Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


HORVÁTORSZÁG HONVÉDŐ HÁBORÚJA 1990-1991. (horvát védelem 1991. március- 1991. augusztus) 5 RÉSZ

HORVÁT VÉDELEM

 

HORVÁT NEMZETI ELLENÁLLÁS

 

A horvát HDZ párt Milivoj Kujundzsity (Kujundzic) vezetésével 1991. március 13- án létrehozza a „Nemzeti Ellenállást” (Narodna zastita „NZ”)[1] fegyvertelen önkéntes alapon működő honvédelmi polgári szerveződést, melynek célja Horvátország szuverenitásának és a területi integritásának fegyvertelen módon történő megvédéséről gondoskodjanak. Április 5-én megalakul a Nemzeti Ellenállás önkéntes egysége (DOJ). Az egység feladata Horvátország főbb közműveinek, egészségügyi intézményeinek, élelmiszer raktárak, főbb közlekedési utak, vasutak, stratégiai nyersanyag bázisok országos szintű védelme. A DOJ az őr és járőrözés mellett folyamatos katonai kiképzésen szélesíti honvédelmi feladatainak ellátását. A „Véres Húsvét” incidens követően az NZ létszáma megsokszorozódott, mely lehetővé tette a NZ felfegyverzését. A szerb lázadók és az őket támogató JNA egyre több atrocitást eszközölt a horvátokkal szemben több szerbek és horvátok lakta vegyes régióban (Topusko, Tenja, Vukovar, Celje, Dalj, Sarvas, Erdut, Aljmas, Vinkovci, Kostajnica, Kozibrod, Petrinja, Vukovar, Gospic, kijevo, Lovinac, Osijek…. ). 1991.07.30-án megalakul az NZ Köztársasági Törzse (RS). 1991. nyarára több mint 90 000 főt számláló, főleg fegyvertelen önkéntes erővé nőtte ki magát. Rövid idő alatt az NZ létszáma elérte a 300 000 főt, melyből több mint 60 000 fő rendelkezett fegyverzettel, jórészt vadászpuskával.

 

111.jpg

 

HORVÁT FELSZABADÍÓ ERŐK

 

Az 1990. február 26-án Horvátországban megalakuló Horvát Nemzeti Párt „Hrvatska Stranka Prava“ (HSP)[2] alapító elnökei, Dobroszláv Paraga (Dobroslav), helyettese pedig Ante Paradzsik (Paradzik), 1991.július 25-én létrehozzák a párt fegyveres katonai tömbjét a HOS (Hrvatske Obrambene Snage) egységet. Létrehozzák a katonai irányító vezérkart „Ratni Stozer HOS”, melynek vezetője Paradzsik. A „Ratni Stozer HOS“ Zágrábban (Zagreb) alakítja meg főparancsnokságát a „HSP-a tj. Starceviceva“ székházában. A HOS rosszul felszerelt, képzetlen, jórészt gyalogsági fegyverekkel (pisztolyok, vadászpuskák, elavult puskák) önkéntesei vették fel a harcot a jól felszerelt lázadó horvátországi szerbekkel és az őket támogató professzionális JNA haderőivel szemben.


A HOS erőkhöz számos külföldön, „emigrációban” élő horvát és külföldi, nem horvát profi katona, önkéntes is csatlakozott, az utóbbiak számára nem elsősorban az eszmék képezték a fő csatlakozási indokot. Ezen tapasztalt külföldi önkéntesek hozzájárultak a helyi „hosovacok“ katonai képzetségének növeléséhez, ezzel hatékonyabbá téve a HOS erők ellenállását.

 

 

113.gif

 

Horvátországban a HOS létszáma meghaladta a 6000 főt, akik jórészt saját lakhelyük környéki harctéren vehették ki részüket a haza védelmében. A HOS erők együtt harcoltak a horvát reguláris katonai erőkkel a Horvát Nemzeti Gárdával „Zbor Narodna Garda“ (ZNG). A HOS együttműködött a ZNG erőkkel a JNA laktanyák elfoglalásában és a katonai műveletek végrehajtásában. Horvátországban a HOS az elsők közt volt a frontvonalakon a helyi önkéntesek és horvát rendőri erők mellett. 1992-ben a HOS egységeket beintegrálják a Horvát Hadseregbe. Azon HOS katonák, egységek „hosovácok,, akik nem léptek be a HV (Horvát Hadsereg) kötelékébe, Bosznia-Hercegovinába[3] (továbbiakban Bosznia) folytatják katonai tevékenységüket, az ott kirobbanó harcokban. Vezetőjük Blázs Kraljevity (Blaz Kraljevic) vezérőrnagy. A Boszniában harcoló HOS erők célja a horvátok lakta területek megvédése az Ante Sztárcsevity (Ante Starcevic)[4] „nagyhorvát“ eszméit figyelembe véve. A HOS katonák egy része fekete egyenruhában, és un. „usztasa“ jelvényekkel felszerelve szolgálta, mely azt a látszatott ébresztette az emberekben,[5] hogy a HOS „usztasa“ erőt képvisel. A név a II. Világháborúban vált ismerté, ahol a németbarát horvát katonai szabadcsapatok harcoltak a szerb szövetségesek oldalán harcoló partizán erőkkel szemben. Több HOS egység viselte az egykori „usztasa „parancsnokok neveit 13. egység "Jure vitez Francetic" Tomislavgrad, IX. egység „Rafael vitez Boban“. A HOS címerében a "Za dom spremni", felirat olvasható, mely az „usztasák „által is használt „Légy tettre kész a hazáért!“harci jelmondat. A HOS himnusza az „usztasa „Fekete Légió „Crna Legija„ egység himnusza, melyet az NDH vezér Ante Pavelity (Ante Pavelic), és alkottak.

 

 

NEMZETI GÁRDA

 

1991.év tavaszán az SNO (MORH) intézkedett a Város Védelmi Parancsnokságok (ZOG) országos megalakításáról, így március 1-től létrejött a Zágráb (Zagreb) Város Védelmi Parancsnokság (ZOGZ), és további parancsnokságok „Osijek, Bjelovar, Karlovac, Rijeka, Split” városokban.  

A horvátoknak szükségük volt egy erős, képzett katonai feladatok ellátásra alkalmas és a Jugoszláv Néphadsereggel szemben a megfelelő haditaktika elsajátításával eredményesen alkalmazó haderőre. 1991.04.17-én a horvát kormányzat, Szábor (Sabor) törvénybe foglalja a Horvát Nemzeti Gárda (Zbor Narodna Garda „ZNG”), mint katonai fegyveres testület létrehozását. A Nemzeti Gárda egyen ruházattal, professzionális képzetséggel, katonai strukturális formációval rendelkezett és képes volt rendvédelmi és katonai védelmi feladatok végrehajtására. A ZNG feltöltésében a már önkéntesekből álló fegyveres csoportok (DOS és TO-területvédők), rendőrség tartalékos állománya és Horvát Felszabadító Erők (HOS), Nemzeti Ellenállás (Narodna Zastita „/NZ”) játszottak szerepet.

 

 

112.png

 

1991.04.20-án Horvátország elnöke dr. Franyó Tudzsman („Franjo Tudjman”) szentesíti a Sabor[6] által a ZNG megalakításáról szóló törvényt, így májustól elkezdődött a ZNG dandár szintű erőinek létrehozása, mint „A” főerőként. 1991.05.28-án a horvát főváros, Zágráb (Zagreb) „NK” stadionjában megtartják a ZNG ünnepélyes megalakuló összevonását.  1991. áprilisában a katonai és rendőri tartalékos erőkből megalakul a horvát Nemzeti Gárda (ZNG). Elsőként négy professzionális dandár alakul meg az 1. brigád-Tigrovi[7] Zágráb (Zagreb), 2. brigád- Gromovi[8] Dugo Szelo (Selo) hadtesti parancsnokság zónájában 3. brigád-Kuna[9] Eszék (Osijek) hadtesti parancsnokság és 4. brigád-Pauci[10] Szplit (Split) parancsnokság zónájában. 1991.augusztusban a horvát hadsereg vezérkara elfogadja Horvátország védelmi struktúrájának alap dokumentumait:

- védelmi cselekvési tervet

- katonai védelmi erők cselekvési tervét

- JNA katonai objektumok, laktanyák elfoglalására irányuló tervet.

1991. 08. 06-án  a ZNG parancsnoksága megalakítja a Hadtesti Parancsnokság (Zagreb, Osijek, Bjelovar, Karlovac, Rijeka, Split) irányító katonai szervezetet, mely magába integrálja a terület védelmis erők GS TO egy részét.  1991. 06.26-án a horvát törvényhozás előkészíti a Horvát Hadsereg (HV) létrehozásának alapját. A horvát fegyveres erőket a HV, a ZNG és a tartalékot képező területvédelmi erők alkották. 1991.06.27-én Martin Spegelj vezérezredes hadseregparancsnok parancsát 29-én a Horvát Védelmi Minisztérium (MORH) szentesítette, ezzel a Nemzeti Gárda gyakorlatilag megkezdte működését. A Nemzeti Gárda (ZNG) hátországi parancsnoki bázisát Tuskanac településen, a kiképző tiszti iskolát Kumrovec településen alakították ki. A ZNG erőket négy „A” besorolású brigád (1.,2.,3.,4. brigád), és 99-től 120-ig „R” besorolású tartalék brigád és önálló ZNG zászlóalj. Megkezdődtek a dandár szintű aktív „A” és tartalékos”R” erők megszervezése, mely brigádokat a helyi önálló századokból, zászlóaljakból, nemzeti ellenállásból állították össze. 

Július végén, augusztus elején megalakult:

- „Zagreb” ZNG hadtest, mint központi manőverező „A” katonai hadtest[11],

-Szlavónia és Baranya ZNG Parancsnokság[12]

- Bánság és Kordun ZNG Parancsnokság (Karlovac)[13]

- Lika ZNG Parancsnokság (1991.októberétől Operatív Csoport Lika[14])

-  Észak és Közép Dalmácia ZNG Parancsnokság és „déli” hadműveleti szektor[15]

Minden ZNG Parancsnokság területén létrejöttek a „köztársasági”, „regionális”, „járási” válság törzsek 1991. júliusában. 1991. nyarán sorra alakulnak meg a Regionális Válság Stábok vagy Törzsek (RKS), majd ősz elejére a Városi és Járási Válság Stábok (KS). A Horvát Nemzeti Gárda (ZNG) egy professzionális, egyenruhás, fegyveres formáció, mely rendvédelmi feladatok mellett katonai védelmi, műveleti feladatok ellátására hozták létre, Horvátország védelmében. A ZNG a későbbiekben megalakuló és egyben mai Horvát Hadsereg az az Hrvatska Vojska (HV) elődje volt. Horvát Nemzeti Gárda (Zbor Narodna Garda- ZNG) volt az első reguláris, szervezet, központilag irányított horvát katonai erő, hadsereg. Franyo Tudzsman horvát elnök 1991. április 20-án rendelvényben intézkedet a ZNG felállításáról. A horvát Belügyminisztérium és Védelmi Minisztérium intézkedett az állomány létrehozásáról. A ZNG a védelmi miniszter (Honvédelmi Minisztérium) parancsnoksága alá tartozott. Megkezdték az önállóan megalakult, szervezetlen és képzetlen, egymástól függetlenül működő területvédelmi (TO) fegyveres csoportok leszerelését, és egyben felszerelését a ZNG-be. Ez alól kivételt jelentett a HOS, mely továbbra is megőrizte önállóságát. Ennek hátterében a HOS-t támogató horvát nemzeti párt HSP politikai vezetése állt. A horvát rendőrség MUP, mely a belügyminisztérium alá tartozott teljes egészében, létszámilag már nem volt képes az ország egész területén a rendfenntartás mellett katonai védelmi feladatok teljes ellátására. Szükség volt a rendőrség mellett egy fegyveres hivatalos katonai erő felállítására, mely központi parancsnokságok irányítása alatt szervezetten és egységesen, hatásosan látta el az ország védelmét. A rendőri erők hivatásos állományából, főképpen a tartalékos kiképzett  és felfegyverzett állomány egy részét a ZNG-hez rendelték. A ZNG feladata volt az államhatárok hivatalos katonai védelme, az ország területének védelme, a köznyugalmat megzavaró vagy az ellen fellépő fegyveres csoportok felszámolása, fegyveres felkelések, lázadások (elsősorban szerbek részéről) felszámolása, megakadályozása, az ország közforgalmú reptereinek, hajó vasút és közúti közlekedés biztonságának biztosítása, légvédelemi, és haditengerészeti[16] és partvédelmi feladatok ellátása, általános veszélyt jelentő természeti katasztrófák és más balesetek, elhárítása, megszüntetése, károk megszüntetése, és a törvényben előírt egyéb feladatatok ellátása. A ZNG egységek Horvátország területén átvették a rendőri erőktől a katonai feladatokat, kivéve az antiterrorista csoportot Zágrábban. A tartalék ZNG erők pedig megerősítették a rendőrséget. 1991. nyarán, az egyre keményebben folyó harcok során, a rosszul felszerelt, képzetlen, szervezetlen horvát önkéntes fegyveres erőknek[17] megkezdődött a központi beintegrálása a ZNG-be. 1991.07.30. minden önálló fegyveres csoport parancsba kapta a ZNG-be történő csatlakozást. A ZNG főparancsnoka, Martin Spegelj intézkedett arról, hogy július végére, augusztus elejére létrehozzák a helyi ZNG parancsnokságokat; Kelet-Szlavóniában, a Banság-Kordun területen, Lika, Közép-és Észak-Dalmácia és Dél-Dalmácia területein. Augusztusban megalakul a zágrábi ZNG hadtest főparancsnokság, mely irányította a fenti említet területi parancsnokságokat. Augusztus 12-ig a meglévő négy „A” dandár mellett (1.,2.,3.,4. brigádok) más brigádokat is létrehoz a ZNG  és további tartalékos „R” besorolású dandárokat, brigádokat. Ekkora több mint 60 000 fős létszámmal rendelkeznek, mely közül 30 000 fő tagja volt a rendőri erőknek. 1991. augusztusában a horvát hadvezetés létrehozza légi (HRZ)[18] és légvédelmi (PZO), lég-felderítő, radar (ZMIN) erőit a ZNG belül. Az első harci repülős egység „Sinj, Cakovec, Osijek, Split” városok repülőterein jönnek létre.

 

RENDŐRSÉG

 

Horvátország Kormány, Belügyminisztérium 1991.06.19-én kiadott belügyi törvény, 21. cikke 2. bekezdés alapján ("Hivatalos Közlöny", szám 29/91) intézkedés történik Horvátország területén a régiósított, központi rendőrségek (Policijska Uprava „PU”)[19] létrehozásáról. Ennek alapján Horvátországban 1991. nyarán a rendőrséget tizenkilenc régiós PU Rendőrségre, Rendőr-Főkapitányságra osztják[20].

Később 1993-tól megyésített rendőrségek[i] alakulnak meg a korábbi járási központi főkapitányságokból. A reformizálódás révén a megyésítéssel húsz PU Rendőrségre strukturalizálják[21], négy kategóriában (I. kategória: „policijska uprava zagrebacka”, II. kategórija: „policijske uprave splitsko-dalmatinska, primorsko-goranska, osjecko-baranjska, istarska”, III. kategórija: „policijske uprave dubrovacko-neretvanska, karlovacka, sisacko-moslavacka, sibensko-kninska, vukovarsko-srijemska és zadarska, IV. kategória kategórija: „policijske uprave bjelovarsko-bilogorska, brodsko-posavska, koprivnicko-krizevacka, krapinsko-zagorska, licko-senjska, medimurska, pozesko-slavonska, varazdinska és viroviticko-podravska). Minden régiós rendőrség alá sorolják a régióhoz tartozó járások rendőrállomásait ( Policijska Postaja/Stanica „PP vagy PS”) és azok alá tartozó rendőrségi irodákat (Policijska Ispostava „PI”)[22]

 

[1]   1991.03.13. Zágráb városban a Horvát Demokrata Egység (HDZ) párt az ország védelmével kapcsolatban dönt a Nemzeti Ellenállás mozgalom (NZ) megalakításáról. A jórészt fegyvertelen NZ helyi képviseletein, szervezetein keresztül biztosítja az országban lévő stratégiailag fontos közműveket, egészségügyi intézményeket, élelmiszer raktárakat, utakat, nyersanyag raktárakat. Honvédelmi szolgálat ellátása során folyamatos rádiókapcsolat fenntartásával éjszakai őrjáratokat, járőrözéseket, JNA erők hadmozgásának megfigyelését látják el. A Nemzeti Ellenállás részt vett az 1991. szeptemberi „JNA laktanya” blokádban és harcokban, majd 1991. decemberében beintegrálódik a honvédő erőkhöz (Domobranstvo) Forrás: Wikipedia Forrás: https://hrvatski-vojnik.hr/

[2] 1990. február 26. Horvátországban megalakul az Ante Starcevic eszmékre épülő Horvát Nemzeti Párt „Hrvatska Stranka Prava“ (HSP) melynek alapító elnöke Dobroslav Paraga, helyettese pedig Ante Paradzik. 1990-ben Horvátországban, miután a helyi szerbek fellázadtak a horvát kormány ellen, és csatlakoztak a Jugoszlávia nemzeti egységéhez, ezzel nem ismerve el az önálló horvát államot, a horvátok radikalizálódtak, és megkezdődött mindkét fél felfegyverkezése. A helyi szerbek az egykori JNA támogatását élvezték. A horvátok a haza megvédése érdekében egyre többen csatlakoztak a HSP által szervezett fegyveres önálló, önkéntes erőkhöz a HOS-hoz.  Forrás: Wikipedia

[3]   A HOS Boszniában a boszniai muszlim (TO-BiH) és horvát területvédelmi erők (HVO) mellett, az elsőként alakult meg, mint honvédő önkéntes horvát erő. Forrás: Wikipedia

[4] (szül: Zitnik, 1823.V.23.– meghalt: Zagreb, 1896.II.28.) horvát politikus és publicista. Kezdetben az illír mozgalom híve. Eugen Kvaternikkel a Jogpárt egyik megalapítója és programjának megfogalmazója. Jelmondata: „se Bécsnek, sem Pestnek”, azaz a horvátság egyik felé se igazodjon. A horvátok a "Nemzet Atyjaként" tisztelik. Karrierje folyamán egyre élesebb retorikát használt. Forrás: Wikipedia

[5] A HOS erőket a szerbek nevezték el „usztasáknak”. Forrás: Wikipedia

[6] A Szábor (horvátul Sabor, „gyűlés”) a Horvát Köztársaság parlamentje, az ország alkotmánya szerint a törvényhozó hatalmat gyakorló legfelsőbb népképviseleti szerv Forrás: Wikipedia

[7] 1990.november 5-én a „Rakitje” horvát katonai bázison alakul meg az 1.brigád első önkéntesekből álló katonai formációja, mely elsőként mint horvát rendfenntartó erő kezdte meg működését.1991. májusra az egység mint első gyalogos zászlóalj alkotta a manőverezhető központi „A” besorolású főerő 1. dandárját. 1991. május 5-én a Horvát Köztársaság létrehozza a Horvát Hadsereg 1. „A” –főerő- gárdista brigádját a ZNG-ből. A ZNG első gárdista brigádja 1990.november 5-én alakul meg Rakitja –ban mint különleges egysége a rendőrségnek. Később ebből nőtte ki magát a HV –Horvát Hadsereg”Hrvatska Vojska”-1. gardista brigádja »Tigrovi«. Első fázisban a MUP-a "Rakitja" egysége több katona-rendőri akcióban vesz részt. Felveszik a harcot a horvátországi szerb fegyveresek ellen, ott vannak Pakracnál, Plitvicénél, és megsemmisítik az első ellenséges tankot a kelet-szlavóniai Iloknál. 1. brigád ZNG ott volt Novi Csakovcac, Vukovar, Dalj, Erdut, Ilok, Deletovci, Tenja, Hrvatska Kostajnica, Glina, Petrinja, Kraljevcsani településeknél, nyár végén 1991. Novi Gradiska, Novljan. Mint »Tigrovi« egység részt vesznek a JNA laktanyák blokádjában és felszabadításában ,1991 őszén pedig az első nagyszabású horvát katonai hadművelet során Bair, Brezovac, Popovac, Korita, Jagma, Kricske, Rajityi, Gornja Szubocka, Donja Szubocka, településeken.Forrás: Wikipedia

[8] 1991. május15-én „Trstenik” Dugo Szelo (Selo) városban lévő horvát katonai laktanyában megalakult a 2. „A” brigád. Első zászlóalja a „Crna Mamba” egység volt, mely Dugo Szeloban alakult meg. A zászlóaljat a „Lucko, Rakitja, Kumrovac, Vinice, Sisak, Karlovac” településeken lévő kiképző központok belügyi tartalékos állományából töltik fel. A második zászlóalj „Banjska Oluja” június 3-ánSziszak (Sisak), a harmadik „Banjska Legija” június 21-én Dugo Resa városban jön létre. Forrás: Wikipedia

[9] 1991. április 29-én alakult meg Vinkovci kelet-szlavóniai városban a horvát katonai manőverező „A” főerők 3. brigádja. Forrás: Wikipedia

[10] 1991.április 28-án megalakult a 4.”A” brigád Szplit városnál. A brigád a helyi önkéntesekből már meglévő fegyveres csoportjaiból (Boszniából: Livno, Tomislavgrad, Kupres, Siroki Brijeg, Trebizat, Ljubuski, Stolac, Bugojno, Horvátországból: Split, Omis, Vrlika, Sinj, Imotski, Kastela…. ), valamint a Kumrovac belügyi kiképző központjában lévő tartalékos rendőreiból áll fel április 30-án. A brigád parancsnoksága először Szplit hotelban majd Resnik településen lévő „Resnik” hotelban került kialakításra, Resnikben megalakult az első zászlóalja a dandárnak, a második Szinj (Sinj) városban és a harmadik Imotszki (Imotski) városban. Forrás: Wikipedia Forrás: https://hrvatski-vojnik.hr/

[11] 1991. őszétől a „Zagreb” ZNG parancsnokságból létrejön a Horvát Hadsereg 3. számú Operatív Zónája, melyhez csatolják Bánság (Pokuplje) régiót. Forrás: https://hrvatski-vojnik.hr/

[12] 1991. őszétől Szlavónia nyugati részét a Bjelovar 2. Operatív Zóna parancsnokság veszi át a keleti részét pedig Eszék (osijek) 1. Operatív Parancsnokság koordinálja Baranyával és Nyugat-Szerémséggel együtt. Forrás: https://hrvatski-vojnik.hr/

[13] 1991. őszétől a ZNG parancsnokság Bánság-Karlovac-Kordun helyét átvette a 4. Operatív Zóna parancsnokság Karlovac, mely csak a korduni és Lika Operatív Csoportot irányítja. Kikerült a felügyelete alól Bánság (Pokuplje), melyet a 3. OZ Zagreb felügyelt.  Forrás: https://hrvatski-vojnik.hr/

[14] Az OG Lika 1992. év elejétől a Rijeka parancsnokság 5. Operatív Zónájához kerül, a Karlovac-Kordun ZNG parancsnokságtól (4. OZ Karlovac), majd 1993-tól Lika önálló műveleti zóna (ZP Gospic). Forrás: https://hrvatski-vojnik.hr/

[15] 1991. őszén a Horvát Hadsereg a ZNG parancsnokság helyett megalakítja az Észak és Közép-Dalmácia 6. számú Operatív Zónáját Szplit (Split) parancsnoksággal, mely alá tartozott a „Déli Hadszíntér” (Dél-Dalmácia). Forrás: https://hrvatski-vojnik.hr/

[16] 1991. 09.12-én megalakult a Horvát Haditengerészet (HRM). 1991. szeptember végéig a ZNG és MUP (belügyi rendőrség) a HRM erőivel ellenőrzés alá vonják a Plocse (Ploce) városi Jugoszláv Néphadsereg hadianyag raktárait (tengeri aknák, gyalogsági fegyverek…..). 1991. szeptember 14-én a „Zelena tabla –Mala Bara” elnevezésű akció során a horvátok Plocse (Ploce) városban és a Mala Bara-nál lévő JNA 9. VPS katonai objektumokat és laktanyát körbevették és elfoglalták. A műveletet Petar Simac vezette, akivel együttműködött a Plocse hajókikötőjének igazgatója és a STO (területvédelmi erők parancsnoksága) vezetője. A művelet sikeresen zárult a JNA elhagyta a „Mala Bara” katonai objektumát, amit a horvátok ellenőrzés alá vontak azonnal. Több mint ötezer db. kézifegyvert és hozzá való (120 db. tehergépkocsi) lőszert, 84 db. légvédelmi 20 és 40 mm-es fegyvert zsákmányoltak a horvátok, amiket azonnal hadrendbe is állítottak. További akciók során a horvátok megszereztek öt partvédelmi tüzér üteget, hadihajók elleni rakétákat és bázist, harminc hadihajót, Sibenik városnál lévő haditengerészeti védelmi rakéta bázist, RTOP-11 rakétás naszádot, Kraljevica (Rijeka) hadihajó gyárat. Zadar, Dubrovnik területén létrehozzák a hadihajózó osztagokat (ONB).

[17] vegyes nemzeti ellenállás erői, HDZ horvát kormánypárt katonai csoportjai, önálló századok, zászlóaljak, HOS…… Forrás: https://hrvatski-vojnik.hr/

[18] 1991.12.12-től a Horvát Védelmi Minisztérium (MORH) aláírta a HRZ és PZO megalakításáról szóló parancsot, kiegészülve a légi erői bázisait Pleso (Zagreb), Zadar, Pula bázisaival.

[19]A kilencvenes évek legelején, Horvátországot, függetlenné válása során még az egykori szocialista „jugoszláv” közigazgatási központi járási közösségek (zajednica opcina) alkották, mely járásokból (opcina) álltak: „Osijek, Bjelovar, Varazdin, Hrvatskoga Zagorja, Zagreb, Sisak, Karlovac, Rijeka, Lika, Dalmacija, Split”. 1991.március 31-től a horvát kormányzat változtatás eszközöl a horvát közigazgatásban, mely sorám május 30-tól érvénybe lépett törvény alapján a központi járások május az alábbi képen alakultak: „Osijek, Vukovar, Pozega, Virovitica, Bjelovar, Varazdin, Krapinska, Zagreb, Sisak, Karlovac, Rijeka, pazin, Gospic, Zadar, Sibenik, Dubrovnik, Split”. Ezen központi járási struktúra egészen 1992. novemberig funkcionált. https://narodne-novine.nn.hr/ clanci/ sluzbeni/ 1990_12_59_1170.html

[20] PU Zagreb,PU Bjelovar, PU Varazdin PU Zabok, PU Kutina, PU Sisak, PU Slavonski Brod, PU Osijek, PU Vinkovci,  PU Vukovar (1991. június 26-án alakul meg a vukovári központi rendőr főkapitányságból), PU Karlovac, PU Rijeka, PU Pula, PU Gospic,  PU Zadar, PU Sibenik,PU Split, PU Dubrovnik, PU Zupanja (1991. augusztus 28-tól alakul meg a PU  Vinkovci rendőrségéből). Uredba o sjedištu i području na kojem se osnivaju policijske uprave, Narodne novine 30/1991., Uredba o sjedištu i području na kojem se osnivaju policijske uprave, Narodne novine 48/1993, NN 44/1991 (30.8.1991.), Uredba o dopuni Uredbe o sjedištu i području na kojem se osnivaju policijske uprave.

[21] 1993. év július 1-től a régiós „PU” rendőrséget megyésítik. Az az a megyék széhelyein működik a központi megyei rendőrség (PU) a nagyobb városokban kapitányságok (PS), melyekhez település rendőrörsök tartoztak.

A megyésítés révén pár régiós központi rendőrséget összevontak, mint például a „PU Kutina” és „PU Sisak” rendőrséget, mely 1993. július 1-től mint Sisacko-Moslovacko megyei PU rendőrség működött tovább Sziszak (Sisak) megyeközpontban lévő irányítással. A megyei rendőrséghez tartoztak a városi kapitányságok : Sziszak (Sisak), Kutina, Petrinja, Novszka (Novska), Hrvatska Kostajnica, Dvor, Glina, Gvozd, Sunja városokban. Kikerült a korábbi PU Kutina alá tartozó Garesnica, Ivanec Grad rendőrállomás a Sisacko-Moslovacko megyei PU rendőrség illetékességéből. Garesnica rendőrségét a Bjelovarsko-bilogorska megyei PU rendőrség alá, míg az Ivanec Grad rendőrállomást a Zagrebacka megyei PU rendőrség alá sorolják.

[22]   Franulovic: Upravno podrucje unutarnjih poslova…..

 

[i] 1992.11.19-től megváltozott a horvát közigazgatási forma. Az eddigi régiós járásközpontokat felváltotta a zsupánság (megyésítés):„ Vukovarsko-srijemska” – központ Vukovar, „ Osijecko-baranjska” – központ Eszék (Osijek), „ Pozesko-slavonska” – központ Pozsega (Pozega), „ Brodsko-posavska” – központ Szlavónszki Bród (Slavonski Brod), „Viroviticko-podravska”- központ Virovitica,  „Bjelovarsko-moslavacka” – központ Bjelovar, „Koprivnicko-krizevacka” –központ Koprivnica, „Varazdinska” – központ Varazsdin (Varazdin), „Medimurska” – központ Csakovác (Cakovec), „Krapinsko-zagorska” – központ Krapina, „Zagrebacka” – központ Zágráb (Zagreb), „Karlovacka”- központ Karlovac, „Sisacka” –központ Sziszak (Sisak), „Istarska” –központ Pazin, „Rijecko-goranska” – központ Rijeka, ” Licko-primorska”- központ Gospic, „Zadarsko-kninska”- központ Zadar, „Sibenska” – központ Sibenik, „Splitsko-dalmatinska” – központ Szplit (Split), „Dubrovacka”-központ Dubrovnik, Zágráb (Zagreb) főváros önálló közigazgatással bírt, de nem képzett önmagában megyét és nem birtokolt megyei szintű előjogokat. Előjogokat elvégzett nagyobb városok voltak, melyek nem képeztek megyeszékhelyet, Gyakovo (Dakovo), Pula, Vinkovci. 1992.12. 18-tól ismételt főleg elnevezés beli reform következett be. 1992.12. 29-én a horvát kormányzat törvényt fogadott el Horvátország új közigazgatásáról, melyben a korábbi központi járások helyett megyéket hoznak létre. Húsz megyét, és külön Zágráb (Zagreb) fővárost-mely most már megyei jogokat élvezett-, a megyékben hatvankilenc megyei jogú várost négyszáztizennyolc járást és két kerületet hoztak létre. 1993.évben végrehajtásra kerül a közigazgatási reform. Ennek során a korábbi „Bjelovarsko-moslavacka” megyéből „Moslovacka” tájrész átkerült a Sziszak (Sisak) város irányítása alatt álló „„Sisacka” megyéhez és így képezett „Sisacka-moslovacka” megyét, mindamellett „Bjelovarska” megyét „Bjelovarska-bilogorska” megyének nevezték el. „Rijecko-goranska” megye továbbiakban, mint „Primorsko-goranska” megye néven működött, Rijeka megyeszékkel. Új elnevezést kapott a Gospic megyeszék alatt irányított „” Licko-primorska” megye, a továbbiakban „Licko-senjska” elnevezéssel funkcionált. A korábban „Dubrovacka” elnevezés alatt álló megyét pedig átnevezték „Dubrovacko-neretvanska” megyének. A rendszer 1997.február 7-ig állt fenn. Egyes megyéken belül különleges státusszal bírt: „Sisak” megyében- Kotar (kerület) Glina, „Zadarsko-Kninsko” megyében- Kotar (kerület) Knin. Megyeszékhelyek: Bjelovar, Csakovác (Cakovec), Dubrovnik, Gospic Karlovac, Koprivnica, Krapina, Pazin, Pozsega (Pozega), Eszék (Osijek), Rijeka, Sziszak (Sisak), Szlavónszki Bród (Slavonski Brod), Szplit (Split), Sibenik, Varazsdin (Varazdin), Virovitica, Vukovar, Zadar, Zágráb (Zagreb). 1992.12.29-től Horvátország megyéi: „Zagrebacka” – központ Zágráb (Zagreb)-járásai: Zagreb (Brdovec, Dugo Selo, Rugvica, Brckovljani, Hrusevec Kupljenski, Pusca), Samobor (Sveta Nedjelja, Sveti Ivan Zelina, Jastrebarsko, Klinca Sela, Pisarovina, Zumberak, Sosice, Vrbovec, Presaka, Rakovice, Gradec, Dubrave, Farkasevac, Jakovlje).„Krapinsko-zagorska” – központ Krapina –járásai: (Krapina), „Sisacko-moslavacka” –központ Sziszak (Sisak), „Karlovacka”- központ Karlovac, „Koprivnicko-krizevacka” –központ Koprivnica, „Varazdinska” – központ Varazsdin (Varazdin), „Medimurska” – központ Csakovác (Cakovec), „Bjelovarsko-bilogorska” – központ Bjelovar-járásai: „Kapela, Veliko Trojstvo, Nova Raca, Velika Pisanica, Koncanica, Dezanovac, Sirac, Dulovac, Cazma, Ivanska, Stefanje, Grubisno Polje, Veliki Grdevac, Garesnica, Berek, Hercegovac, Rovisce-és két város: Daruvara és Bjelovar., „Primorsko-goranska”- központ Rijeka, „Licko-senjska” – központ Gospic, „ Vukovarsko-srijemska” – központ Vukovar, „ Osijecko-baranjska” – központ Eszék (Osijek), „ Pozesko-slavonska” – központ Pozsega (Pozega), „Brodsko-posavska” – központ Szlavónszki Bród (Slavonski Brod), „Viroviticko-podravska”- központ Virovitica, „Zadarsko-kninska”- központ Zadar, „Sibenska” – központ Sibenik, „Splitsko-dalmatinska” – központ Szplit (Split), „Istarska” –központ Pazin, „Dubrovacko-neretvanska” – központ Dubrovnik, „Grad Zagreb”-főváros Zágráb.A háború utúni időszakban 1995. év után a horvát kormányzat ismételten reformizálta a közigazgatási területeket. 1997.évben (január 17.) történik meg a horvát kormányzat általi újabb közigazgatási reform, mely során a megyék esetében „Sisak” megyében- Kotar (kerület) Glina és „Zadarsko-Kninsko” megyében- Kotar (kerület) Knin önállóságai megszüntek. Zadar megyéből (Zadarska) kivált Knin járás, mely Sibenik megyéhez csatolódik (Sibensko-kninska) megye éven .Na temelju clanka 21. Zakona o unutarnjim poslovima ("Narodne novine", broj 29/91 - procisceni tekst, 79/91, 18/92 i 33/92) na prijedlog ministra unutarnjih poslova, Vlada Republike Hrvatske je na sjednici odrzanoj 20. svibnja 1993. godine donijela uredbu o sjedistu i podrucju na kojem se osnivaju policijske uprave. https://narodne-novine.nn.hr/clanci/sluzbeni/1990_12_59_1170.htmlNa temelju clanka 21. Zakona o unutarnjim poslovima ("Narodne novine", broj 29/91 - procisceni tekst, 79/91, 18/92 i 33/92) na prijedlog ministra unutarnjih poslova, Vlada Republike Hrvatske je na sjednici odrzanoj 20. svibnja 1993. godine donijela uredbu o sjedistu i području na kojem se osnivaju policijske uprave. https:// narodne- novine.nn.hr/clanci/ sluzbeni/ 1990_12_59_1170.html, Uredba o sjedistu i podrucju na kojem se osnivaju policijske uprave, Narodne novine 48/1993

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A mappában található képek előnézete TÉRKÉPEK SZEMLÉLTETŐK -Horvátország háborúja-