Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A JNA UTÓDHADSEREGE -Vojska Republika Srpska Krajina 1.RÉSZ-(Horvátország)

VOJSKA REPUBLIKA

 

SRPSKA KRAJINA

 

 

 

 

1991.évek
 
HORVÁTORSZÁGI SZERB
 
FÜGGETLENSÉGI TÖREKVÉSEK
 
 
1991.május 19-én a Horvátországi népszavazás során a lakosság túlnyomó többsége a Horvátország teljes függetlensége ,- elszakadás Jugoszláviától - mellett állt ki. Ennek ellenére a horvátországi Knin város /Krajina/ székhelyű szerb kisebbség 1991.május 12-én kimondta a Szerbiához való csatlakozásukat. Az elfoglalt területen közel 11 000 négyzetkilométeren az un. Krajina Szerb Köztársaságban 1991. márciusában csupán 317 000 lakos élt ,akiknek 64.3% szerbnek ,30.9% horvátnak vallotta magát.A krajinai szerbek még április elsején kijelentik a Szerbiához való csatlakozást melyet május 12-i népszavazással erősít meg. Ezt a horvát kormány természetesen nem ismert el. A szavazás során horvátországi területen elő szerb lakosság arról voksolt, hogy Szerbiához, vagy Jugoszláviához kíván-e tartozni. A véleményt nyilvánítók az előbbi mellett döntöttek. Így mintegy kinyilatkoztatták, hogy nem Jugoszláviához, hanem egyértelműen a megnagyobbítandó Szerbiához szeretnének csatlakozni, amely Horvátországgal szembeni területi revíziót jelentett. A Szerbiához való csatlakozásra a népszavazáson résztvevők 99%-a (!) voksolt, ami nyílt hadüzenetként is felfogható Horvátország irányában. Az 1990. október 1-jén kikiáltott Krajinai Szerb Autonóm Körzetből /SAO/1991. február 28-án létrejön a Krajinai Szerb Köztársaság /RSK Republika Srbska Krajina/ (Knin), amelyhez a későbbiekben kialakuló Nyugat-Szlavónia (Pakrac) és Kelet-Szlavónia (Vukovar) is csatlakoznak. A három elfoglalt horvátországi szerb terület egyesülésével 1991. december 19-én kiáltják ki az egyesített Krajinai Szerb Köztársaságot Knin székhellyel . Európa új köztársaságának óriási problémája, hogy hivatalosan egyetlen ország sem hajlandó elismerni, míg Horvátország függetlenségét – német nyomásra – annak eredeti határaival ismerik el a világ országai (1992. január 15-től). A Krajinai Szerb Köztársaság tehát nemzetközi elszigeteltségben kezdi meg életét, ráadásul – mivel a nemzetközi nyomás és embargó hatására Szerbia visszatáncol – nem jön létre Nagy-Szerbia sem.
A három horvátországi szerb Krajina közül a legkisebb és egyben a stratégiailag legkevésbé védhető a nyugat-szlavóniai terület volt (1300 km²). Itt a szerb katonai ellenőrzés az erdős, középhegységi terület (Psunj, Ravna Gora, Papuk, Bilogora) szerb aprófalvak borította részére terjedt ki. Az itteni területeken a szerbek csak foltokban alkották a lakosság etnikai többségét (pl. Pakrac). A nyugat-szlavóniai szerb területnek egyáltalán nem volt összeköttetése a kelet-szlavóniai enklávéval, és csak egy vékony Száva-parti földnyelv jelentett kapcsolatot a központi (Knin) Krajinával (bár a boszniai szerb ellenőrzés alatt lévő területeken keresztül mindvégig megvalósulhatott az összeköttetés).A kelet-szlavóniai terület (2600 km²) a Duna-mentén Szerbiával volt határos, a háború előtt itt élt a horvátországi magyarság zöme is. A szerbek itt eredetileg zömmel kisebbségben voltak, csak néhány községben volt túlsúlyban a szerb etnikum.
A központi Krajina területe (A Száva-folyó és az Adriai-tenger között) 11000 km² nagyságú volt, ami Horvátország területének mintegy ötödét jelentette. Területén a szerbek zömmel a lakosság többségét alkották, a 13 szerb többségű járás közül 12 itt található. Ezek korábban Horvátország gazdaságilag leginkább elmaradott peremterületei voltak, amelyek a környező horvát városok (Split, Zadar, Gospić, Karlovac, Zágráb, Sisak) vonzáskörzetébe tartoztak. Noha a kelet-szlavóniai terület – elsősorban mezőgazdaságilag – elvileg fejlettnek számított, azonban összességében elmondható, hogy a Krajinai Szerb Köztársaság gazdasága gyorsan összeomlott, az államalakulat gazdaságilag életképtelennek bizonyult, Szerbia vagy Horvátország nélkül teljesen kiszolgáltatott volt a helyzete.
 
SAO Krajina
 
1990. januárban az önállósodó horvátországi szerbek, akiket csak lázadó szerbeknek neveztek, megkezdték a JNA segítségével megalakítani rendőri és nemzetvédelmi fegyveres csoportjait. 1990. december 21-én a szerbek megalakítják a Krajinai Szerb Autonóm Körzetet SAO Krajina . Ezzel, még nagyobb ellenségeskedést váltanak ki Horvátországgal szemben. A horvátokat megkerülve önhatalmúan saját maguknak adtak autonómiát .
Első formáció a milícia volt. A SAO Krajina „belügy szolgálata” Knin városban 2900 fővel (1991.szeptemberre) létrehozta saját rendőri erejét a milíciát. 1991. nyarán elkezdődtek a területvédelmi TO erők , parancsnokságok, területi struktúrájának létrehozása. A SAO Krajina létrehozta a területi TO parancsnokságokat (STO) , járási (OPSTO) és régiós (RGSTO) vezetési stábokat . Augusztusban a regionális stábokat zónákra bontották és létrehozták a zóna parancsnokságokat ZSTO . A SAO Krajina területén három zónát létesítettek:. Észak-Dalmácia és Lika Zóna, Kordun Zóna, Bánság Zóna.
 
 
1991. szeptembertől a TO SAO Krajina már a Jugoszláv Szocialista Föderációs Köztársaság fegyveres erői közé tartozott (SFRJ) , a JNA felügyelete alatt. A SAO Krajina TO erőket (szlavóniai szerbeket kivéve) 24 410 főt számolt 1991. őszére.
 
A TO SAO Krajina struktúrája:
-főhadiszállás SAO TO Krajina
- három Zóna Stáb parancsnokság (Dalmácia, Lika, Kordun és Banság)
 -13 megyei parancsnokság, tizenhárom TO, három TO egység
 
1991. novemberben a TO SAO Krajina 380 fős központi stábja mellett a TO SAO Krajina illetékessége alá tartoztak az alábbi Zóna Stáb parancsnokságokból állt:
 
1. számú Zóna Stáb parancsnokság Dalmácia (180 fő):
 -járási stáb TO Knin (190 fő):
         -brigád TO Karin (1428 fő)
         -brigád TO Bukovica (1428 fő)
 -járási stáb TO Benkovac (190 fő)
         -brigád TO Benkovac (1428 fő)
 -járási stáb TO Obrovac (190 fő)
         -osztag TO Obrovac (428 fő)
 
2. számú Zóna Stáb parancsnokság Lika (180 fő):
 - járási stáb TO Korenica (190 fő):
             -brigád TO Korenica (1428 fő)
             -osztag TO Plaski (428 fő)
 - járási stáb TO Gracac (190 fő):
               -brigád TO Gracac (1428 fő)
 - járási stáb TO Donji Lapac (190 fő)
                  -Odred TO Donji Lapac (428 fő)
                  -1.brigád TO Sveti Rok (2600 fő)
 
3. számú Zóna Stáb parancsnokság Kordun és Bánság (180 fő):
 - járási stáb TO Vojnic (190 fő):
                    -brigád TO Vojnic (1428 fő)
- járási stáb TO Vrginmost (190 fő):
                    -brigád TO Vrginmost (1428 fő)
 - járási stáb TO Glina (190 fő):
                     -brigád TO Glina (1428 fő)
 - járási stáb TO Kostajnica (190 fő):
                     -brigád TO Kostajnica (1428 fő)
 - járási stáb TO Dvor na Uni (190 fő):
                       -brigád TO Dvor na Uni (1428 fő)
 - járási stáb TO Petrinja (190 fő):
                    -brigád TO Petrinja (1428 fő)
 - járási stáb TO Sisak (190 fő):
                     -brigád TO Sisak (1428 fő)
 -járási stáb TO Karlovac és járási stáb TO Slunj
 
SAO Zapadna Slavonija
 
1991. augusztus 12-én megalakult a Nyugat –Szlavón Szerb Autonóm Tartomány –SAO ZS .A Szerb Autonóm Tartomány (SAO) Krajina-tól független SAO Zapadna Slavonia (ZS) területvédelmi (TO) erőit a nyugat-szlavóniai Papuk, Bilogora, Psunj hegységben , Okucani, Pakrac élő szerbek és a kelet-szlavóniai, szerémségi, baranyai szerbek alkották 1991.évben. A SAO ZS létrehozta 1991.nyár végén és őszén a saját rendőri és területvédelmi erőit ( TO Pakrac, TO Grubisno Polje, TO Daruvar, TO Podravska Slatina, TO Okucani, TO Slavonski Pozega). A Knin-i központú SAO Krajina mintájára a nyugat-szlavóniai szerbek létrehozták a saját zóna rendszerű katonai stábjukat, mely a Kelet és Nyugat-Szlavónia, Szerémség és Baranya tájegységeket foglalta magába (ZnSTO). Szlavónia területén az ottani szerb kisebbség által létrehozott SAO Zapadna Slavonia, önálló Zóna Stáb TO, 1991. decemberében csatlakozik a SAO Krajinához ( 1. Zóna Stáb Dalmácia, 2.Zóna Stáb Lika, 3. Zóna Stáb Kordun-Bánság), 4.Zóna Stábként. 1992.januárban-februárban a SAO Krajina Zóna Stáb Terület Védelem (ZnSTO ) struktúrájában változás történt. Ennek során megalakult az 1. ZnSTO Dalmácia stábból az 1. ZnSTO Észak-Dalmácia , a 2. ZnSTO Lika nem változott, a 3. ZnSTO Kordun-Bánság szétvállt és külön 3. ZnSTO Kordun és 4. ZnSTO Bánság jön létre. A 4. ZnSTO Nyugat-Szlavóniából kivállt Kelet-Szlavónia-Nyugat-Szeremség/Baranya mint 5. ZnSTO, a 4. ZnSTO Ny-Szlavóniából pedig 6. ZnSTO Ny-Szlavónia stáb alakult meg. Még ezen év kora tavaszán létrehozza a SAO Krajina a ZnSTO zóna stábok területén az Operatív Zónákat ( OZ) (OZ Észak-Dalmácia, OZ Lika, OZKordun, OZ Bánság, OZ Nyugat-Szlavónia, OZ Kelet-Szlavónia/Ny-Szeremség/Baranya) 
 
 
1992. január elejére a horvát haderők birtokba vették Bilo Gora, Papuk hegységet . A szerbek már csak a Psunj hegység Omanovac részét birtokolták, valamint Pakrac-Trnakovac-Okucani, és Okucani-Medari, Okucani- Paklenica, Okucani –Stara Gradiska zónákat. Az ősz közepétől megindított horvát offenzívának végül az 1992.01.03-i Sarajevo-i tűzszüneti megállapodás vetett végett. A tűzszüneti megállapodás lehetővé tette a szerbeknek, hogy megerősítsék a még birtokukban lévő területeket. A tűzszüneti megállapodásban a JNA kötelezettséget vállalt arra, hogy átadta a UN-nek a nyugat-szlavóniai szerb ellenőrzés alatt álló területek „védelmét” és kivonulnak nyár elejére Horvátországból. Addig is azonban a JNA és Nemzet Védelem szerb vezérkara megkezdte a katonai erők struktúrális átszervezését a horvátországi szerb területek védelme érdekében.
 
1992
 
HORVÁTORSZÁGI SZERBEK
 
ÖNÁLLÓ KÖZTÁRSASÁGA
 
ÉS
 
HADSEREGE
 
 
A horvátországi szerbek még 1990. évben létrehozott Szerb Autonóm Tartomány (SAO) Krajina és az 1991. év augusztusában létrehozott SAO Nyugat –Szlavónia 1991. decemberében egyesült . Ezzel a SAO Nyugat-Szlavónia Zóna Stáb Terület Védelem (ZnSTO) csatlakozik a SAO Krajina ZnSTO-i közzé( 1. Zóna Stáb Dalmácia, 2.Zóna Stáb Lika, 3. Zóna Stáb Kordun-Bánság),, mint 4. számú körzet. 1992.januában-februárban a SAO Krajina Zóna Stáb Terület Védelem (ZnSTO ) struktúrájában változás történt. Ennek során megalakult az 1. ZnSTO Dalmácia stábból az 1. ZnSTO Észak-Dalmácia , a 2. ZnSTO Lika nem változott, a 3. ZnSTO Kordun-Bánság szétvált és külön 3. ZnSTO Kordun és 4. ZnSTO Bánság jön létre. A 4. ZnSTO Nyugat-Szlavóniából kivállt Kelet-Szlavónia-Nyugat-Szeremség/Baranya mint 5. ZnSTO, a 4. ZnSTO Ny-Szlavóniából pedig 6. ZnSTO Ny-Szlavónia stáb alakult meg.
 
A JNA február közepétől megkezdte a horvátországi erőnek kivonására irányuló tervezet végrehajtását, előkészítését. Ebbe beletartozott azon terv kivitelezése ,mely arra irányult, hogy a horvátországi szerbek az autonómia (SAO) helyett egy önálló köztársaságot (Republika Srpska Krajina) hozzanak létre, függetlenedve Horvátországtól. Ezen köztársaság létrejöttéhez elengedhetetlen volt a helyi szerb területvédelmi erők JNA által történő felszerelése, és strukturális átalakítása professzionális haderővé. Első lépcsőben a területvédelmi (TO) erőket és rendőri erőket (MUP) szerelte fel a JNA haditechnikával. 1992. márciusban a JNA Bosanski Novi, Knin- Golubic raktáraiból látta el a helyi szerb TO és MUP erőket , a továbbiakban 1992.áprilistól, pedig a 2. VO támogatásával elkezdődött a horvátországi TO és MUP erők professzionális haderővé történő kovácsolása. 
1992.április 27-től a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (SFRJ) megkezdte a katonai erőinek kivonását Horvátországból és Boszniából. A kivonás májusban kezdődött el és június végéig tartott. 1992. május 10-én létrejött a Republika Srpska Krajina horvátországi szerbek lakta részén. A kivonuló JNA erők helyét május közepétől a UN erők UNPROFOR (United Nations Protection Forces) vették át.
 
1992.márciusában a Beograd-i Nemzet Védelmi katonai szolgálat megkezdi a horvátországi SAO Krajina erőinek átszervezésére irányuló szerkezeti átalakítást, annak céljából, hogy 1992. májusára létrehozzák a horvátországi szerb köztársaságot (Republika Srpska Krajina) . Ezen TO RSK haderő képezni a katonai szárnyát a horvátországi szerbeket képviselő önálló szerb köztársaság Republika Srpska Krajina (RSK) politikai hatalmának. A JNA 1992.májusi-júniusi ( a nemzetközi tűzszüneti megállapodás értelmében) horvátországi kivonulásával maga mögött hagyta ezáltal a haditechnikai parkjából felszerelt RSK TO, mely erő biztosította továbbra is a RSK meglétét Horvátország területén.
Az alábbi formációk képezték 1992. tavasz végéről és nyár elejétől a RSK katonai és rend fenntartó erői:
A központi vezérkari stáb Knin városban állomásozott. Területileg több területvédelmi Zóna Stáb (Z STO) tartozott (1992.februártól) a központ alá, melyek önálló parancsnokságokkal rendelkeztek.
 
1. Zóna Stáb Észak-Dalmácia (parancsnokság –Knin):
-   1. brigád TO –Knin
- 3.brigád TO-Benkovac
-4.brigád TO-Obrovac
Járás parancsnokságok OSTO-Knin, Benkovac, Obrovac
 
2. Zóna Stáb Lika (parancsnokság-Korenica):
-8.brigád TO –Korenica
-145.brigádTO- Plaski (OG-6. csoportba sorolják a 10.hadtest Bihac 2.VO alá)
-93. osztag TO-Bruvno
Járás parancsnokságok OSTO-Korenica, Donji Lapac, Gracac, Plaski,
 
3.Zóna Stáb Kordun (parancsnokság-Vojnic)
-11.brigád TO-Vojnic
-13.brigád TO-Slunj
-19.brigád TO-Vrginmost
Járás parancsnokságok OSTO-Vojnic, Vrginmost, Slunj, Karlovac
 
4.Zóna Stáb Bánság (parancsnokság-Glina)
-24.brigád TO-Glina
-26.brigád TO-Kostajnica
-31.brigád TO-Petrinja
Járás parancsnokságok OSTO-Glina, Kostajnica, Dvor na Uni, Petrinja, Sisak
 
5.Zóna Stáb Kelet-Szlavónia és Nyugat-Szeremség és Baranya(parancsnokság-Vukovar)
-35.brigád TO –Dalj
-39.brigád TO-Beli Manastir
-40.brigád TO –Vukovar
-45.brigád TO-Mirkovci
Járás parancsnokságok OSTO-Beli Manastir, Dalj,Vukovar, Mirkovci
 
6.Zóna Stáb Nyugat-Szlavónia (parancsnokság-Okucani)
-54.brigád TO-Okucani
-51.osztag TO-Pakrac
-59.osztag TO-Daruvar
-63.osztag TO-Podravska Slatina
-98.osztag TO –Jasenovac
Járás parancsnokságok OSTO-Pakrac, Okucani, Daruvar, Podravska Slatina
 
1992. márciusban a SAO Krajina főparancsnoksága (GSTO) Knin városban lévő bázison intézkedést hoz a ZnSTO erők műveleti területén történő operatív zónák (OZ) kialakításáról:
 
Parancsnokság:
TO RS Krajina-Milan Torbic főparancsnok
-tiszti stáb vezetője védelem Dusan Kasun ezredes
-felvilágosító szolgálat- Jovan Maric ezredes
 
1.OZ Észak-Dalmácia
 
2.OZ-Lika-parancsnok: Duro Cuk
-manőverező erők:ZnSTO, 3. TO brigád, TO brigád Gracac -3950 katona
-négy járás parancsnokság OpSTO, hét katonai osztag- 3100 katona
-rendőri milícia: 1. milicista brigád, három csapat, három milícia állomáshely-3600 katona
 
Stáb 2.OZ Lika :
 
OpSTO Korenica:
             -osztag TO Korenica
             -osztag TO Udbina
            - osztag TO Bunic
            - osztag TO Plitvice
            - osztag TO Licki Petrovo Selo
            - osztag TO Vrhovina
            - osztag TO Kordunski Ljeskovac
 
összesen:1260 fő
 
OpSTO Donji Lapac:
             -csapat Donji Lapac
             -csapat TO Nebljusi
           - csapat TO Srb
 
összesen:327 fő
 
 
OpSTO Gracac:
             -1.osztag TO Gracac
             -2.osztag TO Gracac
            - osztag TO Mazin-Bruvno
            - osztag TO Zrmanja-Palanka
            - osztag TO Licki Petrovo Selo
            - osztag TO Prljevo-Pribudic
            - csapat TO Otric
            - csapat TO Velika Popina
            - önálló szakasz TO Gracac
           
összesen:647 fő
 
OpSTO Plaski.
             -1.csapat TO
             -2.csapat TO
            -3.csapat TO
             -4.csapat TO
                       
összesen:332 fő
 
Lika területén a 2620 fős TO erőket erősítette a JNA 6-OG , 9.hadtest, a 10. hadtest több mint 7078 katonával.
 
 3.OZ-Kordun-parancsnok: Cedo Bulat
-négy járás parancsnokság OpSTO-Vrginmost, Slunj,Vojnic, Karlovac
milícista erők Vrginmost zászlóalj, Vojnic zászlóalj, Karlovac zászlóalj, Slunj zászlóalj -2590 fő
 
 4.OZ-Bánság-parancsnok: Rade Vujaklija
TO és STO ,OpSTO parancsnokság Glina , „Vasil Gacesa” laktanya,
7.brigád-Kostajnica ,26.brigád Volinja
katonai objektuk Cerkezovac (Dvor na Uni)
OpSTO : három TO brigád -3660 fő, három zászlóalj
manőverező erők: 3920 fő, OpSTO :4592 fő
rendőri milícia -2160 fő
 
5.OZ-Nyugat-Szlavónia-parancsnok: Jovo Cubrilo
OpSTO , 54. brigád TO Okucani, 51.br. TO Pakrac
milícia
 
6.OZ-Kelet-Szlavónia (Nyugat-Szeremség/Baranya)-parancsnoks :Bogdan Sladojevic
OpSTO, 35.brigád TO Dalj, 47.brigád TO Tenja, 40.brigád TO Vukovar, 45. brigád TO Mirkovci.
 
A RSK struktúrájában jelentős szerepet képviselt a milícia. A szerbek nyolc milicista brigádok hoztak létre:
- milicista brigád Knin
-milicista brigád Benkovac
-milicista brigád Korenica-Plitvice
-milicista brigád Vojnic
-milicista brigád Petrinja
-milicista brigád Okucani
-milicista brigád Vukovar
-milicista brigád Beli Manastir
 
- összlétszám megközelítette a 15 500 főt. Ezt a létszámot 25-30 000 főre kívánta az RSK kibővíteni.
 
Az 1992. év elején , tavaszán a szerb hadvezetés megkezdte a horvátországi szerb „miniállam” köztársaság RSK strukturális szervezését. A SAO Krajina áprilisban végrehajtott sorozásai révén a  ZnSTO központi Knin-i  erőkből létrejött a 75. hátországi bázis TO , Knin városban .Ezzel együtt a további katonai struktúrák végett elkezdődtek a helyi lakosság köréből történő sorozások. A 9. hadtest JNA erőiből a helyi szerb parancsnokok csatlakoztak a ZnSTO –hoz, a katonákkal együtt. A ZnSTO átvette a 2. katonai körzet 405. hátországi bázis erőitől az objektumait Golubic és Kosovo Polje területén.
 
ZnSTO Észak-Dalmácia létrehozza Knin városban lévőparancsnoksággal a 49. „haubica H-105mm. „ tüzér divíziót , Benkovac városban a 70. vegyes páncélos –elhárító tüzér divíziót (mpoad), Knin városban a 31. könnyű tüzér divíziót (lad) –légvédelem PVO 20X3mm- , Knin városban a 77. hátországi bázist TO.
 
ZnSTO Lika Gracac városban létrehozza a 7. brigád TO egységét, Vrhovina városban a 73. osztagot , Udbina településen lévő JNA légi katonai bázison a 51. „haubica H-105mm„tüzér divíziót, Gracac városban a 73. vegyes páncélos –elhárító tüzér divíziót (mpoad), Korenica városban a 34. könnyű tüzér divíziót (lad) –légvédelem PVO 20X3mm- , Vojnic városban pedig a 81. hátországi bázist TO.
 
ZnSTO Kordun létrehozza Vojnic városban az 53. „haubica H-105mm„tüzér divíziót, Vrgin Most városban a 75. vegyes páncélos –elhárító tüzér divíziót (mpoad), Vojnic városban a 36.könnyű tüzér üteget –légvédelem PVO 20X3mm- , Vojnic városban a 85. hátországi bázist TO.
 
ZnSTO Bánság létrehozza Glina városban a 56. „haubica H-105mm„tüzér divíziót,Petrinja városban a 77. vegyes páncélos –elhárító tüzér divíziót (mpoad), Glina városban a 39.könnyű tüzér üteget –légvédelem PVO 20X3mm- , Glina városban a 87. hátországi bázist TO.
 
ZnSTO Kelet-Szlavónia és Nyugat-szeremség/Baranya létrehozza Mirkovci városban 58.„haubica H-105mm„tüzér divíziót, Beli Manastir városban a 81. vegyes páncélos –elhárító tüzér divíziót (mpoad), Vukovar városban a 41.könnyű tüzér üteget –légvédelem PVO 20X3mm- , Vukovar városban a 89. hátországi bázist TO.
 
ZnSTO Nyugat-Szlavónia létrehozza Pakrac városban a 61. „haubica H-105mm„tüzér divíziót, Okucani városban a 83. vegyes páncélos –elhárító tüzér divíziót (mpoad), Okucani városban a 45.könnyű tüzér üteget –légvédelem PVO 20X3mm- , Okucani városban a 91. hátországi bázist TO.
 
 
A VRSK . „Szerb Krajina Köztársaság” hadereje
 
 
1992. októberben a Krajina-i Szerb Köztársaság megalakítja saját hadseregét a Vojska Republika Srpske Krajina (Krajina Force) hadtestjét.1992. novemberre a horvátországi Szerb Köztársaság Krajina (RSK) Terület Védelem (TO) katonai struktúráját felváltja a már nyár elején előkészített VRSK Hadsereg (Vojska Republika Srpska Krajina) .
 
A Zóna Stábokat megszüntetik és helyüket átveszik a hadtesti parancsnokságok , 1.ZnSTO-Észak –Dalmácia helyét a 7. Hadtest –Knin, a 2. ZnSTO Lika helyét a 15. hadtest-Korenica, a 3.ZnSTO Kordun helyét a 21. hadtest-Vojnic, a 4. ZnSTO Bánság helyét a 39. hadtest –Glina, a ZnSTO Nyugat-Szlavónia helyét a 18. hadtest-Okucani, a ZnSTO kelet –Szlavónia és Nyugat –Szeremség /Baranya helyét pedig a 11. hadtest Dalj-Vukovar.
A haderő a Vojska Srpska Krajina Republika ,az az a Szerb Krajinai Köztársaság hadserege .Hat főbb területi hadtest alkotja a Kelet-Szlavónia-i és Nyugat-Szeremség-i 11. hadtest, a Nyugat –Szlavón (Okucani) 18. hadtest, a Bánsági 39.hadtest,a Kordun-i 21.hadtest, a Lika-i 15.hadtest, és a Dalmát 7. hadtest.
Republika Srpska elnök: Milan Martić
Vezérkari főparancsnok:  Milan Mrkšić
Tisztek irányítója ,vezetője :  Dušan Lončar
Tüzérségi parancsnok: Marko Vrcelj
240 -330 harckocsi ( harminc darab M-84), 160 páncélozott szállító harci jármű, 560 tüzérségi egység, 28 nagy hatótávolságú rakétavető, 230 páncélelhárító egység, 72 „lanser” páncélelhárító rakéta, 280 PA szisztémájú rakéta, 360 légvédelmi egység, 22 repülőgép 18 helikopter. 38.000 katona 14.500 tartalékos 4.100 milicista.
.
DÉLI KÖRZET
 
 GŠ SVK
 
Főparancsnok:Mile Mrkšić                                                                                              
   
 
7. kninski
 
(dalmatinski/severnodalmatinski)
 
korpus
 
       Dalmát hadtest
 
Knin
 
 
Parancsnok:: Slobodan Kovačević
 
-1. gyalogos brigád ( vrlička brigada) - Vrlika
parancsnok: Nebojša Popović
 
-2. gyalogos brigád( kistanjska brigada)- Kistanje
parancsnok: Rade Drezgić
 
-3. gyalogos brigád (benkovačka brigada)-Benkovac
parancsnok: Janko Đurica
 
-4. gyalogos brigád ( obrovačka brigada)- Obrovac
parancsnok: Radivoje Paravinja
 
-75. gépesített brigád ( Drniška brigada) - - Knin
parancsnok: Vladimir Davidović
 
-92. gépesített brigád ( benkovačka brigada)- Benkovac
parancsnok: Mirko Uzelac
 
-három páncélos zászlóalj .
 
A háború kirobbanásakor nyolc M-84 és két T-72 harckocsival rendelkeztek ,melyek közül jó néhány 1992-ben a Drnis és Sibenik közti harcokban gyorsan megsemmisült. .A maradék nyolc tank 1995.május végéig a VRSK Dalmatinski korpus/hadtestjében maradt.Párat „ Gloria, Munja” becenévvel illettek.
 
-rakétás brigád
 
-7. vegyes tüzér egység- Knin
 
-7. hátországi bázis
parancsnok: Dragic Stojanović
 
-7. vegyes páncélelhárító tüzérségi egység - Benkovac
 
-7. könnyű tüzér-rakétás egység PVO - Knin
 
Az Észak, és Közép-Dalmácia részeken a VII .Dalmatinski Korpus (Dalmát Haderő) Knin parancsnoksággal alakul meg, jórészt a 9. JNA hadtestből. A horvát ZP Split hadműveleti zónával szemben a VRSK 7. Dalmát Hadtest erői foglaltak állást vonalaikban. A főparancsnokság helye Knin városban volt.Az alábbi erők tartoztak a hadtest alá:
 
-4. könnyű gyalogos brigád (lpb) Obrovac.
A bal szárnyának műveleti területe határos volt a 15.Lika-i VRSK hadtest jobb szárnyával .Bal szárny vonal / Tulova Greda - Ošćenica 1182.m.. Jobb szárny vonal/ Karinsko ždrilo - Karin, a vonalon lévő 4.lpb határos volt a Benkovac –i 92. gépesített brigád (mtbr) szektorával.A szektor parancsnoksága Obrovac városban volt elhelyezve.
 
-92. gépesített brigád (mtbr) Benkovac.
Bal szárnya a szektorának a Karinsko ždrilo - Karin vonal ,a jobb szárny pedig Nadinsko blato - Raštević. A szektorban lévő 92. mtbr egységet a 3. gyalogos brigád (lpb)Benkovac szektorával volt határos. A szektor parancsnoksága Benkovac városban volt.
 
-3. gyalogos brigád (pb) Benkovac .
Műveleti zónájának bal szárnya /Nadinsko blato - Raštević ,jobb szárnya/ Morpolača - Žažvić.A szektorban lévő 3.PB egység a 2. gyalogos brigád Đevrske-i egységével volt határos.Parancsnokság Benkovac-ban volt.
 
-2. gyalogos brigád (pješačka brigada) Đevrske.
Bal műveleti szárnyvonala / Morpolača - Žažvić ,jobb szárnyvonala/ kanyon Krka folyó. A szektor a 75.gépesített brigád –Knin szektorával volt határos.Parancsnokság Đevrske településen volt.
 
-75. gépesített brigád (mtbr) Knin.
A gépesített erő bal műveleti szárnyvonala/ kanyon Krka folyó, jobb szárnyvonala pedig / Razvala Maovička - Petkovići. A szektort az 1. könnyű gyalogos brigáddal volt határos . A szektor parancsnoksága Knin városban volt.
 
-1. könnyű gyalogos brigád(lpb)- Vrlika .
A brigád műveleti területének bal szárnya / Razvala Maovička - Petkovići, jobb szárnya/ Vještića gora - Ledena kosa. A jobb szárny vonal szomszdságában a VRS –BiH 9.könnyű gyalogos brigád-2. Krajina hadtest “Republika Srpska” Velika , Mala. Sokolac. A szektor parancsnoksága Vrlika településen volt.
 
 
A 7. Knin-i hadtest parancsnokság alá tartozott a 7. vegyes tüzér ezred, könnyű tüzér ezred PZO , 2.üteg ssrp légvédelem ( PZO) “KUB” ,akik később mint a 44. vegyes ágyus-rakétás légvédelmi brigád tagjai vettek részt a műveletekben.
A 7. hadtest közel 1600 professzionális katonából , 900 helyi önkéntesből, 5500 – 6500 mozgósított ,sorozott katonából alkotta a közel 8000 - 9000 fős hadtestet. A hadtest haditechnikai parkját ,90 - 100 tank, 45 - 50 páncélozott szállító, 110 - 120 ágyu, aknavető 100 - 110 darab légvédelmi fegyver alkotta..
A gépesített brigádjai az alábbi egységek alkották: 2 gépesített egység, 2 páncélos egység, vegyes tüzér divízió, vegyes páncélelhárító tüzér divízió, könnyű tüzér-rakétás divízió PZO ,műszaki egység, hátországi egység, tiszti kar-parancsnokok, katonai rendészet, felderítő egység, atom-kémiai –vegyvédelmi egység (ABKO). Körülbelül 4100 katona, 70 tank, 78 páncélozott szállító jármű, 18 haubic löveg, 6 páncéltörő ágyu, 6 páncéltörő vezérelhető rakéta “maljutka”, 12 légvédelmi ágyu 20/3 páncélozott jármű, 2 lanser légvédelmi rakétával “S2M”.
A könnyű gyalogos brigádokat az alábbi egységek alkották: 3 gyalogos egység, aknavetős üteg, könnyű rakétás (lanser) üteg, páncélelhárítós szakasz, légvédelmi szakasz, műszaki szakasz, tiszti ,parancsnoki kar, felderítő szakasz, 1600 katona.
Rendőri erő „MUP " -„RSK" - Kninđe egység és Dragan Vasiljković (Dragan kapitány)
A „Republika Srpska „ miniállam speciális rendőri egységét alkotta a „Krajinska milicija“ . Milan Martić az RSK vezetője ,egyben védelmi miniszter legfőbb rendfentartó egységét képezte a „Kninđi“( Knin-i nindzsák) rendőri fegyveres csoport, mely 1991. áprilisában alakult meg a Knin-hez közeli Golubić településen.
Az alapítók parancsnoka , és egyben a szervezet főparancsnoka a „Dragan „ kapitány néven elhíresült Dragan Vasiljković volt, segéde Frank Simatović „Frenki”. Hatvanhárom instruktorral kezdték meg közel 750 fegyveres kiképzését.
Az egység első „tűzkeresztségen „ a likai Gospić közelében található Ljubovo megtámadása volt. A művelet az „Osa” fedőnevet kapta .
Aztán részt vettek a bánsági és korduni „tisztogató” akciókban , mely során a „Žaoka“ fedőnevű katonai akcióban elfoglalták Hrvatska Kostajnica és Glina városokat és azokat övező jórészt horvát lakta településeket.
 A csoport 1991.06.24-26. közti időszakban a Bánságban támadást intézett a helyi horvát rendőrállomások ellen. Ennek során elfoglalták a Dvor na Uni és Glina városban lévő rendőrállomásokat. Dvor településen harcok nélkül vették be a rendőrséget , majd blokkolták a városba ki és bevezető utakat. .Glina város rendőrsége ellen már harcokba torkollott az akció ,mely során három horvát rendőr életét vesztette és tíz megsebesült. A „Kninđi“csoport további 17. személyt (16. horvát rendőrt és egy civilt) elfogott és bezártak őket.
 Az átfogó katonai megszálló műveletre „Žaoka“, a megtervezését , és előkészületeit követően 1991.07.26-án került sor ,10.00 órakor. Glina járást a szerbek két irányból kezdték megszállni. Egyik irány , Dvor na Uni felől Hrvatska Kostajnica felé az Una folyó mentén. Pounje településnél 800 felfegyverzett szerb milicista , területvédelmi (TO) , és a „Kninđi“ csoportból egységei , gyülekezett. Másik irányon, Glina járás elfoglalására 700 szerb katona gyülekezett , köztük a „Kninđi“   csoport egységeivel.
A területi parancsnok Dragan kapitány volt. A művelet megindítása után etnikai tisztogatásba kezdtek a helyi nemszerb lakosság körében, mely során a nem szerb településeken (Dvor na Uni, Struga ,Zamlaća) lévő lakóházakat , templomokat megrongálták , felgyújtották. Az elfogott horvátokat ,civileket , katonának a Knin-i börtönbe szállították .
A „Kninđi“ csoport katonái ,megkülönböztető jelként vörös barett „Crvenih beretki“ sapkát viseltek.1991. nyár végére hivatalosan Milan Babić RSK elnöke Slobodan Milošević „parancsára” megszüntette a „Kninđi” katonai formációt.
A csoportból azonban harminc fő tovább folytathatta ,mint speciális erők kiképző csoportjának tagjai ,„Crvenih beretki“ néven. A „vörös sapkások” részt vettek a horvátországi és boszniai harcokban , majd háború végével a Szerbia-i rendőri erők MUP hivatalos egysége lett.
Dragan kapitány és Voijislav Šešelj 1991.ben Benkovac városban kezdték meg a helyi önkéntesek képzést a Bruška településnél lévő bázison. Donja Bruška településen lévő kiképző bázist Dragan vezette 1992. és 1993-ban, ahol megkezdték az „Alfa” speciális egység képzését. 1993. márciusában a „Crvene beretke“ szakasz megtámadta Škabrnja települést, amit korábban a horvátok a „Maslenica“ katonai műveletben elfoglaltak. A művelet során 1993.03.17-22. közt lehetet hallani a rádióforgalmazásban Dragan kapitány (Padobranac hívónév) és katonái közti beszélgetéseket. Dragan kapitány jelenleg a hágai bíráság háborús bűnök miatt körözi.
.
     15. lički korpus
 
     Lika  hadtest - Korenica
 
parancsnok:general Stevo Sevo
15. Licka brigádról.
Rendelkezésre álló erőket 10 hackocsi T-55, 9 páncélozott szállító „transzporter” M-60 és egy „transzporter” PT-61. Bunic településen létesített parancsnokság kontrolálta Vrebac-Teslingrada- Jurkovic dola-Lulica- Kuzmanovaca- Kozjana - Turjanski védvonalat. Négy T-55 tank és hét M-60 transzporter Teslingrad környékén volt elhelyezve. Ljubovo településnél hat T-55 tank és két M-60 volt elhelyezve. Ezen állásokból tartották tűz alatt a horvát oldalon lévő Perusic , Stimca , Vuksic , Stari Licki Osijek és sv Trojice templom környékét..Tíz T-55-ös tankból az egyik 20 sz. szériájú tankot a szerbek „Crna Guja” becenévvel illették , további 19 és 18-as szériájú T-55-ök közül az egyik pedig „ Munja” nevezték.
1992.július 15.-én a Ljubovo környéki tankjaik kivonták és átcsoportosították Korenica –ba ,ahol közösen az Unprofor nemzetközi erőkkel tevékenykedtek a környéken.
Augusztus elsejétől a vonalak közé a nemzetközi békefenntartó erők vonultak be. A Ljubovo környékre Teslingrad településről a szerbek tankokat és transzportereket csoportosítottak át.
Vuksic környéki horvát erők öt T-55, tankot ,Stimca településnél pedig egy makett tankot állomásoztattak. Ez lehetővé tette a horvátoknak a szabad járást Stimca felé .1992.augusztusában Ljubovo-ban a szerbek elvesztettek egy T-55 /18 szériájú tankot.
1993. január 22/23.a horvátok támadást indítottak a a É-Dalmácijai Ravna Kotar tájegységnél (Maslenica”Gusar” művelet).
A 18. brigád kapott egy M-84 modern tankot ,melyet Teslingrad-nál helyeztek el.
Rakovica-ból további három tankot vezényeltek Teslingrad környékére, Vukava faluba. A Zeljava reptér támadása során a VRSK 18. és 50.brigádjai vettek részt. A 18. brigád két tankkal (az egyik a Crna Guja becnevű ) támadott a 50. brigád néggyel (Crna Udovica, Milka, Suri Orao és Joks) valmint egy M-36-al,régi amerikai tankvadász preciziós agyukkal ,és páncélozott BRDM -ek, 14,5mm géppuskákkal támogatva a gyalogos erőket.Későbbiekben a VRSK harckocsizó egységei közül többet a boszniai Cazinska krajina-i részeken folyó harcokhoz vezényeltek át . Bihac környékére Turjanski településre a „Joks” becenevű tankot ,az Um magaslatra két T-55 és egyet Glavce településre.
A horvát Oluja művelet során az 50.brigád két tankját hagyta el motorhiba miatt, egyet a Plitvice-i tavaknál ,a másikat a Plitvice-i tavak-Korenica közti úton Kapela falunál . Egy önjáró löveget M-36-ost a szerbek a Plitvice-i tavak egyik tavába dobták. Négy tankot a boszniai szerb VRS hadtestébe integráltak be ,melyeket Bosanski Petrovac városban helyeztek szolgálatba.
 
-9. gépesített brigád - Gračac
parancsnok:ezredes Jovo Kordić
A JNA haditechnikai eszközeiből kilenc darab T-55 harckocsit állítottak hadrendjükbe , hét a horvátok kezébe jutott a Gospic –i JNA laktanyába,miután a JNA kivonta egységét onnan .
Egy tankjuk megsemmisült még 1993. szeptember 9-én mikor a horvátok kilőtték a „Medacki dzep” műveletben. További két tankjukat az Oluja művelet során lőtték ki a horvátok. 
 
-15. gyalogos brigád ( Bihać irányába )
15. brigád négy T-55 és néhány öreg T-34 harckocsival rendelkezett ,melyeket Pljesavica hegység Lapac tájegység mögötti részén állították szolgálatba 1994.években.Párat átirányítottak Zeljava és Petrovo selo térségébe 1995.évben. Későbbiekben a harckocsikat a boszniai szerb erők VRS kapták meg , és Bosansko Gravo környéki harcmezőkön vetették be. A brigád rendelkezett még néhány darab M-60 transzporterrel és két darab BRDM valamint egy darab önjáró légvédelmi (PA) ágyúval ellátott ZUS-57 (tarack 57mm).
 
-18. gyalogos brigád - Korenica- Bunić
parancsnok:ezredes Mirko Radaković
 
-50. gyalogos brigád – Vrhovine
parancsnok:ezredes Stevan Štrbac
A harcok kirobbanásakor a JNA-tól hét T-55 örököltek meg,továbbá, két önjáró löveget M-36 ( 90mm ) és néhány transzportert. A harckocsik  közül párat elneveztek (Suri Orao, Crna Udovica, Milka ,Suzy, Joks, ) A horvátok által megindított „Medacki dzep” akció ideje alatt ,1993.szeptember 9 - 10 között a 50.br. egység egyik T-55 tankja megsemmisített egy horvát hasonló típusú tankot Gacka völgyben , Otocac környékén.
Mikor a szerbek egy tankjukat elvesztették a „Medacki dzep” horvát támadó művelet során , az egység „Maljutka” segítségével megsemmisítettek egy horvát tankot. Az 50. brigád harckocsizó erejét 1994.11.01-től 1995.02.01-ig tartó szerb „Mac” elnevezésű hadművelete során a Bihac-i részen folytatott harci tevékenységbe vonták be. A gyalogos erőket Vrhovina –ban tartották továbbra is.
 
-70. „plašćanska „gyalogos brigád- Plaški
parancsnok:ezredes Milian Milivojević
Kilenc T-55 harckocsival rendelkeztek ,melyek a Gorski Kotar hegységben lévő vonalakban helyeztek el . 1995. augusztusi horvát Oluja hadműveletben az egység négy horvát tankot semmisített meg.
 
-103. „lapačka „ gyalogos brigád- Donji Lapac
parancsnok:ezredes Slavko Studen
 
-páncélos zászlóalj
 
-9. vegyes tüzér divízió
 
-37. gyalogos zászlóalj - Korenica,
A zászlóalj „határvédelmi” feladatokkal együtt őrizte a vonalakat a 5.ABIH műveleti területei felől (Bihac-i enklávé”). Három M-36 és néhány transzporterrel rendelkeztek. Az egység harci tevékenységet folytatott a horvátok álltal indított „Medacki dzep” akcióban .Főbb harci tevékenységűket az 5.ABIH Bihac-i műveleti zónája ellen folytaták. Két M-36-kat Donji Lapac –nál kilőtték.
 
-17. vegyes tüzér divízió - Udbina,
 
-81. hátországi bázis - Željava

 

FOLYTATÁS A TOVÁBBI RÉSZBEN

 

A mappában található képek előnézete JNA-Jugoszláv Néphadsereg

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.