol többségi települsét.

 

Korenica járásban az 1991 évi demográfiai adatok alapján 1996 fő horvát, 8585 fő szerb,3 fő magyar, 3 fő olasz, 807 egyéb nemzetiségű lakos élt, összességében 11393 fő. A szerbek a járásban „Titova Korenica, Jezerce, Udbina, Plitvicka Jezera, Zaklopaca, Resetar, Licko Petrovo Selo, Novo Selo Korenicko, Zeljava, Plitvicki Ljeskovac, Koncarev Kraj, Cujica Krcevina, Kapela Korenicka, Rudanovac, Vrelo Korenicko, Drakulic, Homoljac, Trnavac, Vranovaca, Mihaljevac, Kompolje Korenicko, Seganovac, Kalebovac, Gradina Korenicka, Oravac, Vrpile, Tuk Bjelopoljski, Jasikovac, Bjelopolje, Ponor Korenicki, Grabusic, Klasnjica, Vedusic, Frkasica, Debelo Brdo, Bunic, Salamunic, Pecane, Krbavica, Kozjan, Josani, Krbava, Svrackovo Selo, Tolic, Donji Mekinjar, Rebic, Coljuk, Kurjak, Srednja Gora, Visuc, Mutilic, Komic, Poljice” településeken alkottak többséget.

A horvátok etnikai „szigetet” alkottak a járás északi részén Plitvice tájrészen ” Gornji és Donji Vaganac, Smoljanac, Korana, Rastovaca, Poljanak, Sertic Poljana” a járás nyugati szélén „Podlapaca, Brestane, Jelovaca” településrészeken. 

 

Gracsac (Gracac) járásban az 1991 évi demográfiai adatok alapján 1697 fő horvát, 8371 fő szerb,  366 egyéb nemzetiségű lakos élt, összességében 10434 fő. A szerbek a járásban ”Gornja Ploca, Kik, Mazin, Bruvno, Rudopolje Bruvansko, Kijani, Omsica, Deringaj, Tomingaj, Gubavcevo polja, Gubovo, Stikada, Gracac, Grab, Vucipolje, Duboki Dol, Velika Popina, Oric, Cerovac, Zrmanja Vrelo, Doljani, Kom, Rasticevo, Nadvrelo, Prijevo, Zrmanja, Pribudic, Palanka” településeken alkottak többséget. A horvátok etnikai „szigetet” alkottak „Lovinac, Licko Cerje, Rok, Smokric, Ricice” településrészeken.

 

Donji Lapac járásban a szerbek alkottak többséget 6148 fővel a horvát lakosság 202 fő volt a demográfiai adatok alapján. A szerbek a járás minden településn többséget képeztek. A horvátok elenyészű számban laktak a járásban szétszórtan.

 

 
   

 

„PRIMORSKO-GORANSKE”


Kvarener öböl, Gorski Kotar

 

primorska-goranska.jpg

 

 Primorszka-Goranszka térképe

Primorszka és Goranszke régió lényegébe a tengerpari tájegységre, Primorszka avagy Kvarner öböl valamint a hegyvidéki Goranszke tájegységre tagolódott. A Goranszke tájegységben a Gorszki Kotar (Gorski Kotar), Velika Kapela, Risnjak hegyek húzódtak leválasztva Goranszke régiórészt Korduntól. Primorszka (Kvarner) régiórész magába foglalta a rijekai (Rijeka) öbölt, „Krk, Cres, Losinj, Rab” szigeteket- Rab 1991. májustól Lika régió tengerparti „Senjska” részét képezte- és hozzájuk tartozó apróbb jórészt lakatlan szigeteket, valamint 1991. májustól Lika tájrészhez tartozó, de a Kvarner öböl déli részén elhelyezkedő Pag sziget északi része.  

A Primorszka-Goranszka régió határát képezte északon Szlovénia-Horvátország geográfiai határa, keleten Ogulin járás (Kordun) nyugati határa, délen pedig Szenj (Senj) járás és Pag járás- ez utóbbiak 1992-től Lika megyéhez tartoztak-, valamint 1991. májustól Rab járás északi határa, mely már Lika régió tengerparti „Senjska” részét képezte, keleten pedig az Adria tenger horvát fennhatósági határa, valamint északkeleten a Primorszka régiórész Opatija járásnak nyugati határa.

A  Primorszka-Goranszka régió magába foglalta Vrbovsko, Delnice, Crkvenica, Rijeka, Csabar (Cabar), Opatija, Krk, Cres és Rab járásokat. Rab járás 1991.májustól Lika régióhoz csatolták. 

 

Goranszke (Goranske) régiórész

 

Goranszke magába foglalta a „Gorski Kotar” hegyvidéket, benne a „Risnjak” nemzeti parkkal. A régiórészhez tartozott Vrbovsko, Delnice, Csabar (Cabar) járások. A járások 1991-es demográfiai megosztása a horvát és szerb lakosság körében az alábbiak szerint alakult:

Csabar (Cabar) a járás lakosságának száma 4740 horvát, 64 szerb, 3 cseh, 4 magyar, 358 egyéb lakos. A szerb lakosság jórészt a járásközpontban lakott. A járásban az 1991. évi adatok alapján főlényes többségben laktak horvátok.

Vrbosvsko a járás lakosságának száma: 4274 horvát, 2594 szerb, 2 cseh, 6 magyar, 1 olasz, 651 egyéb lakos. Ezen járásban a szerbek Srpske Moravice település és környező falvai köré csoportosultak („Tomici, Radigojna, Gornji Vuckovici, Petrovici, Mietka, Donji Vuckovici, Komlenici, Radosevici, Mlinari, Vucinici, Vuksici, Tici, Carevici, Jaksici, Niksici…”) valamint a járásközpont Vrbovsko környékére ( „Hajdine, Tuk, Vujnovici, Musulini, Ljubosina, Gomirje”).

Delnice a járás lakosságának száma: 16072 horvát, 614 szerb, 1 cseh, 7 magyar, 1 olasz, 1153 egyéb lakos. A szerb lakosság jórészt a járásközpontban lakott illetve az egyetlen szerb többségű Biljevina (Okrug tájrész) faluban. A járásban az 1991. évi adatok alapján főlényes többségben laktak horvátok.

 

Primorszka-Kvarner (Primorska-kvarner) régiórész

 

A régiórész magába foglalta az adriai tengerparti zónát Isztria és Lika közt. Lényegében Opatija, Rijeka, Cres-Losinj, Crikvenica, Krk járásokat. 1991. májusig Rab és Pag járásokat. Geográfiailag Rab és Pag a Kvarner öböl déli részének határai, ahol az öböl elhatárolódok Dalmáciától. 1991. májustól Rab és Pag Lika tájregységhez, megyéhez csatolódik. A két járást Rab és Pag szigetet a Lika régióban taglaljuk.

Isztria és a Kvarner öböl legfontosabb stratégiai városa Rijeka. Ide futott be a szlovéniai és belső horvátországi vasút, innen indult el az Adriai kőolajvezeték, és itt volt a horvátországi adriai egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb kereskedelmi  kikötője és hadi kikötője.

 „Primorszka-Kvarner” régiórészen a járások 1991-es demográfiai megosztása a horvát és szerb lakosság körében az alábbiak szerint alakult:

Rijeka járást (148046 horvát, 21669 szerb, 144 cseh, 401 magyar, 3330 olasz, 32639 egyéb lakos). A szerb lakosság jórészt a járásközpontban lakott. A járásban az 1991. évi adatok alapján főlényes többségben laktak horvátok.

 Opatija járás (23574 horvát, 1153 szerb, 16 cseh, 94 magyar, 321 olasz, 4641 egyéb lakos).  A szerb lakosság jórészt a járásközpontban lakott. A járásban az 1991. évi adatok alapján főlényes többségben laktak horvátok.

Cres-Losinj járással (  8917 horvát, 777 szerb, 4 cseh, 41 magyar, 256 olasz, 1801 egyéb lakos), A szerb lakosság jórészt a járásközpontban lakott. A járásban az 1991. évi adatok alapján főlényes többségben laktak horvátok.  

Crikvenica járással (16288  horvát,  913 szerb,  10 cseh,  41 magyar,  9 olasz,   1893 egyéb lakos), A szerb lakosság jórészt a járásközpontban lakott. A járásban az 1991. évi adatok alapján főlényes többségben laktak horvátok.

Krk járással (14379  horvát,  496 szerb,  12 cseh,  18 magyar,  43 olasz,   1454 egyéb lakos), A szerb lakosság jórészt a járásközpontban lakott.  A járásban az 1991. évi adatok alapján főlényes többségben laktak horvátok.


A járásokban a szerbek nem alkottak egy településen sem többséget, a horvát lakossághoz képest elenyésző számban lakták a régiórészt. 

 

 

„ISTRIA”

 
   

ISZTRIA

 

 

 

isztria.jpg

 

Isztria térképe

 

 Isztia félsziget Horvátország északnyugati Adria tenger  régiója. Isztriát a Primorszka-Goranszka régió Kvarner tengerparti hegyvidékes részétől a Cicarija hegyvonulat és az Ucska (Ucka) hegység választja el, mint a régió keleti határa. Északon Szlovénia, nyugaton és délen az Adria tenger határolja. Isztriát Buje, Buzet, Labin, Pazin, Porec, Pula, Rovinj járások alkották. Buzet és Pazin a félsziget belső hegyvidékes részében terült el. A hegyvidékes részbe benyúltak a tengerparti részen elhelyezkedő Buje, Labin, Porec, Pula, Rovinj járások.

Isztriát Buje, Buzet, Labin, Pazin, Porec, Pula, Rovinj járások alkották, ahol az 1991. évi adatok alapján főlényes többségben laktak horvátok. Isztria Buje, Buzet, Labin, Porec, Pula, Pazin, Rovinj járásai tekintetében teljes mértékben horvát nemzetiségiek lakták többségében, kevés szerb és olasz és magyar kisebbséggel. Elenyésző számban általában pár ezres vagy százas nagyságrendben járástól függően szerbek, olaszok és kevés számban maximum százas nagyságrendben magyarok és kis létszámban egyéb nemzetiség. A szerbek a járásközpontokba tömörültek. Több járásban Pazin, Buzet, Porec, Rovinj és Buje járásokban az olaszok száma meghaladta a szerbekét az 1991. évi adatok alapján. A magyarok 200 fős lakossággal, Pula járásban alkottak nagyobb létszámú tömböt.

Isztriában a járások 1991-es demográfiai megosztása a horvát és szerb lakosság körében az alábbiak szerint alakult:

Buje járásban  9422  horvát, 1000 szerb, 8 cseh, 72 magyar, 5528 olasz és 7847 egyéb (jórészt magát jugoszlávnak valló személy) lakott.

Buzet járás 4419  horvát, 58 szerb, 2 cseh, 205 olasz és 2755 egyéb (jórészt magát jugoszlávnak valló személy) lakott.

Labin járás 11645  horvát, 523 szerb, 4 cseh, 2 magyar, 421 olasz és 13488 egyéb (jórészt magát jugoszlávnak valló személy) lakott.

Pazin járás 15826  horvát, 100 szerb, 2 magyar, 272 olasz és 3606 egyéb (jórészt magát jugoszlávnak valló személy) lakott.

Porec járás 12535  horvát, 900 szerb, 13 cseh, 83 magyar, 1336 olasz és 8121 egyéb (jórészt magát jugoszlávnak valló személy) lakott.

Pula járás 47359  horvát, 6424 szerb, 55 cseh, 302 magyar, 5375 olasz és 25811 egyéb (jórészt magát jugoszlávnak valló személy) lakott.

Rovinj járás 11290  horvát, 749 szerb, 17 cseh, 119 magyar, 2169 olasz és 5383 egyéb (jórészt magát jugoszlávnak valló személy) lakott.  

 

FOLYTATÁS A TOVÁBBI RÉSZEBEN

A TÉRKÉPEK NAGYOBB MÉRETBEN A KÉPGALÉRIÁNKBAN A "TÉRKÉPEK SZEMLÉLTETŐK" FIÓKBAN

 

 

A mappában található képek előnézete TÉRKÉPEK SZEMLÉLTETŐK HORVÁTORSZÁG